Bódva

folyó Európában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 17.

A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 113 km (más adatok szerint 110,7 km), melyből a magyar szakasz 64,6 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8–14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s. Közepes vízhozama a torkolatnál 6,92–9 m3/s.

Bódva
A Bódva Jászónál
A Bódva Jászónál
Közigazgatás
OrszágokSzlovákia Szlovákia,
Magyarország Magyarország
Szlovákiai kerületekKassai kerület
Magyarországi vármegyékBorsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Földrajzi adatok
Hossz110,7 km
Forrásszint1 185 m
Vízhozam9,0 m³/s
Vízgyűjtő terület1 730 km²
ForrásGömör–Szepesi-érchegység, Szlovákia
é. sz. 48° 40′ 25″, k. h. 20° 44′ 28″48.673620°N 20.741080°E
TorkolatSajó (Boldvánál) → TiszaDunaFekete-tenger
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 20° 46′ 29″48.208400°N 20.774600°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vízgyűjtő területe 1727,3 (más adatok szerint 1730) km², legfontosabb mellékfolyói az Ida (51,8 km; 381,6 km2; 1,82 m3/s), a Jósva (16,4 km; 136,8 km2; 0,831–1,2 m3/s) és a Rakaca (36,3 km; 236,2 km2; 0,55–0,691 m3/s). Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék és az utóbbi évek telepítéseiből még a pisztráng is megtalálható benne . Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.

A Bódva a régi időkben hadi út, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonáttartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben. A bódvarákói Rákóczi-barlangban is találtak összefüggést a folyó vízszintje és a barlangban található tó vízszintmozgása között.

Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.

Forrás, geológia, geormorfológia

szerkesztés

A Bódva Stósz település délnyugati részén ered, a Rozsnyói-hegységben, kb. 982 méter magasságban. A szlovák–magyar határig 813 méter szintkülönbséget küzd le. Stósz határában felveszi a Stószi-patakot, majd keleti irányba tart. Mecenzéf és Jászó után folyása hirtelen déli irányt vesz, keresztülfolyik Szepsin, majd Péder határában váratlanul nyugati irányt vesz. Itt egy részen a folyó új mederben folyik, a régi a mai napig kivehető. Ez a szakasz Torna határáig tart, ahol összefolyik a Torna-patakkal, majd Bódvavendéginél délnyugati irányba fordul, és átlépi a szlovák-magyar államhatárt. Perkupáig tartja ezt az irányt, ahol élesen délnek fordul, majd Boldvánál a Sajóba torkollik.

Mellékvizei

szerkesztés

A Bódva mellékvizei a következők: Jósva, Damaki-patak, Balajti-patak, Abodi-patak, Szuhogyi-patak, Rakaca-patak, Rét-patak, Telekes-patak, Vízvölgyi-patak, Ménes-patak, Vecsem-patak, Juhász-patak, Kecső-patak, Stószi-patak (Szlovákia), Ida (Szlovákia), Ziliz-patak és az ebbe torkolló Hangács-patak.

Települések a folyó mentén

szerkesztés

Stósz (Štós), Mecenzéf (Medzev), Jászó (Jasov), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Torna (Turňa nad Bodvou), Bódvavendégi (Hosťovce), Hídvégardó, Komjáti, Bódvarákó, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat.


  Ez a cikk hangfelvétel formában is létezik a Beszélő Wikipédia-műhely részeként.
Duration: 1 minute and 38 seconds.

A felvétel a cikk 2005. május 31-i változatát tükrözi; a későbbi változtatások a felvételen nem jelennek meg. Ide kattintva meghallgathatod a cikkről készült felvételt.