„Szőlősardó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal |
a →Fekvése |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[északnyugat]]i részén az [[Aggteleki |
[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[északnyugat]]i részén az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Rudabányai hegység]] között elnyúló [[Rét-patak]] völgyében található a kis [[település]]. |
||
A [[Galyaság]] [[dél]]i részén, a [[Vaskapu-hegy]] [[észak]]i lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között. |
A [[Galyaság]] [[dél]]i részén, a [[Vaskapu-hegy]] [[észak]]i lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között. |
||
A lap 2011. június 24., 22:13-kori változata
| Szőlősardó | |
 | |
| Református templom, Szőlősardó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Edelényi |
| Jogállás | község |
| Irányítószám | 3757 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2024. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 10,04 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°E | |
 Szőlősardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Szőlősardó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősardó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szőlősardó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén az Aggteleki-karszt és a Rudabányai hegység között elnyúló Rét-patak völgyében található a kis település. A Galyaság déli részén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, félúton Perkupa és Égerszög között.
Nevének eredete
A falu létrejöttét a tatárjárást megelőző időkre, a 12. századra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik az erdőterület szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek. Lakosai tehát ardók, azaz erdőóvók voltak.
Története
A korai Árpád-korban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepeivel találkozhatunk, melyre tágabb környékének helynevei utalnak.
A 13. század végén a falu határában már akkor kiterjedt szőlők terültek el, ezek adták a Galyaság méltán híres borának igen nagy részét. A szőlősardói szőlőhegyek egy része a 15. századi vagy 16. század eleji adományozással, végrendelkezéssel a gombaszögi pálosok tulajdona lett. 1389 táján Ardó a Bebek család kezére jutott, s évszázadokig a szádvári uradalom része lett.
A lakosság 1567 körül vette fel a református hitet és a korábbi gótikus templomukat vették használatba. Ezt bizonyítja az 1595. évi templomösszeírás is.( Azóta egyetlen református templom található a községben.)
A 18. században a szádvári uradalmat birtokló Csáky család kezén találjuk a falut, akik egészen a 19. század végéig megtartották azt.
Az 1890-es évekre a filoxérajárvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan Amerikába vándoroltak ki.
Az 1930-as években a településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsó fokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A II. világháborút követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett Teresztenye társközséggel, melyhez 1965-ben Égerszög is csatlakozott. Végül 1979-1990 között Perkupa társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös azóta is Égerszöggel.
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[2]
Nevezetességei
- Kőfallal övezett, fagalériás tornyú református templom, feltehetően a 14.-15. századi alapokon, 1726-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete 1869-1870-ben készült. Myskovszky Viktor rajzon is megörökített a 19. század végén, a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját 1948-ban és 1964-1968 között kapta. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását.
- Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
- A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározóak, melyeket a perkupai kőművesek készítettek.
- Műemléki védettségű fejfás református temető. A fejfák helyi fafaragók munkái, eredetileg sajátos jelrendszerrel bírtak: megkülönböztethetők a kontyos női, a hátracsapott tetejű férfi és a koronás fejfák, ez utóbbiak a leányok sírhalmain.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
Külső hivatkozások
|
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |