Ziliz
| Ziliz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 3794 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 348 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°E | |||
 Ziliz
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ziliz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. A Csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.
Nevének eredete
.jpg)
Nevét a zilizmályva gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.
Története
Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyzként. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.
Népcsoportok
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Nevezetességei
- Természetvédelmi érték. Sajnos már majdnem elpusztult, többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg, de még mindig él… szerencsére. A régi mendemondák szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon… ezt a régi öregek mesélték.
- Nemrég újult meg a falusi iskola, ami az itt lakó alsó tagozatosoknak ad otthont egy modern, jól felszerelt épületben.
- A plébánián e-Magyarország pont üzemel, jelenleg 3 géppel.
- Református templom. Eredetileg bencés apátság volt.
- Római katolikus templom. 1838-1839-ben épült klasszicista stílusban.
Források
- Győrffy György: Borsodvármegye.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként