„Szepsi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Híres emberek: kieg |
|||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
55. sor:
[[Fájl:Moldava nad Bodvou, kostol reformovanej cirkvi.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Református templom]]
* A szepsi református egyház keletkezésének évét pontosan megállapítani nem tudjuk, de egy [[1558]]-ból fennmaradt levél már bizonyítja létezését templommal, lelkipásztorral, javakkal együtt. Ekkor a katolikus papon és két hívőn kívül az egész város [[Protestantizmus|protestáns]] hiten volt. Az [[ellenreformáció]] idején többször gazdát cserélt a templom, de a [[Rákóczi-szabadságharc]] leverése után, 1711-ben végleg a katolikus egyházé maradt. A templom nélkül maradt hívek a temetőben építettek egy deszkatemplomot és folyamatosan kérvényezték a kőtemplom építését, amire az engedélyt [[1772]]. július 6-án meg is kapták. [[1773]]-ban felépült a templom, de csak fatoronnyal, ahogy azt az engedély kimondta. Az [[1781]]-es [[türelmi rendelet]] értelmében már tornyot és kerítést is építhettek kőből. Tornya [[1789]]-ben készült el, de egy éven belül ledőlt. Újraépítették, majd pár év múlva a nagy tűzvészben leégett, leszakadtak a harangok is. Ezután a második világháborúig sértetlenül állt, amikor a visszavonuló német hadsereg a tornyot felrobbantotta, tönkretéve ezzel a templombelsőt is. Az új rendszer a tornyot már nem engedte az eredeti magasságába visszaépíteni, és így a [[Klasszicizmus|klasszicista stílusú]] templom egy kicsit furcsa. Az utolsó felújítást követően egyedi faragott szószék és kiegészítők kerültek a templomba. A reformáció elterjedésétől kezdve az 1800-as évek második feléig a reformátusok mindig többségben voltak a városban, de később is jelentős helyet foglaltak el a város szellemi életében. Híres iskolájuk és énekkaruk volt. Jelenleg mintegy 1000 főre tehető Szepsiben a [[református]]ok száma, akik szinte kizárólag a [[Magyarok|magyar]] etnikumhoz tartoznak.
* Szepsi [[zsidók|zsidóságáról]] csak az [[1850-es évek]] után beszélhetünk, de évszázadokon keresztül jelen voltak a város gazdasági életében. A tokaji borkereskedelem nagy része az ő kezükön ment keresztül és a [[17. század]]ig az észak felé haladó kereskedelemnek Szepsi is szerves része volt. A ma már Szepsihez tartozó [[Bodolló]]ban éltek azok a zsidó kereskedők, akiknek Szepsiben voltak üzletei, de a törvények értelmében éjszakára el kellett hagyniuk a várost. [[II. József magyar király|II. József, a „kalapos király”]] megnyitotta előttük a szabad királyi városokat is és ekkor kezdődött a falvakról való tömeges betelepedésük a városokba. Szepsibe a zsidók csak 1848 után kezdenek bevándorolni Bodollóból. [[1850]] elején tette át székhelyét Szepsibe a Bodollói Izraelita Rabbinátus. A város északi részében megnyitották temetőjüket, amit később kőfallal és boltozatos bejáróval vettek körül. Utoljára az [[1960-as évek]] végén temetkeztek ide. 1939-ben 211 zsidó élt a 2280 lakosú városban. Az utolsó szepsi főrabbi, Tannenbaum Mózes 1925-ös [[palesztina]]i utazásáról könyvet írt „''Mózes utazásai''” címmel. A hitleri törvények értelmében 1944 nyarán [[gettó]]ba zárták a szepsi zsidóságot, és innen [[Kassa|Kassára]], majd az [[auschwitz]]i megsemmisítő táborba deportálták őket. Kevesen tudtak elbújni és kevesen is tértek vissza. Kb. 20-ra tehető a [[második világháború]] után hazakerült szepsi zsidók száma. Ezeknek nagy része az átélt borzalmak hatására kitelepült [[Izrael]]be.
75. sor:
=== Vasúti ===
{{Fő|Szepsi vasútállomás}}
== Híres
* Itt született [[Szepsi Korótz György]], [[Bocskai István]] fejedelem írnoka, később tanár és prédikátor. Bocskai halála után folytatta tanulmányait. 1610-ben [[Marburg]]ban, [[Heidelberg]]ben és [[Oxford]]ban tanult. Tanárként tevékenykedett [[Gönc]]ön, [[Sárospatak]]on, Kassán, később prédikátor volt [[Tokaj]]ban. Korótzot a Nyári család szolgálatában [[Nagykálló|Cigansky boss z moldavy]]
* Itt született [[1576]]-ban [[Szepsi Laczkó Máté]] történész, költő. Az iskolát Szepsiben, majd Sárospatakon látogatta. [[1606]]-tól [[Olaszliszka|Olaszliszkán]], később Kassán tanár volt. [[Lórántffy Mihály]] segítségével [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]ben folytatta tanulmányait [[1608]]-ban, ahol felügyelő diákká válik az ottani magyar diákoknak. [[1610]]-ben már tanított [[Erdőbénye|Erdőbényén]]. 1612-ben ismét folytatta tanulmányait [[Hanau]]ban, 1614-ben visszatér Erdőbényére. Később [[Lorántffy Zsuzsanna]] és [[I. Rákóczi György]] szolgálatába állt. Irodalmilag aktív volt, mint történész és költő. Ennek ellenére leghíresebb alkotása a tokaji aszú, amit elsőként neki sikerült elkészíteni, és először [[1630]]-ban szolgálta fel úrnője asztalára. Az aszú elkészítése máig az ő receptúrája alapján folyik. E fejedelmi ital feltalálója [[1633]]. január 20-án halt meg Erdőbényén.
* Itt született [[1595]]-ben [[Szepsi Csombor Márton]] utazó, aki az első magyar nyelvű útleírás az „[[Europica Varietas|''Europica Varietas''”]] szerzője. Ebben a műben az 1616-1619-es európai körútját írja le. Meglátogatta [[Lengyelország]]ot, [[Dánia|Dániát]], [[Hollandia|Hollandiát]], [[Anglia|Angliát]], [[Franciaország]]ot. [[Németország|Német-]] és Csehországon keresztül tért haza. A könyv 1620-ban jelent meg Kassán, mikor az akkori kassai bíró, [[Bocatius]], [[Alvinczi Péter (lelkész)|Alvinczi Péter]] ajánlására alkalmazta Csombort, mint a Kassai Iskola rektorát. Később [[Vranov nad Topľou|Varannóra]] került a Nyári családhoz, ahol „[[Udvari schóla|''Udvari schóla''”]] címmel megírta az első magyar erkölcstant, mint alapvető pedagógiai művet. A jeles szerzőt, Csombor Mártont a Strassburgi Akadémia tagjává választották. Fiatalon halt meg pestisjárvány áldozataként, sírhelyét nem ismerjük, de az utókor őrzi emlékét.
85. sor:
* Itt született [[1939]]. [[március 21.|március 21-én]] [[Csáji Attila]], református lelkész fiaként. Budapesten él. Világhírű képzőművész, alkotásainál főleg [[lézer]] technikát használ.
* Itt született 1970-ben [[Kulcsár Mária]] tréner, konzultáns.
* Itt tanult [[Simon Ernő]] (1941-2024) tanár.<ref>[https://felvidek.ma/2024/12/31/elbucsuztunk-simon-ernotol/ felvidek.ma]</ref>
== Iskolái ==
| |||