Katowice

	Katowice
; Katowice címere	; Katowice zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	sziléziai
Járás	járási jogú város
Rang	város
Alapítás éve	XVI. század
Polgármester	Marcin Krupa
Irányítószám	40-001-től 40-999-ig
Körzethívószám	+(48)032
Rendszám	SK
Testvérvárosok	Lista Opava; Ostrava; Köln; Mobile; Saint-Étienne; Odense; Miskolc; Groningen; South Dublin; Senjang; Kassa; Doneck;
	Népesség
Teljes népesség	279 200 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1910 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	266–352 m
Terület	517 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′50.250000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′50.250000°N 19.000000°E
	Katowice weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Katowice témájú médiaállományokat.

Katowice (kiejtése^ⓘ, IPA: [katɔ'vʲiʦɛ], csehül: Katovice, németül: Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.

Története

Legfontosabb dátumok:

1177 – az a terület, melyen jelenleg Katowice fekszik megszűnt Kis-Lengyelország része lenni és Sziléziához csatolták.
1299 – II. Kázmér bytomi herceg által kiadott oklevél említi először Katowice legrégibb kerületét, Dąbot (Crasni Domb).
1468 – A mai Katowice Podelsie kerületének első említése
kb. 1580 – Andrzej bogucicei kovács a saját telkén falut alapít.
1598 – Először jelenik meg oklevélben a Katowice név: ad parochiam pertinent village Boguczycze, Zalęzie et nova villa Katowicze
a 18. század közepétől – Katowice fejlődésnek indul a szénvagyona és iparosodása következtében.
1824 – Ferdynand és Waterloo bányák megnyitása
1846 – vasút építése Mysłowicébe
1865 – Katowice városi jogokat kap
1873 – Katowice járási székhely lesz
1919-1921 – három sziléziai felkelés
1922 – Lengyelországhoz csatolás, Katowice a sziléziai vajdaság székhelye lesz.
1925 – A sziléziai egyházmegye alakulása, székhelye: Katowice
1939. szeptember – a lengyel hadsereg visszavonulása, a várost a cserkészek és a sziléziai felkelők védik. Kb. 860 fő esett el a harcok alatt, vagy a német Wehrmacht és a Freikorps tagjai végezték ki a piactér és a Panewnicki erdőben.
1945 január 27. – a Vörös Hadsereg beveszi Katowicét.
1953 – Katowice neve Stalinogródra változik.
1968 – Katowicében megalapítják az Uniwersytet Śląskit (Sziléziai egyetem)
1980 – rendteremtési akció a Wujek, bányában, mely folyamán 9 bányászt megöltek
1990 – az önkormányzat visszaállítása
1992. március 25. – Metropolia Górnośląska megalakulása Katowice székhellyel
2006 – Chorzów és Katowice határán összeomlott egy kiállítási csarnok a Katowicei vásár területén: 65 személy meghalt.

Kerületei

A sziléziai parlament épülete

Gimnázium

Katowice 22 kerületre oszlik, melyek 5 kerületcsoportot alkotnak:

Katowice kerületei

I. Belvárosi csoport

1. Śródmieście (Belváros)
2. Koszutka
3. Bogucice
4. Osiedle Paderewskiego - Muchowiec

II. Északi csoport

5. Załęże
6. Osiedle Witosa
7. Osiedle Tysiąclecia
8. Dąb
9. Wełnowiec - Józefowiec

III. Nyugati csoport

10. Załęska Hałda - Brynów
11. Brynów - Osiedle Zgrzebnioka
12. Ligota - Panewniki

IV. Keleti csoport

13. Zawodzie
14. Dąbrówka Mała
15. Szopienice - Burowiec
16. Janów - Nikiszowiec
17. Giszowiec

V. Déli csoport

18. Murcki
19. Piotrowice - Ochojec
20. Zarzecze
21. Kostuchna
22. Podlesie

Agglomeráció

Felső-sziléziai városi szövetség

Katowice Lengyelország legnagyobb agglomerációjának központjában fekszik. Ez a terület a 19. században virágzott a bányászat és a kohászat óriási fejlődése miatt. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet. Ez húsz városból és több tíz kisebb helységből áll Felső-Szilézia és a Dąbrówai-medence területén. Az 1990-es évektől kezdve tervezik egyetlen katowicei metropolisz régió felállítását. 2006. január 19-én 14 város küldöttei aláírták a Felső-Sziléziai Metropolisz-Szövetségről (GZM) szóló deklarációt. Jelenleg az egyes önkormányzatok jóváhagyási eljárása folyik.

A GZM-hez Katowicén kívül az alábbi városok csatlakoztak: Bytom, Chorzów, Dąbrowa Górnicza, Gliwice, Jaworzno, Mysłowice, Piekary Śląskie, Ruda Śląska, Siemianowice Śląskie, Sosnowiec, Świętochłowice, Tychy, Zabrze. A szövetségnek 1304 km² területe és mintegy 2,1 millió lakosa lesz.

Közlekedés

A város az A4-es autópálya (Drezda-Krakkó), illetve az E75-ös gyorsforgalmi út mellett fekszik. Vasúti csomópont is.

Kultúra

Sziléziai Színház

Sziléziai Könyvtár

Spodek stadion

Sziléziai Egyetem

Színházak

Teatr Śląski im. Stanisława Wyspiańskiego
Ateneum színház (Teatr Ateneum)
Korez Színház (Teatr Korez)
Cogitaur Színház (Teatr Cogitaur)
Slaska filharmonija (Filharmonia Śląska)
Slaska estrada (Estrada Śląska)
Scena GuGalander
Lengyel Rádió Filharmonikusai

Mozik

IMAX
Cinema City – Punkt Rozrywki 44
Cinema City – Silesia City Center
Centrum Filmowe Helius
Kino Kosmos
Kino Światowid
Kino – Teatr Rialto

Galériák

Galeria Sztuki Wspolczesnej BWA Al. Korfantego 6 Galeria Sztuki Wspolczesnej Parnas ul. Kochanowskiego 10 Galeria Sztuki Atelier 2 ul. Batorego 2 Galeria Zwiazku Polskich Artystow Plastykow ul. Dworcowa 13 Galeria Architektury SARP ul. Dyrekcyjna 9 Galeria Art Deco például Andrzeja 4 Galeria Akwarela ul. Mikolowska 26 Galeria Marmurowa ul. Mikolowska 26 Galeria Pietro Wyzej Galeria Sektor 1 Galeria Szyb Wilson

Múzeumok

Katowicei Történeti Múzeum

Média

TVP 3 Katowice
TVN 24
Radio Katowice
Radio Flash
Radio Roxy FM
Radio Planeta
Dziennik Zachodni
Gazeta Wyborcza
Echo Miasta
Metro Katowice
Nowy Przegląd Katowicki

Vallás

A második világháborúig jelentős zsidó kisebbség él a városban. Ma kb. 1500 zsidó él itt. A városban katolikus püspök székel, illetve jelentős evangélikus központ.