Pécsújfalu
Pécsújfalu (szlovákul Pečovská Nová Ves, németül: Frauendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
| Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Kisszebeni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1319 | ||
| Polgármester | Jaroslav Dujava | ||
| Irányítószám | 082 56 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2788 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 217 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 343 m | ||
| Terület | 11,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′, k. h. 21° 03′49.133333°N 21.050000°EKoordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 21° 03′49.133333°N 21.050000°E | |||
| Pécsújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésEperjestől 21 km-re, Kisszebentől 5 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek.
Eredeti neve Kocsmaalja, mely egy 1209-es oklevélen „Kuchmaalja” alakban már említve van, mint a vámmal bíró Ujvárhoz tartozó falu. Az eredeti település egy már meglévő kocsma körül alakult ki, azonban valószínűleg a tatárjárás során elpusztult. Ezután már Újfalu néven települt újra, ezen a néven 1248-ban szerepel először „Wyfolu” alakban. A 13. században a sárosi váruradalom része volt. Az 1300-as években Rykolf ispán illetve leszármazottjai birtokolták, bár Myckh szlavóniai bán utódai is igényt tartottak rá. 1427-ben 60 adózó portája volt. 1512-ben Perényi Imre nádor kezében van, ki azt átengedi Tharczai Miklósnak. Végül I. Ferdinánd 1559. június 7-i oklevelével a hűtlenségbe esett Tharczai Györgytől elkobzott birtokokat Péchy Gáspárnak valamint testvérének, Mártonnak adományozza.
Az 1580-as évektől kezdik Péchy-Ujfalunak, majd a későbbi időkben Péchujfalu/Pécsújfalunak nevezni. Vámja egészen a 16. század végéig működött. A 18. század közepétől vashámor üzemelt a településen. 1787-ben 125 házában 1273 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Pécs Újfalu. Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, Ispotállya is van; határja középszerű.”[2]
1828-ban 223 háza és 1654 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, állattartással, tímármesterséggel, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakosa kivándorolt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Péch), Pecsowszka Nowawesz, Sáros vmegyében, népes tót falu, a Gallicziába vezető országutban, igen kies vidéken: 1139 rom., 181 g. kath., 4 evang., 157 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Több csinos urasági lakház. Határa bár nagyobb részint hegyes és dombos, de meglehetős, termékeny rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje derék. F. u. a régi-törzsökös Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1880-ban 1316 lakosából 46 magyar és 987 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1083 lakosából 38 magyar, 122 német és 870 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1008 lakosából 129 magyar, 96 német és 709 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1085 lakosából 96 magyar, 86 német, 765 szlovák és 138 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 945 római katolikus, 103 izraelita, 28 görögkatolikus, 3-3 evangélikus és unitárius, 2 református és 1 görögkatolikus.
1921-ben 1024 lakosából 34 magyar, 244 német és 890 csehszlovák volt.
1930-ban 1229 lakosából 16 magyar, 36 zsidó, 945 csehszlovák, 150 egyéb nemzetiségű és 82 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1087 római katolikus, 90 izraelita, 46 görögkatolikus, 1 evangélikus és 5 egyéb vallású.
1970-ben 1947 lakosából 1935 szlovák volt.
1980-ban 2092 lakosából 2 magyar és 2075 szlovák volt.
1991-ben 2078 lakosából 1-1 magyar és morva, 3 ruszin, 11 cseh, 12 ukrán, 284 cigány és 1762 szlovák volt.
2001-ben 2203 lakosából 1956 szlovák és 204 cigány volt.[4]
2011-ben 2546 lakosából 1876 szlovák, 453 cigány, 12 ruszin, 7 cseh, 3 lengyel, 2 ukrán, 1-1 magyar, bolgár és morva, 2 egyéb és 188 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
szerkesztés
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1450-ben épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át.
- A Péchy családnak a Ľutinská utcában álló reneszánsz kastélya 1560 után épült.
- A főutcai klasszicista kúria a 19. század első feléből származik.
- A Templom utcai barokk kastély a 18. század közepén épült.
- Nepomuki Szent János kápolna a főutcában.
- Zsidó temető a Na Trubalovec nevű falurészen.
Források
szerkesztés- dr. Gárdonyi Albert: A péchujfalusi Péchy-család levéltári lajstroma
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)
