„Vásárosbéc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal támogatott egyértelműsítés: Balogh – hivatkozások eltávolítása |
|||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
A [[18. század]] végétől német családok is érkeztek ide, azonban a [[második világháború]] után a német lakosság nagy részét kitelepítették a faluból. |
A [[18. század]] végétől német családok is érkeztek ide, azonban a [[második világháború]] után a német lakosság nagy részét kitelepítették a faluból. |
||
A településnek több birtokosa is volt: többek között a [[Rupoli]], [[Athini]], |
A településnek több birtokosa is volt: többek között a [[Rupoli]], [[Athini]], Balogh, [[Pajty]] és [[Batthyány]], [[Biedermann]], [[Mautner]], [[Veisz]] és [[Sövény]] családok neve szerepelt a falu birtokosai között. |
||
A '''Vásárosbéc''' a [[20. század]] elején [[Somogy vármegye]] Szigetvári járásához tartozott. |
A '''Vásárosbéc''' a [[20. század]] elején [[Somogy vármegye]] Szigetvári járásához tartozott. |
||
A lap 2012. augusztus 10., 12:28-kori változata
| Vásárosbéc | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Kistérség | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bankó István[1] | ||
| Irányítószám | 7926 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 181 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 10′ 60″, k. h. 17° 43′ 60″46.183333°N 17.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 60″, k. h. 17° 43′ 60″46.183333°N 17.733333°E | |||
 Vásárosbéc
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosbéc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vásárosbéc (németül Wetz) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, Szigetvártól északra, a Zselic alján, Dióspuszta és Magyarlukafa közt.
Története
A falu és környéke a fennmaradt adatok szerint az Árpád-korban királyi vadászterület volt.
Nevét 1332-1237 között említették először egy oklevélben.
A 15. században a Szigetvári vár birtokai között sorolták fel.
Vásárosbéc a török időkben sem néptelenedett el, de lakossága nagyon megfogyatkozott.
A 18. század végétől német családok is érkeztek ide, azonban a második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették a faluból.
A településnek több birtokosa is volt: többek között a Rupoli, Athini, Balogh, Pajty és Batthyány, Biedermann, Mautner, Veisz és Sövény családok neve szerepelt a falu birtokosai között.
A Vásárosbéc a 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 1065 lakosa volt, melyből 911 magyar, 143 német volt. Ebből 627 római katolikus, 422 református, 12 izraelita volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001-es népszámláláskor 236, 2008 január elsejei adatok szerint pedig 186lakosa volt.
Lakóinak száma korcsoportok szerint
A helyi önkormányzat adatai szerint:
| Korcsoport | 2006-ban | 2007-ben | 2008-ban | 2009-ben | 2010-ben |
|---|---|---|---|---|---|
| 0-18 éves | 56 fő | fő | fő | fő | fő |
| 19-50 éves | 100 fő | fő | fő | fő | fő |
| 51-60 éves | 26 fő | fő | fő | fő | fő |
| 60 év feletti | 27 fő | fő | fő | fő | fő |
| Összesen: | 209 fő | fő | fő | fő | fő |
Nevezetességei
- Római katolikus templom.
- Református templom.
Források
- ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- Magyar Köztársaság Helységnévtára.
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
