Pau (Franciaország)

	Pau
	Lovagvár
	; Pau címere
	; Pau címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Új-Aquitania
Megye	Pyrénées-Atlantiques
Polgármester	François Bayrou (2014-)
INSEE-kód	64445
Irányítószám	64000
Testvérvárosok	Lista Göttingen (1983–); Setúbal (1991. szeptember 15. – ); Zaragoza; Pistoia; Kófu; Swansea; Daloa; Hszian;
	Népesség
Teljes népesség	77 066 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	2532 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165–245 m
Terület	31,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 18′ 03″, ny. h. 0° 22′ 12″43.300833°N 0.370000°WKoordináták: é. sz. 43° 18′ 03″, ny. h. 0° 22′ 12″43.300833°N 0.370000°W
	Pau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. május 11.) ezen a változaton alapul.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Pau (egyértelműsítő lap).

Pau város Franciaország déli részén, Új-Aquitania régióban, Pyrénées-Atlantiques megye székhelye.

Egykor királyi székváros, később kedvelt szubalpin üdülő, ma jelentős ipari és turisztikai központ. Pau a Pireneusok északi oldalán a legnagyobb város és egyben egy tájegység, a valaha önálló feudális állam, Béarn székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története

A Pireneusokból lerohanó két hegyi folyó, az Aspe és az Ossau, valamint a kissé keletebbről érkező Pau mentén már a IX. században önálló báróság jött létre, igaz a feudális uraknak a XI. században meg kellett adniuk a kiváltságos jogokat a keményfejű hegylakóknak. A XIII. század végén került Béarn Foix grófjainak birtokába. A fénykora a XVI. században következett be, az akkori uralkodó ugyanis I. Ferenc testvérét, Angoulême-i Margit hercegnőt vette feleségül, és a család hatalma ekkor már kiterjedt Foix és Béarn mellett a navarrai királyságra is. A Béarni Algrófság székhelye és a navarrai királyok kedvenc tartózkodási helye, Pau ekkor a mai Franciaország egyik legfontosabb kulturális központja lett, művészek, tudósok sereglettek a rendkívüli műveltségű királyné udvarába. Lánya, III. Johanna vette fel a protestáns hitet és gyermekét, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia király lánya, Valois Margit férje lett, és ő volt, akitől a híres mondás származik: Párizs megér egy misét, és IV. Henrik néven lépett a trónra.

Béarn vidékét, a navarrai királyságot XIII. Lajos helyezte véglegesen a francia királyság uralma alá. Pau városa akkor lett jelentős településsé, amikor ide helyezték át a királyi székhelyt.

Demográfia

Év	Lakosság
1793	8 756
1800	8 465
1806	9 293
1821	11 444
1831	11 285
1841	13 841
1846	16 170
1851	16 196
1856	18 671

Év	Lakosság
1861	21 881
1866	24 563
1872	27 300
1876	28 908
1881	29 971
1886	30 624
1891	33 111
1896	33 012

Év	Lakosság
1901	34 268
1906	35 044
1911	37 149
1921	35 665
1926	37 711
1931	38 962
1936	40 451
1946	46 158

Év	Lakosság
1954	48 320
1962	59 937
1968	74 005
1975	83 498
1982	83 790
1990	82 157
1999	78 732
2006	83 903
2010	81 166

Látnivalók

Lovagvár - Angouléme-i Margit idején alakították át reneszánsz palotává. Később meglehetősen leromlott állapotba került, de a 19. században előbb I. Lajos Fülöp király, majd III. Napóleon császár is megkedvelte, ők alakították újjá. A királyi lakosztály, az appartements berendezése és belső díszítése a XIX. századból származik, de számos nagy értékű műkincset, köztük rendkívüli szépségű faliszőnyegeket hoztak ide. A konyha a XVI. századból maradt fenn, mellette van a bankett-terem, ahol száz vendég ülhetett egyszerre asztalhoz. A királyi hálószoba ágya XIII. Lajos korából származik. Legkülönösebb kiállítási tárgy IV. Henrik bölcsője, egy óriásteknős páncélja. A palotában helyezték el a Musée béarnais kiállítását.
Parc National – a várhegy oldalában, I. Napóleon utasítására kialakított park.
IV. Henrik szobra
Musée des Beaux-Arts – a kis gyűjtemény festészeti és numizmatikai anyagot tartalmaz.
A Navarrai Parlament egykori épülete