„Bódva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
|||
35. sor: | 35. sor: | ||
== Mellékvizei == |
== Mellékvizei == |
||
A Bódva mellékvizei a következők: [[Jósva]], [[Damaki-patak]], [[Balajti-patak]], [[Abodi-patak]], [[Szuhogyi-patak]], [[Rakaca-patak]], [[Rét-patak]], [[Telekes-patak]], [[Vízvölgyi-patak]], [[Ménes-patak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)|Ménes-patak]], [[Vecsem-patak]], [[Juhász-patak]], [[Kecső-patak]], [[Stószi-patak]] (Szlovákia), [[Ida |
A Bódva mellékvizei a következők: [[Jósva]], [[Damaki-patak]], [[Balajti-patak]], [[Abodi-patak]], [[Szuhogyi-patak]], [[Rakaca-patak]], [[Rét-patak]], [[Telekes-patak]], [[Vízvölgyi-patak]], [[Ménes-patak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)|Ménes-patak]], [[Vecsem-patak]], [[Juhász-patak]], [[Kecső-patak]], [[Stószi-patak]] (Szlovákia), [[Ida (folyó)|Ida]] (Szlovákia), [[Ziliz-patak]] és az ebbe torkolló [[Hangács-patak]]. |
||
== Települések a folyó mentén == |
== Települések a folyó mentén == |
A lap 2018. november 6., 06:48-kori változata
Bódva | |
A Bódva Jászónál | |
Közigazgatás | |
Országok | Szlovákia, Magyarország |
Szlovákiai kerületek | Kassai kerület |
Magyarországi megyék | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 110 km |
Forrásszint | 1 185 m |
Vízhozam | 9,0 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 1 730 km² |
Forrás | Gömör–Szepesi-érchegység, Szlovákia |
é. sz. 48° 40′ 25″, k. h. 20° 44′ 28″48.673620°N 20.741080°E | |
Torkolat | Sajó (Boldvánál) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 20° 46′ 29″48.208400°N 20.774600°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8-14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s.
Vízgyűjtő területe 1730 km², legfontosabb mellékfolyói az Ida, a Jósva és a Rakaca. Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék és az utóbbi évek telepítéseiből még a pisztráng is megtalálható benne . Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.
A Bódva a régi időkben hadi út, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonáttartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben. A bódvarákói Rákóczi-barlangban is találtak összefüggést a folyó vízszintje és a barlangban található tó vízszintmozgása között.
Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.
Mellékvizei
A Bódva mellékvizei a következők: Jósva, Damaki-patak, Balajti-patak, Abodi-patak, Szuhogyi-patak, Rakaca-patak, Rét-patak, Telekes-patak, Vízvölgyi-patak, Ménes-patak, Vecsem-patak, Juhász-patak, Kecső-patak, Stószi-patak (Szlovákia), Ida (Szlovákia), Ziliz-patak és az ebbe torkolló Hangács-patak.
Települések a folyó mentén
Stósz (Štós), Mecenzéf (Medzev), Jászó (Jasov), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Torna (Turňa nad Bodvou), Bódvavendégi (Hosťovce), Hídvégardó, Komjáti, Bódvarákó, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva.
További információk
- A Bódváról röviden
- Túrajavaslat[halott link]
- A Bódvavölgyi Gazdaságfejlesztő Alapítvány[halott link]
- Bódvarákó és környéke látnivalói