Sebesi Ernő
Sebesi Ernő névvariáns: Fried (Sebeskellemes, 1893. december 9.[1] – Budapest, 1944. december vége[2] vagy 1944, Mauthausen[3]) magyar orvos, költő, drámaíró, műfordító.
| Sebesi Ernő | |
| Született | Fried Ernő 1893. december 9. Sebeskellemes |
| Elhunyt | 1944. december vége (50 évesen) Budapest vagy Mauthausen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésFried Ignác lókereskedő és Raducziner Cili fia. Eperjesi érettségije után orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, orvosi oklevelét a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen szerezte meg (1917). Eperjesen orvosként dolgozott. Publikált a Tűz című hetilapban. Származása miatt 1941-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Magyarországra menekült. Vagy Budapest ostroma idején vagy Mauthausenba deportálva halt meg.
Orvosi munkája mellett verseket, novellákat, drámákat írt. Első verseskötete, „A csönd karján" (Eperjes, 1919) Szlovákiában „első hírnöke a kisebbségbe került magyar irodalomnak.”[4] Művei alaphangját többnyire a részvét és a kesernyés kiábrándultság keveredése adja, kedvelte a bizarr ötleteket. Félemberek című drámáját a pozsonyi színházban, Karambol című színdarabját Amerikában, a Haláljátékot a budapesti Kamaraszínházban mutatták be. Versei, novellái, drámái mellett fordított is: cseh, szlovák és német szerzők verseit, illetve prózai munkáit ültette át magyarra.
A végső szó című kötetével kapcsolatban a költőt Bálint György így jellemezte: „Sebesi Ernő különös költő. Tulajdonképpen két külön költő. Az egyik Sebesi Ernő friss, érdekes hangon ír, sok hatásos ötlettel, sok pezsgős szarkazmussal és öngúnnyal. A másik Sebesi Ernő ezzel szemben nagyon szereti a giccset, édeskésen szentimentális, helyenkint laposan érdektelen. (…) Ha csak az egyik Sebesi Ernő írta volna a verskötetet, szép könyv lenne, amit csak dicsérni lehetne.”[5]
Neve szerepel a buchenwaldi koncentrációs tábor áldozatai között.[6]
Művei
szerkesztés- A csönd karján (versek, Eperjes, 1919)
- Öklös fohász (versek, Bécs, 1921)
- Félemberek (dráma, Eperjes, 1924)
- Karambol (dráma, Rochester, 1926)
- Haláljáték (dráma, 1926)
- A vihar elvonul (versek, Eperjes, 1928)
- A végső szó (versek, Eperjes, 1929)
- Megrúgott emberek (novellák, Kassa, 1929)
- Számadás (versek, Eperjes, 1934)
- Halhatatlanok (Írói arcképek száz szonettben, Budapest, 1943)
- Haláljáték; vál., utószó Csanda Sándor; Madách, Bratislava, 1976
Műfordításai
szerkesztés- Stefan Zweig: A nagy pillanat (történelmi miniatűrök, Budapest, 1945)[7]
- Stefan Zweig: Bizánc meghódítása (Budapest, 1996)[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a sebeskellemesi izraelita hitközség születési akv. 38/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Sebesi Ernő. Magyar Életrajzi Index
- ↑ A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól
- ↑ Szállási Árpád: Sebesi Ernő
- ↑ Bálint György (1930). A végső szó. Sebesi Ernő versei. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)
- ↑ Memorial Archives
- ↑ OSZK
- ↑ OSZK
Források
szerkesztés- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 779. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Gedő Gyula: Sebesi Ernő In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (267. o.)
- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól. Adatbank.sk. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
- Szállási Árpád: Sebesi Ernő. Orvostortenet.hu. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 610. o. ISBN 963-05-2500-3
További információk
szerkesztés- Tartalom szerző szerint Művei a Nyugat című folyóiratban (S betű)
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
