Ugrás a tartalomhoz

Ziliz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Croom (vitalap | szerkesztései) 2009. június 22., 15:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ziliz
Ziliz címere
Ziliz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségEdelényi
Jogállásközség
Irányítószám3794
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség348 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°E
Ziliz (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ziliz
Ziliz
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ziliz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.

Fekvése

A Csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.

Nevének eredete

Nevét a zilizmályva gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.

Története

Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek Selyz néven.

Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og János-nak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette.

Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

Népcsoportok

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát[2].

Nevezetességei

  • Ziliz nevezetessége a több mint ezer éves tölgy, amely a falu fölötti dombon található.
Természetvédelmi érték. Sajnos már majdnem elpusztult, többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg, de még mindig él… szerencsére. A régi mendemondák szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon… ezt a régi öregek mesélték.

Források

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. A nemzetiségi népesség száma településenként