„Süttői Állami Erdei Vasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
 
(8 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{Vasútvonal infobox|név=Süttői Állami Erdei Vasút|ország=Magyarország|város=Süttő|megszűnés=1971|hosszúság=31,3|nyomtávolság=760|maximális adhéziós emelkedés=45|maximális sebesség=15|átadás=1918|tulajdonos=Csernoch János esztergomi érsek, Süttői Állami Erdei Vasút|kép=SÁEV emlékhely1.jpg|képaláírás=Kisvasúti emlékhely Süttőn}}
A '''Süttői Állami Erdei Vasút''' keskeny (760 mm) {{refhely|Hajdu István|8. o.}} [[nyomtávolság]]ú vasút volt [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]] [[Süttő]], [[Pilismarót]] és [[Tardosbánya]] között. 1971. december 31-én megszűnt. {{refhely|Toporczer–Moór}}
 
A '''Süttői Állami Erdei Vasút''' keskeny (760 mm) {{refhely|Hajdu István|8. o.}} [[nyomtávolság]]ú vasút volt [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]] [[Süttő]], [[PilismarótPusztamarót]] és [[Tardosbánya]] között. 1971. december 31-én megszűnt. {{refhely|Toporczer–Moór}}
 
A vasút a környékbeli erdők faanyagát, a süttői és a tardosi vörös mészkőbányák kövét, az egykori Pusztamarót település mellett művelt almaültetvény termését és egyéb mezőgazdasági termékeket szállított Süttőre. Fénykorában kirándulókat is szállított, jelentős turisztikai szerepet töltve be. Sorsát az pecsételte meg, hogy a terület kezelését a Magyar Néphadsereg vette át.
 
== Története ==
Az I. világháború idején nagyon magasra emelkedtek a szekeres fuvarozási költségek, emiatt gazdaságtalan lett Csernoch János esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás birtokát képező Süttő környéki erdők fájának leszállítása a süttői dunai kikötőhöz, illetve a 4-es számú Almásfüzitő-Esztergom nagyvasút vonalra. Ezért a birtokos 1917-ben 760 mm-es saját erdei vasút megépítését határozta el. A nyomvonal részben a XIX. században ugyanitt működő lóvasút vonalak helyén épült meg. Ismert, hogy a komáromi erődök 1850 és 1871 között zajló építéséhez süttői és tardosi vörös mészkövet is használtak.
 
== Jegyzetek ==
6 ⟶ 13 sor:
== Források ==
 
* {{hely|Toporczer–Moór}} {{cite web|url=http://vasutifilm.znet.hu/hajtanyok/egyeb%20temak/sp/saev.htm|author=Toporczer Zoltán (web: Moór Attila)|title=A Süttői Állami Erdei Vasút története, 1951. júliusától - 1971. december 31-ig|accessdate=2012-10-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111011110900/http://vasutifilm.znet.hu/hajtanyok/egyeb%20temak/sp/saev.htm#|archivedate=2011-10-11}}
* {{hely|Hajdu István}} {{cite journal|url=http://erdeszetilapok.oszk.hu/00175/pdf/EL_1934_12_1023-1039.pdf|author=Hajdu István nyug. hercegprímási jószágigazgató|title=Az esztergomi érsekség erdőbirtokai és erdei vasúthálózata Csernoch prímás halálakor|journal=Erdészeti Lapok|issue=1934/12|pages=1023–1039 (1–17)|accessdate=2012-10-28}}
 
14 ⟶ 21 sor:
 
[[Kategória:Magyarország megszűnt kisvasútjai]]
[[Kategória:760 mm-es nyomtáv]]