Görömböly
Görömböly egykori község Miskolc határában, amely 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor a megyeszékhelyhez csatolták. Mai neve Miskolc-Görömböly. Egykor Görömbölyhöz tartozott Tapolca is.
A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen.
1709-ben, a pestisjárvány után több család áttelepült Miskolcra illetve Mindszentre.
A görömbölyi görög katolikus egyházközséghez (filia) tartozott 1749-től Miskolc, Diósgyőr, Kisgyőr, Hejőcsaba, Mályi és Szirma, mivel csak itt volt templomuk. Az 1810. évi apátsági összeírás feljegyzi, hogy Görömböly jobbágyai a ruszin és magyar nyelvet beszélik.
1849. július 24-én a Görömböly és Mályi között elterülő fennsíkon csaptak össze Pöltenberg Ernő magyar és Cseodajev orosz tábornok hadosztályai.
Valamikor híres volt boráról, a filoxéra-járvány kitörése előtt 1048 kh szőlőültetvénye volt; ma is sokan termelnek szőlőt és sok görömbölyinek található itt pincéje az Ág-hegyen és Debriben. A városrész megőrizte falusias jellegét.
Látnivalók
- A helyi ruszin kisebbségi önkormányzat állíttatta II.Rákóczki Ferenc fejedelem bronz mellszobrát, amelynél minden évben hagyományőrző ünnepséget rendeznek.
- Klasszicista stílusban épült görög katolikus templom ikonosztázzal.
- A templomdombon a római katolikus templom és udvarán az újjáépített harangláb.
- Gyurgyalag-fészkelőhely és bányató környékén.
- Görömbölyi pincesor és az azon található pincekápolna.