Gyáli út
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Gyáli út | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest IX. kerülete |
Névadó | Gyál |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.466220°N 19.103230°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyáli út témájú médiaállományokat. |
A Gyáli út Budapest IX. kerületében található, az Üllői utat köti össze a Nagykőrösi úttal.
Határai
A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.[1] Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, később az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét Albert Flórián (1941–2011) labdarúgóról nevezték el. A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a Ferencváros vasútállomás vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a Határ utat. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.
A Ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.
Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy Gyáli köz is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.[1] A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a Gyáli teret, kialakítása később elmaradt.[1]
Nevezetes épületek, épületegyüttesek
Kép | Név | Építés ideje | Elhelyezkedés | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Ferencvárosi MÁV-telep tisztviselőházak | 1910-es évek | 15/a-e. | Tervező: valószínűleg Prokisch János.[2] | |
Merényi Gusztáv Kórház | 1898[3] | 17. | ||
Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe | 1910-es évek | 18-22. | A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma. Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben.[4] | |
[[File:|100px]] | ' | [[]] | ||
[[File:|100px]] | ' | [[]] | ||
[[File:|100px]] | ' | [[]] | ||
[[File:|100px]] | ' | [[]] |
Jegyzetek
- ↑ a b c Ráday, i. m., 207. o.
- ↑ Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945, Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2022, 50. o.
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 130. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑ http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm
Egyéb irodalom
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8