„Epirusz (régió)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
átírások javítva |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(39 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a modern közigazgatási egységről|Epirusz (egyértelműsítő lap)}} |
|||
[[ |
[[Fájl:GreeceEpirus.png|bélyegkép|jobbra|Epirusz elhelyezkedése [[Görögország]]ban]] |
||
'''Ípirosz''' ([[görög nyelv|görögül]] ''Ήπειρος'') egyike [[Görögország]] tizenhárom [[Görögország régiói|közigazgatási régiójának]] az ország északnyugati részében, területe nagyjából megegyezik az ókorban '''[[Épeirosz]]''' néven ismert régió területével. |
|||
'''Epirusz'''<ref>A szabatos átírt forma ''Ípirosz'' lenne, de az akadémiai szabályozás a hagyományos, honosodott alakot részesíti itt előnyben ([[ÚNMH]], 224. o.).</ref> ([[görög nyelv|görög]] betűkkel: Ήπειρος [Ípirosz]) egyike [[Görögország]] tizenhárom [[Görögország régiói|közigazgatási régiójának]] az ország északnyugati részében. |
|||
Területe 9203 |
Területe 9203 km² (valamivel nagyobb, mint a legnagyobb magyar [[Magyarország megyéi|vármegye]], [[Bács-Kiskun vármegye|Bács-Kiskun]]). Lakóinak száma 358 698 ([[2005]]-ös adat), ezzel a legkisebb népességű görög régió. A régió lakóinak csaknem egyharmada a közigazgatási székhelyben, [[Joánina|Joáninában]] él. |
||
==Prefektúrái== |
==Prefektúrái== |
||
{| |
{| |
||
| valign="top" | [[ |
| valign="top" | [[Fájl:Epirus prefectures.png|250px|Epirusz prefektúrái]] |
||
| valign="top" | |
| valign="top" | |
||
#[[Árta prefektúra|Árta]] (Άρτα) |
#[[Árta prefektúra|Árta]] (Άρτα) |
||
16. sor: | 17. sor: | ||
==Jelentős városai== |
==Jelentős városai== |
||
*[[Joánina]] (Ιωάννινα) |
*[[Joánina]] (Ιωάννινα) |
||
*[[Árta]] (Άρτα |
*[[Árta]] (Άρτα) |
||
*[[Préveza]] (Πρέβεζα) |
*[[Préveza]] (Πρέβεζα) |
||
*[[Igumeníca]] (Ηγουμενίτσα) |
*[[Igumeníca]] (Ηγουμενίτσα) |
||
*[[Mécovo]] (Μέτσοβο) |
*[[Mécovo]] (Μέτσοβο) |
||
*[[ |
*[[Paramithiá]] (Παραμυθιά) |
||
*[[Párga]] (Πάργα) |
*[[Párga]] (Πάργα) |
||
*[[Szívota]] (Σύβοτα) |
*[[Szívota]] (Σύβοτα) |
||
26. sor: | 27. sor: | ||
==Demográfiája== |
==Demográfiája== |
||
A legnéptelenebb görög régió, ami annak tudható be, hogy a [[20. század]] háborúi súlyosan érintették ezt a környéket, sokan pedig a nehéz életkörülmények miatt hagyták el. |
A legnéptelenebb görög régió, ami annak tudható be, hogy a [[20. század]] háborúi súlyosan érintették ezt a környéket, sokan pedig a nehéz életkörülmények miatt hagyták el. |
||
A régió népességének nagy többsége [[görögök|görög]], de jelentős koncentrációban élnek itt [[arománok]] is, akik többnyire görögnek tartják magukat. Számuk nehezen megállapítható, hiszen a thrákiai görög mozlim kisebbségen kívül Görögország nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén. |
A régió népességének nagy többsége [[görögök|görög]], de jelentős koncentrációban élnek itt [[arománok]] is, akik többnyire görögnek tartják magukat. Számuk nehezen megállapítható, hiszen a thrákiai görög mozlim kisebbségen kívül Görögország nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén. |
||
Amikor [[1913]]-ban, a [[második Balkán-háború]] lezárásaként meghúzták a görög–[[Albánia|albán]] határt, Görögországban is maradtak [[albánok|albán]] többségű falvak, az albán oldalon pedig görög települések. Dél-[[Albánia]] és Epirusz egy összefüggő területét az albánok [[Çamëria]] néven összetartozó régióként ismerik, ahol korábban a [[çamok|çam]] nevű albán kisebbségi csoport lakott. A görögök nem |
Amikor [[1913]]-ban, a [[második Balkán-háború]] lezárásaként meghúzták a görög–[[Albánia|albán]] határt, Görögországban is maradtak [[albánok|albán]] többségű falvak, az albán oldalon pedig görög települések. Dél-[[Albánia]] és Epirusz egy összefüggő területét az albánok [[Çamëria]] néven összetartozó régióként ismerik, ahol korábban a [[çamok|çam]] nevű albán kisebbségi csoport lakott. A görögök nem ismerik el hivatalosan, hogy ezt a kisebbséget a [[görög polgárháború]] során ([[1946]]–[[1949]]) kiűzték az országból. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[[Epiruszi Despotátus]] |
|||
⚫ | |||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==További információk== |
|||
⚫ | |||
{{Görögország régiói}} |
{{Görögország régiói}} |
||
{{Görögország prefektúrái}} |
{{Görögország prefektúrái}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Görögország]] |
[[Kategória:Görögország régiói]] |
||
[[en:Epirus (periphery)]] |
|||
[[ar:إبيروس (إقليم)]] |
|||
[[bg:Епир]] |
|||
[[ca:Regne de l'Epir]] |
|||
[[cs:Epirus]] |
|||
[[cy:Epiros]] |
|||
[[de:Epirus (Verwaltungsregion)]] |
|||
[[el:Ήπειρος]] |
|||
[[eo:Epiro (administra regiono)]] |
|||
[[es:Epiro]] |
|||
[[fi:Epeiros]] |
|||
[[fr:Épire]] |
|||
[[gl:Épiro]] |
|||
[[he:אפירוס]] |
|||
[[hr:Epir (periferija)]] |
|||
[[id:Epirus]] |
|||
[[it:Epiro]] |
|||
[[ja:イピロス]] |
|||
[[ko:이피로스 지역]] |
|||
[[la:Epirus]] |
|||
[[lt:Epyras]] |
|||
[[mk:Епир (периферија)]] |
|||
[[nl:Epirus]] |
|||
[[nn:Ípiros]] |
|||
[[no:Epirus]] |
|||
[[pl:Epir]] |
|||
[[pt:Épiro]] |
|||
[[ro:Epir]] |
|||
[[ru:Эпир]] |
|||
[[sq:Epiri]] |
|||
[[sr:Периферија Епир]] |
|||
[[sv:Epirus]] |
|||
[[tr:Epir]] |
|||
[[zh:伊庇鲁斯]] |
A lap jelenlegi, 2023. március 7., 11:44-kori változata
Epirusz[1] (görög betűkkel: Ήπειρος [Ípirosz]) egyike Görögország tizenhárom közigazgatási régiójának az ország északnyugati részében.
Területe 9203 km² (valamivel nagyobb, mint a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun). Lakóinak száma 358 698 (2005-ös adat), ezzel a legkisebb népességű görög régió. A régió lakóinak csaknem egyharmada a közigazgatási székhelyben, Joáninában él.
Prefektúrái
[szerkesztés]
|
Jelentős városai
[szerkesztés]- Joánina (Ιωάννινα)
- Árta (Άρτα)
- Préveza (Πρέβεζα)
- Igumeníca (Ηγουμενίτσα)
- Mécovo (Μέτσοβο)
- Paramithiá (Παραμυθιά)
- Párga (Πάργα)
- Szívota (Σύβοτα)
- Kónica (Κόνιτσα)
Demográfiája
[szerkesztés]A legnéptelenebb görög régió, ami annak tudható be, hogy a 20. század háborúi súlyosan érintették ezt a környéket, sokan pedig a nehéz életkörülmények miatt hagyták el.
A régió népességének nagy többsége görög, de jelentős koncentrációban élnek itt arománok is, akik többnyire görögnek tartják magukat. Számuk nehezen megállapítható, hiszen a thrákiai görög mozlim kisebbségen kívül Görögország nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.
Amikor 1913-ban, a második Balkán-háború lezárásaként meghúzták a görög–albán határt, Görögországban is maradtak albán többségű falvak, az albán oldalon pedig görög települések. Dél-Albánia és Epirusz egy összefüggő területét az albánok Çamëria néven összetartozó régióként ismerik, ahol korábban a çam nevű albán kisebbségi csoport lakott. A görögök nem ismerik el hivatalosan, hogy ezt a kisebbséget a görög polgárháború során (1946–1949) kiűzték az országból.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlapja (görögül és angolul)