Görömböly
Görömböly egykori község Miskolc határában, amely 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor a megyeszékhelyhez csatolták. Mai neve Miskolc-Görömböly. Egykor Görömbölyhöz tartozott Tapolca is.
A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen.
1709-ben, a pestisjárvány után több család áttelepült Miskolcra illetve Mindszentre.
A görömbölyi görög katolikus egyházközséghez (filia) tartozott 1749-től Miskolc, Diósgyőr, Kisgyőr, Hejőcsaba, Mályi és Szirma, mivel csak itt volt templomuk. Az 1810. évi apátsági összeírás feljegyzi, hogy Görömböly jobbágyai a ruszin és magyar nyelvet beszélik.
1849. július 24-én a Görömböly és Mályi között elterülő fennsíkon csaptak össze Pöltenberg Ernő magyar és Cseodajev orosz tábornok hadosztályai.
Valamikor híres volt boráról, a filoxéra-járvány kitörése előtt 1048 kh szőlőültetvénye volt; ma is sokan termelnek szőlőt és sok miskolcinak van pincéje az itt található Ág-hegyen. A városrész mára kertvárossá vált, bár megőrizte falusias jellegét. Szinte teljesen összeépült Hejőcsabával.
Érdemes megnézni a klasszicista stílusban épült görög katolikus templom ikonosztázát, illetve a templomdombon a római katolikus templomot, és udvarán az újjáépített haranglábat.
Látnivalók:
A helyi ruszin kisebbségi önkormányzat által állíttatott II.Rákóczki Ferenc "nagyságos fejedelem" bronz mellszobra amely Boros Péter szobrászművész alkotása