Ugrás a tartalomhoz

„Gyáli út” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
178 697 szerkesztés
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(31 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}

{{közterület infobox|pozíciós térkép=Budapest}}
{{közterület infobox|pozíciós térkép=Budapest}}


A '''Gyáli út''' [[Budapest IX. kerülete|Budapest IX. kerületében]] található, az [[Üllői út|Üllői utat]] köti össze a [[Nagykőrösi út]]tal.
A '''Gyáli út''' [[Budapest IX. kerülete|Budapest IX. kerületében]] található, a [[Hungária körgyűrű|Könyves Kálmán körutat]] köti össze a [[Nagykőrösi út]]tal.


== Határai ==
== Határai ==
[[File:Gyáli út - Fék utca aluljáró1.jpg|thumb|left|100px|Gyáli út – Fék utca aluljáró]]
[[File:Gyáli út - Fék utca aluljáró1.jpg|thumb|Gyáli út – Fék utca aluljáró (bejárat a Könyves Kálmán körút felőli oldalon)]]
[[File:Gyáli út - Fék utca aluljáró2.jpg|thumb|Gyáli út – Fék utca aluljáró (belül)]]


A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.<ref name=raday>Ráday, i. m., 207. o.</ref> Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, később az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét [[Albert Flórián (labdarúgó, 1941)|Albert Flórián]] (1941–2011) labdarúgóról nevezték el. A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a [[Ferencváros vasútállomás]] vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a [[Határ út|Határ utat]]. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.
A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.<ref name=raday>Ráday, i. m., 207. o.</ref> Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, 2013-ban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét [[Albert Flórián (labdarúgó, 1941)|Albert Flórián]] (1941–2011) labdarúgóról nevezték el.<ref>{{cite web|url=http://taccs.hu/2013/08/01/mar-tenyleg-letezik-albert-florian-ut/|title=Már tényleg létezik Albert Flórián út|publisher=Taccs.hu|date=2013-08-01|accessdate=2017-09-28}} {{hu}}</ref> A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a [[Ferencváros vasútállomás]] vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a [[Határ út (Budapest)|Határ utat]]. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.


A Ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.
A ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.


Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy ''Gyáli köz'' is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.<ref name=raday/> A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a ''Gyáli teret'', kialakítása később elmaradt.<ref name=raday/>
Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy ''Gyáli köz'' is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.<ref name=raday/> A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a ''Gyáli teret'', kialakítása később elmaradt.<ref name=raday/>
36. sor: 35. sor:
|<small>
|<small>
|-
|-
| [[File:|100px]]
| [[File:Épületcsoport Gyáli út 18-22. szám5.jpg|100px]]
| '''[[Gyáli úti Posta telep|Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe]]'''
| ''''''
| [[1910-es évek]]<ref>[https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1912/?layers=100&bbox=2125352.9617047473%2C6018544.394945652%2C2127625.7689676643%2C6019349.37239978 1912-es térképen]</ref>
| [[]]
|
| 18-22.
|<small> A létesítmény része a [[Posta Kísérleti Állomás]] és a [[Puskás Tivadar Távközlési Technikum|BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma]]. Az anyagszertár csarnokát [[Barát Béla]] és [[Novák Ede]] tervezte 1924–1925-ben.<ref>http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm</ref>
⚫
|<small>
|-
|-
| [[File:|100px]]
| [[File:Gyáli út 21-23. épületcsoport2.jpg|100px]]
| '''Székesfővárosi kislakásos bérházak'''<ref>{{kabdebó}}, i. m., 17. o.</ref> („Nyolcház”)
| ''''''
| [[1909]]<ref>{{Cite web |url=http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/214-tk_szabo_d_2.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2023-09-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220522141953/http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/214-tk_szabo_d_2.pdf |archivedate=2022-05-22 }}</ref>
| [[]]
|
| 21-23.
|<small> Épültek [[Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja]] keretében. Tervező: [[Orczy Gyula (építész)|Orczy Gyula]].
|<small>
|-
|-
| [[File:|100px]]
| [[File:Osztag utca 25a iskolaépület7.jpg|100px]]
| ''''''
| '''elemi iskola'''
| [[1910]]<ref name=gerle>{{Gerle}}, 130. o.</ref>
| [[]]
|
| 25.
|<small> Jelenleg (2023) használaton kívül áll. Korábban az [[Irinyi János Gimnázium]] működött benne. Épült [[Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja]] keretében. Tervező: [[Löllbach Kálmán]].
|<small>
|-
| [[File:Gyáli út 30. épület1.jpg|100px]]
| '''Székesfővárosi kislakásos bérház'''
| [[1927]]<ref>Liber Endre: ''Középítkezések Budapesten 1920–1930'', Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 27-31. o.</ref>
| 30.
|<small> Épült [[Liber Endre kislakásépítési programja]] keretében.
|-
|-
| [[File:|100px]]
| ''''''
| [[]]
|
|
| '''METRO Ferencváros'''
|<small>
| [[1994]]<ref>{{CitPer|tit=Metró elütheti a konkurenciát|per=Népszabadság|date=1994-08-11|tom=52|fasc=187|pag=6}}</ref>
| 35-37.
⚫
|<small> Üzletház.
|-
|-
| [[File:|100px]]
| [[File:FKF Zrt. központi telephelye Ecseri út1.jpg|100px]]
| ''''''
| '''FKF Zrt. központi telephelye'''
| [[]]
|
|
| 36.
|<small>
|<small>
|}
|}
70. sor: 75. sor:
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== Egyéb irodalom ==
== Forrás ==
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}


A lap jelenlegi, 2024. augusztus 27., 11:30-kori változata

Gyáli út
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest IX. kerülete
NévadóGyál
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Gyáli út (Budapest)
Gyáli út
Gyáli út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyáli út témájú médiaállományokat.

A Gyáli út Budapest IX. kerületében található, a Könyves Kálmán körutat köti össze a Nagykőrösi úttal.

Határai

[szerkesztés]
Gyáli út – Fék utca aluljáró (bejárat a Könyves Kálmán körút felőli oldalon)
Gyáli út – Fék utca aluljáró (belül)

A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.[1] Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, 2013-ban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét Albert Flórián (1941–2011) labdarúgóról nevezték el.[2] A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a Ferencváros vasútállomás vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a Határ utat. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.

A ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.

Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy Gyáli köz is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.[1] A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a Gyáli teret, kialakítása később elmaradt.[1]

Nevezetes épületek, épületegyüttesek

[szerkesztés]
Kép Név Építés ideje Elhelyezkedés Megjegyzés
Ferencvárosi MÁV-telep tisztviselőházak 1910-es évek 15/a-e. Tervező: valószínűleg Prokisch János.[3]
Merényi Gusztáv Kórház 1898[4] 17.
Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe 1910-es évek[5] 18-22. A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma. Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben.[6]
Székesfővárosi kislakásos bérházak[7] („Nyolcház”) 1909[8] 21-23. Épültek Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Orczy Gyula.
elemi iskola 1910[9] 25. Jelenleg (2023) használaton kívül áll. Korábban az Irinyi János Gimnázium működött benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Löllbach Kálmán.
Székesfővárosi kislakásos bérház 1927[10] 30. Épült Liber Endre kislakásépítési programja keretében.
METRO Ferencváros 1994[11] 35-37. Üzletház.
FKF Zrt. központi telephelye 36.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Ráday, i. m., 207. o.
  2. ↑ Már tényleg létezik Albert Flórián út. Taccs.hu, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.) (magyarul)
  3. ↑ Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945, Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2022, 50. o.
  4. ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 130. o. ISBN 963-05-6411-4  
  5. ↑ 1912-es térképen
  6. ↑ http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm
  7. ↑ Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), i. m., 17. o.
  8. ↑ Archivált másolat. [2022. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 13.)
  9. ↑ Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 130. o.
  10. ↑ Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 27-31. o.
  11. ↑ Metró elütheti a konkurenciát. Népszabadság, LII. évf. 187. sz. (1994. augusztus 11.) 6. o.

Forrás

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyáli_út&oldid=27400006”