Geneviève Page

francia színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Geneviève Page, születési nevén Geneviève Anne Marguerite Bonjean (Párizs 16. kerülete, 1927. december 13. – ) francia színpadi és filmszínésznő.[7]

Geneviève Page
Portréja az 1950-es évekből (Studio Harcourt, Párizs)
Portréja az 1950-es évekből (Studio Harcourt, Párizs)
SzületettGeneviève Anne Marguerite Bonjean[1]
1927. december 13. (96 éves)[2][3][4]
Párizs 16. kerülete[5]
ÁlneveGeneviève Page
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
HázastársaJean-Claude Bujard (1959. április 11. – 2011. augusztus 29.)[6]
Gyermekei
  • Thomas
  • Adélaïde
SzüleiJacques Paul Bonjean
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Kitüntetéseia francia Becsületrend tisztje (2013. december 31.)
Színészi pályafutása
Aktív évek1951 – 2011
Híres szerepei
Tevékenységszínész

Geneviève Page aláírása
Geneviève Page aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Geneviève Page témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása, tanulmányai

szerkesztés

Geneviève Bonjean néven született Párizsban, nagypolgári családban. Édesapja Jacques-Paul Bonjean(wd) műgyűjtő és műkereskedő (1899–1990), a XVII. századi francia képzőművészet tárgyak és bútorok specialistája.[8] Édesanyja Germaine-Catherine Lipmann, a Lip óragyár örökösnője. Egy bátyja volt, Michel-Georges-Claude (*1926). Keresztanyja Christian Dior lett.[9]

A párizsi Racine Gimnáziumban tanult. Tania Balachovánál vett színjátszó órákat, majd elvégezte a párizsi állami színiakadémiát (Conservatoire national supérieur d’art dramatique).

Színészi pályája

szerkesztés

A Comédie-Française színpadán debütált, majd átment a párizsi Népszínházhoz (Théâtre national populaire, TNP) ahol többek között Gérard Philipe mellett játszott Musset két romantikus színművében, a Lorenzaccióban és a Marianne szeszélyeiben.[8] Pályáját a párizsi Odéon Színházban folytatta, játszott Claudel Selyemcipőjében, Racine Andromakhéjában és Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok vígjátékában, és más hasonló klasszikus repertoár-darabokban.

Az első mozifilm, amelyben szerepelt, önmagát alakítva, a Ce siècle a cinquante ans című 1950-es olasz–francia dokumentarista film volt, melyet Denise Tual, Roland Tual és Werner Malbran[8] rendezett a 20. század nagy irodalmi és színpadi személyiségeiről. Ugyanebben az évben kapta első játékfilmes mellékszerepét, a Pas de pitié pour les femmes című misztikus thrillerben. 1952-ben Gina Lollobrogida és Gérard Philipe mellett Pompadour márkinőt alakította a a Királylány a feleségem című kalandfilm-vígjátékban.

Az 1950-es évek közepétől amerikai filmesek hívták szerepelni. Karakterének megfelelően főleg Kifinomult európai szépségeket és méltóságteljes hercegnőket alakított, például Sheldon Reynols rendező Külügyi intrikák című bűnügyi kalandfilmjében, Robert Mitchum oldalán.[10] Charles Vidor és George Cukor 1960-as romantikus zenés filmjében, a Song Without End-ben, ahol Marie d’Agoult grófnét alakította, a Liszt Ferencet játszó Dirk Bogarde partnerét, majd Anthony Mann rendező 1961-es monumentális El Cid történelmi kalandfilmjéhez, ahol Urraca hercegnő szerepében játszott Charlton Heston mellett. 1964-ben Delmer Daves rendező főszerepet adott neki Youngblood Hawke című melodrámájában, de a film megbukott. 1966-ban Jean-Paul Belmondóval együtt szerepelt Jean Becker rendező Kedves csirkefogó című komédiájában. Luis Buñuel 1967-es A nap szépe című stürrealista horrorjában Page nagy tehetséggel játszotta el a dörzsölt és gátlástalan bordélyház-vezetőt, Madame Anaïst, majd Billy Wilder 1970-es krimi-vígjátékában, a Sherlock Holmes magánéletében hasonlóan jó érzékkel alakította a rejtélyes és kiismerhetetlen kémnőt, Gabrielle Valladont.[8] Nimfomán özvegyasszonyt alakított sikerrel Bertrand Blier rendező 1979-es Hidegtál című krimi-komédiájában. Későbbi filmjeiben is igényesen alakított vonzó, intelligens és titokzatos szépasszonyokat.

Rendszeresen játszik francia színpadokon, emellett rendszeresen tart színművészeti kurzusokat is. 1979-ben a párizsi Chaillot Színházban Rainer Werner Fassbinder Petra von Kant keserű könnyeinek francia színpadi változatában ő játszotta a címszereplőt, Petra von Kantot. Alakításáért 1980-ban a kritikusok szövetsége neki ítélte a legjobb színésznőnek járó díjat (meilleure comédienne du Syndicat de la critique). Filmes életművéért 2013. július 26-án -ban Puget-Théniers-ben megkapta a Mozirajongók Egyesületének elismerését.

Magánélete

szerkesztés

1959. április 11-én Châteaufort-ban házasságot kötött Jean-Claude Bujard bankárral, két gyermekük született.[11] Idős korától Page ritkábban lépett fel, visszavonulása után kevesebb interjút adott, ezekben érdekes régi szerepeire emlékezett és az idősgondozó személyzettel kapcsolatos nehézségeiről beszélt.[9] Geneviève Page a méltósággal meghalás jogáért küzdő francia civil szervezet (Association pour le droit de mourir dans la dignité, ADMD) vezetőségének tagja.

Főbb filmszerepei

szerkesztés
  • 1950: Pas de pitié pour les femmes; Carole de Norbois
  • 1952: Királylány a feleségem (Fanfan la tulipe); Pompadour márkinő
  • 1952: Plaisirs de Paris; Violette / Denise
  • 1953: Lettre ouverte; Colette Simonet
  • 1954: Monsieur Bard különös óhaja (L’étrange désir de Monsieur Bard); Donata
  • 1954: Nuits andalouses; Dominique de Bellecombe
  • 1955: Cherchez la femme; Barbara Van Looren
  • 1956: Külügyi intrikák (Foreign Intrigue); Dominique
  • 1956: The Silken Affair; Genevieve Gerard
  • 1956: Sztrogoff Mihály (Michel Strogoff); Nadia Fédorovna
  • 1957: Amour de poche; Edith
  • 1957: Agguato a Tangeri; Mary Bolevasco
  • 1960: Song Without End; Marie d’Agoult grófné
  • 1961: El Cid; Urraca hercegnő
  • 1962: La nuit des rois; tévéfilm; Viola
  • 1963: A nap és az óra (Le jour et l’heure); Agathe Dutheil
  • 1963: L’honorable Stanislas, agent secret; Ursula Keller
  • 1964: Youngblood Hawke; Frieda Winter
  • 1964: La chambre; tévéfilm; Eve
  • 1965: A főkomornyik (Le majordome); Agnès des Vallières
  • 1965: Három szoba Manhattan-ban (Trois chambres à Manhattan); Yolande Combes
  • 1966: Kedves csirkefogó (Tendre voyou); Béatrice Dumonceaux
  • 1966: Les corsaires; tévésorozat; Mary Brown
  • 1966: A nagy verseny (Grand Prix); Monique Delvaux-Sarti
  • 1967: A nap szépe (Belle de jour); Madame Anaïs
  • 1968: Decline and Fall… of a Birdwatcher; Margot Beste-Chetwynde
  • 1968: Mayerling; Marie de Larisch grófné
  • 1970: Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes); Gabrielle Valladon
  • 1971: Bröder Carl; Karen Sandler
  • 1973: Az azték pap átka (A Talent for Loving); Delphine
  • 1973: Décembre; Béatrice de St-Mérand
  • 1975: La chasse aux hommes; tévésérozat; összes epizódban; Angèle de Viborne
  • 1979: Hidegtál (Buffet froid); özvegy Geneviève Léonard
  • 1983: Végzetes kaland (Mortelle randonnée); Madame Schmidt-Boulanger
  • 1987: Tökéletes kezelés (Beyond Therapy); Zizi
  • 1987: Ária (Aria); „Les Boréades” című rész; névtelen szereplő
  • 1987: Cartoline italiane; Silvana
  • 1989: Les bois noirs; Nathalie Dupin
  • 1991: Les gens ne sont pas forcément ignobles; tévéfilm; Simone
  • 1992: Idegen a házban (L’inconnu dans la maison); Bernadette
  • 1999: Szerelmesek (Lovers); Alice
  • 2000: Mémoires en fuite; tévéfilm; Jeanne Lemoyne
  • 2003: Rien que du bonheur / Don’t worry, be happy; Martha Loncle
  1. Les gens du cinéma. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. Les gens du cinéma. (Hozzáférés: 2022. március 16.)
  4. Who's Who in France (francia nyelven)
  5. http://www.lesgensducinema.com/affiche_acteur.php?mots=page&nom_acteur=PAGE%20Genevi%E8ve&ident=39526&debut=120&record=128&from=ok, 2022. március 16.
  6. Who's Who in France (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  7. Page Geneviève / Geneviève Anne Marguerite BONJEAN (francia nyelven). Les gens du cinema.com. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
  8. a b c d Bruno Villien. Page, Geneviève (née Bonjean) [Paris 1927], Dictionnaire universel des créatrices (francia nyelven). Éditions Des femmes, 3318-3319. o. (2013) 
  9. a b Jean-Noël Mirande (2013. július 6.). „Vidéo. Geneviève Page, à la ville comme à la scène” (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 30.) 
  10. Jean de Baroncelli (1956. július 23.). „L’Énigmatique Monsieur D…” (francia nyelven). Le Monde. (Hozzáférés: 2024. július 1.) 
  11. The International Who’s Who of Women 2002 (angol nyelven). Taylor and Francis Group, 429. o. (2001). ISBN 978-185743122-3 

További információ

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Geneviève Page témájú médiaállományokat.