Ugrás a tartalomhoz

„Szőlősardó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →Fekvése: 1 link korr.
bőv.
19. sor: 19. sor:
}}
}}


'''Szőlősardó''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], az [[Edelényi kistérség]]ben.
'''Szőlősardó''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], az [[Edelényi kistérség]]ben, a [[Rét-patak]] völgyében.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Égtáj|északnyugati]] részén az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Rudabányai hegység]] között elnyúló [[Rét-patak]] völgyében található a kis [[település]].
[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Égtáj|északnyugati]] részén az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Rudabányai hegység]] között elnyúló [[Rét-patak]] völgyében található a kis [[település]].
A [[Galyaság]] [[dél]]i részén, a [[Vaskapu-hegy]] [[észak]]i lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között.
A [[Galyaság]] [[dél]]i részén, a [[Vaskapu-hegy]] [[észak]]i lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete, változatai ==

A [[falu]] létrejöttét a [[tatárjárás]]t megelőző időkre, a [[12. század]]ra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik az [[erdő]]terület szélén az [[erdő]]- és [[vad]]állományra felügyeltek. Lakosai tehát ardók, azaz [[erdőóvók]] voltak.
A [[falu]] létrejöttét a [[tatárjárás]]t megelőző időkre, a [[12. század]]ra tehetjük. Nevének '''-ardó''' utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik a [[görgői udvarház]] körül kialakított erdőuradalom, a későbbi [[tornai erdőispánság]] erdőterületének szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek — vagyis '''ardó'''k, azaz [[erdőóvó]]k voltak. (Hasonló eredetű az egykori erdőség keleti szegélyén, a [[Bódva]] átkelőhelyén [[Hídvégardó]] és a [[kassai kerület]] [[rozsnyói járás]]ában [[Pelsőcardó]] neve is.)

Nevének változatai a különböző hivatalos iratokban, oklevelekben:
* 1270: Hordo;
* 1423: Zewlesardo;
* 1427: Sczylesardo;
* 1487: Zewlesardo;
* 1548 (1549?): Zewlews Ardoo;
* 1694: Szőlős Arda;
* 1780: Szőlős Ardo;
* 1967-ig: Szőllősardó;
* 1967-től: Szőlősardó;

A '''Szőlős-''' (''Zewles-'' stb.) előtag az 1263 után betelepített [[hospes]]ek meghonosította szőlőművelés domináns gazdasági ággá válására utal.


== Története ==
== Története ==
A korai [[Árpád-kor]]ban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepeivel találkozhatunk, melyre tágabb környékének helynevei utalnak.


A korai [[Árpád-kor]]ban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepe lehetett; erre utalnak a [[Perkupa]] felé eső, Láz- névtagú dűlőnevek ''(Kis-László, Nagy-László)''. Ezidőtájt a [[Rét-patak]] neve még '''Lázó-patak''' volt, a völgyé pedig '''Henc-völgy'''. A vasolvasztáshoz szükséges [[faszén|faszenet]] [[szénégető]]k állították elő; a kiirtott erdők helyét pedig felszántották.
⚫
A [[13. század]] végén a falu határában már akkor kiterjedt [[szőlő]]k terültek el, ezek adták a Galyaság méltán híres borának igen nagy részét. A szőlősardói [[szőlő]]hegyek egy része a [[15. század]]i vagy [[16. század]] eleji adományozással, végrendelkezéssel a gombaszögi pálosok tulajdona lett. [[1389]] táján Ardó a ''Bebek család'' kezére jutott, s évszázadokig a szádvári uradalom része lett.


A vasérc elfogytával vált meghatározó gazdasági ággá az erdőgazdálkodás. Az erdőóvók túlélték a [[tatárjárás]]sal járó pusztítást — egyértelműen utal erre, hogy 1249-ben (mint birtokszomszédok) részt vettek annak a [[Szalonna (település)|Szalonna]]–[[Martonyi]] környéki birtokrésznek a határjárásán, amit [[Tekus]] ispán vásárolt meg az [[Örsúr nemzetség]]béli tulajdonosaitól.
A lakosság [[1567]] körül vette fel a [[kálvinizmus|református]] hitet és a korábbi [[gótika|gótikus]] templomukat vették használatba. Ezt bizonyítja az [[1595]]. évi templomösszeírás is.( Azóta egyetlen református templom található a községben.)

A [[hospes]]eknek nevezett, szőlőműveléssel foglalkozó telepeseket valószínűleg 1263 után kezdték betelepíteni, hogy a közelben termelt borral lássák el a [[görgői udvarház]]at és [[Szádvár]]t. Ezek a (valószínűleg német ajkú) telepesek különböző kiváltságokat, szabadságjogokat kaptak; közvetlenül a király alá tartoztak. A betelepülők valószínűleg magukkal hozták az általuk kedvelt, illetve megszokott szőlőfajtákat is; ezzel vetve meg a szőlősardói [[fehérbor]]ok jó hírének alapját.

⚫
A szőlősardói [[szőlő]]hegyek egy része a [[15. század]]ban vagy a [[16. század]] elején adományozással, illetve végrendeletek eredményeként a [[gombaszög]]i [[pálosok]] tulajdonába került. 1386–1389 táján Ardó a [[Bebek család]] kezére jutott, és évszázadokig a szádvári uradalom része lett.

1427-ben 50 összeírt jobbágyportával a [[Torna vármegye|vármegye]] [[Torna (település)|Torna]] után második legnépesebb, de az is lehet, hogy legnépesebb települése volt; számítások szerint népessége ekkor 600–1000 fő között lehetett. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt Henc-völgyben vezető kelet-nyugati és a Szádvárt a [[Telekes-völgy]]ön át a távolabbi déllel összekötő észak-déli útvonal kereszteződésében.

A városiasodás kezdeteire utal, hogy a 15. század végén császári felhatalmazású közjegyző, továbbá legalább két deák és egy szabómester is lakott a faluban. Az ország három részre szakadása után azonban eljelentéktelenedett: 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportája és 5 pusztatelke volt; emellett 13 [[zsellér]], egy [[servitor]] (urasági szolgálatvállaló) és egy bíró lakta.

A lakosság 1560 körül vette fel a [[kálvinizmus|református]] hitet; a reformátusok a [[gótika|gótikus]] stílusú, korábban katolikus templomot vették használatba — ma is ez a falu egyetlen temploma.

[[1567]]-ben kihalt a [[Bebek család]]; birtokai a király tulajdonába kerültek. A 17. században a király a falut egyéb birtokokkal egyetemben a [[Barakonyi család]]nak adományozta. Az 1660. évi nemesi összeírás szerint a faluban egyetlen nemes sem lakott.


A [[18. század]]ban a szádvári uradalmat birtokló ''Csáky család'' kezén találjuk a falut, akik egészen a [[19. század]] végéig megtartották azt.
A [[18. század]]ban a szádvári uradalmat birtokló ''Csáky család'' kezén találjuk a falut, akik egészen a [[19. század]] végéig megtartották azt.
42. sor: 68. sor:


== Népcsoportok ==
== Népcsoportok ==

A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok|magyar]] lakossága van.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref>
A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok|magyar]] lakossága van.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==

* Kőfallal övezett, fagalériás tornyú [[Reformáció|református]] [[templom]], feltehetően a [[14. század|14]].-[[15. század]]i alapokon, [[1726]]-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete [[1869]]-[[1870]]-ben készült. [[Myskovszky Viktor]] rajzon is megörökített a [[19. század]] végén, a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját [[1948]]-ban és [[1964]]-[[1968]] között kapta. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását.
* Kőfallal övezett, fagalériás tornyú [[reformáció|református]] [[templom]], feltehetően a [[14. század|14]].-[[15. század]]i alapokon, [[1726]]-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete [[1869]]-[[1870]]-ben készült. [[Myskovszky Viktor]] rajzon is megörökített a [[19. század]] végén, a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját [[1948]]-ban és [[1964]]-[[1968]] között kapta. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását.


* Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
* Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
53. sor: 81. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

{{források}}
{{források}}

== Külső hivatkozások ==
== Források ==

* [http://www.szolosardo.hu Szőlősardó honlapja]
* [http://www.szolosardo.hu Szőlősardó honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/szolosardo Vendégváró]
* [http://www.vendegvaro.hu/szolosardo Vendégváró]
* Bogsán Gyula, Koleszár Krisztián: Falvak a Galyaságban és mellékén. Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2002. ISBN 963 206 231 0


{{csonk-dátum|csonk-Borsod-Abaúj-Zemplén|2005 novemberéből}}
{{csonk-dátum|csonk-Borsod-Abaúj-Zemplén|2005 novemberéből}}

A lap 2012. július 8., 23:27-kori változata

Szőlősardó
Református templom, Szőlősardó
Református templom, Szőlősardó
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterHolló István[1]
Irányítószám3757
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség101 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°E
Szőlősardó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szőlősardó
Szőlősardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szőlősardó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősardó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőlősardó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben, a Rét-patak völgyében.

Fekvése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén az Aggteleki-karszt és a Rudabányai hegység között elnyúló Rét-patak völgyében található a kis település. A Galyaság déli részén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, félúton Perkupa és Égerszög között.

Nevének eredete, változatai

A falu létrejöttét a tatárjárást megelőző időkre, a 12. századra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik a görgői udvarház körül kialakított erdőuradalom, a későbbi tornai erdőispánság erdőterületének szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek — vagyis ardók, azaz erdőóvók voltak. (Hasonló eredetű az egykori erdőség keleti szegélyén, a Bódva átkelőhelyén Hídvégardó és a kassai kerület rozsnyói járásában Pelsőcardó neve is.)

Nevének változatai a különböző hivatalos iratokban, oklevelekben:

  • 1270: Hordo;
  • 1423: Zewlesardo;
  • 1427: Sczylesardo;
  • 1487: Zewlesardo;
  • 1548 (1549?): Zewlews Ardoo;
  • 1694: Szőlős Arda;
  • 1780: Szőlős Ardo;
  • 1967-ig: Szőllősardó;
  • 1967-től: Szőlősardó;

A Szőlős- (Zewles- stb.) előtag az 1263 után betelepített hospesek meghonosította szőlőművelés domináns gazdasági ággá válására utal.

Története

A korai Árpád-korban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepe lehetett; erre utalnak a Perkupa felé eső, Láz- névtagú dűlőnevek (Kis-László, Nagy-László). Ezidőtájt a Rét-patak neve még Lázó-patak volt, a völgyé pedig Henc-völgy. A vasolvasztáshoz szükséges faszenet szénégetők állították elő; a kiirtott erdők helyét pedig felszántották.

A vasérc elfogytával vált meghatározó gazdasági ággá az erdőgazdálkodás. Az erdőóvók túlélték a tatárjárással járó pusztítást — egyértelműen utal erre, hogy 1249-ben (mint birtokszomszédok) részt vettek annak a Szalonna–Martonyi környéki birtokrésznek a határjárásán, amit Tekus ispán vásárolt meg az Örsúr nemzetségbéli tulajdonosaitól.

A hospeseknek nevezett, szőlőműveléssel foglalkozó telepeseket valószínűleg 1263 után kezdték betelepíteni, hogy a közelben termelt borral lássák el a görgői udvarházat és Szádvárt. Ezek a (valószínűleg német ajkú) telepesek különböző kiváltságokat, szabadságjogokat kaptak; közvetlenül a király alá tartoztak. A betelepülők valószínűleg magukkal hozták az általuk kedvelt, illetve megszokott szőlőfajtákat is; ezzel vetve meg a szőlősardói fehérborok jó hírének alapját.

A szőlősardói szőlőhegyek egy része a 15. században vagy a 16. század elején adományozással, illetve végrendeletek eredményeként a gombaszögi pálosok tulajdonába került. 1386–1389 táján Ardó a Bebek család kezére jutott, és évszázadokig a szádvári uradalom része lett.

1427-ben 50 összeírt jobbágyportával a vármegye Torna után második legnépesebb, de az is lehet, hogy legnépesebb települése volt; számítások szerint népessége ekkor 600–1000 fő között lehetett. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt Henc-völgyben vezető kelet-nyugati és a Szádvárt a Telekes-völgyön át a távolabbi déllel összekötő észak-déli útvonal kereszteződésében.

A városiasodás kezdeteire utal, hogy a 15. század végén császári felhatalmazású közjegyző, továbbá legalább két deák és egy szabómester is lakott a faluban. Az ország három részre szakadása után azonban eljelentéktelenedett: 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportája és 5 pusztatelke volt; emellett 13 zsellér, egy servitor (urasági szolgálatvállaló) és egy bíró lakta.

A lakosság 1560 körül vette fel a református hitet; a reformátusok a gótikus stílusú, korábban katolikus templomot vették használatba — ma is ez a falu egyetlen temploma.

1567-ben kihalt a Bebek család; birtokai a király tulajdonába kerültek. A 17. században a király a falut egyéb birtokokkal egyetemben a Barakonyi családnak adományozta. Az 1660. évi nemesi összeírás szerint a faluban egyetlen nemes sem lakott.

A 18. században a szádvári uradalmat birtokló Csáky család kezén találjuk a falut, akik egészen a 19. század végéig megtartották azt.

Az 1890-es évekre a filoxérajárvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan Amerikába vándoroltak ki.

Az 1930-as években a településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsó fokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A II. világháborút követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett Teresztenye társközséggel, melyhez 1965-ben Égerszög is csatlakozott. Végül 1979-1990 között Perkupa társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös azóta is Égerszöggel.

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Nevezetességei

  • Kőfallal övezett, fagalériás tornyú református templom, feltehetően a 14.-15. századi alapokon, 1726-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete 1869-1870-ben készült. Myskovszky Viktor rajzon is megörökített a 19. század végén, a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját 1948-ban és 1964-1968 között kapta. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását.
  • Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
  • A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározóak, melyeket a perkupai kőművesek készítettek.
  • Műemléki védettségű fejfás református temető. A fejfák helyi fafaragók munkái, eredetileg sajátos jelrendszerrel bírtak: megkülönböztethetők a kontyos női, a hátracsapott tetejű férfi és a koronás fejfák, ez utóbbiak a leányok sírhalmain.

Jegyzetek

  1. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001

Források

Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőlősardó&oldid=11987236”