Sajóecseg
Sajóecseg község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
| Sajóecseg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Száraz Levente (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3793 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 971 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 130,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,94 km² | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″48.191911°N 20.774761°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 31″, k. h. 20° 46′ 29″48.191911°N 20.774761°E | |||
 Sajóecseg
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Sajóecseg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóecseg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA Sajó-völgyben, a Sajó és a Bódva folyók találkozásánál fekszik, Miskolctól körülbelül 10 km közúti távolságra, a Bükk-vidék keleti peremén. A Sajó folyó több ágra bomlik Sajóecseg területén.
A települést délről a - sajóbábonyi egykori Észak-Magyarországi Vegyiművek közeléből érkező - Bábony-patak határolja, amely nyugati irányból ugyancsak a falu területén ömlik a Sajóba. A Bábony-patak időnként rendkívül szennyezett vizű.
A legközelebbi települések: észak felől (a Sajó túlpartján) Boldva (3 km), kelet felől Sajósenye (7 km), dél felől Sajókeresztúr (4 km), délnyugat felől Sajóbábony (3 km), északnyugat felől pedig Sajószentpéter (7 km).
Megközelítése
szerkesztésA legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc és az országhatár felől is. Főutcája a 2618-as út, ez köti össze a 26-os főúttal és Boldvával is, míg Sajóbábony a 25 138-as úton érhető el.
A Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalból (92) itt ágazik ki a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal (94). Boldva község irányába közúti és vasúti Sajó-híd biztosítja a település összeköttetését, amelynek vasútállomása (állomásfőnökség) is van.
Története
szerkesztésA község története levéltári források alapján az Árpád-kor legelejére nyúlik vissza. Az Ecseg névalak először 1248-ban (Echeg… prope Sayouvyze), illetve 1326-ban bukkan fel egyes forrásokban. A település sokáig az Ákos nemzetség, illetve a Miskolc nemzetség birtoka volt, és a diósgyőri uradalomhoz tartozott. A Miskolc nemzetség itt lakó tagjai a faluról Ecseginek kezdték magukat nevezni.
A 14. századtól már jelentős településnek számít, egyháza 6-7 garas pápai adót fizetett. A 16. században a birtokosai között a Bellényi és Bekény család nevét találjuk. 1582-ben a király (Rudolf német-római császár és cseh király) a birtokosa Ecsegnek. Bocskai István 1606-ban Beke János, Dobroviczki János és Miskolci Nagy Máté hívenek adományozta a települést. 1625-ben Szatmári Király Miklós, majd néhány évvel később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a birtokosa. Ő többször időzött itteni birtokán, és az egyik győztes hadjáratából hazafelé tartva 1645. szeptember.17-én itt tartott hálaadó istentiszteletet.[4]
Az említett vasútvonalak kiépítése után a falu közlekedési jelentősége tovább nőtt. A 20. században vízmű létesült Sajóecseg területén. Az egykor hagyományosan a Sajó-partra települt ófalu délnyugati irányban terjeszkedni kezdett, ekkor jött létre a ma is jellemző kettős településszerkezete. Az 1990-es évek óta - leginkább Miskolcról - jelentős számban költöznek lakosok a dinamikusan fejlődő községbe. A község jelenleg déli irányban, Sajókeresztúr felé épül ki tovább (Patak utca).
2001-ben a település népességének 55,0%-a református, 31,0%-a római katolikus, 5,4%-a görögkatolikus, 0,4%-a evangélikus volt.
Mai nevén először 1882-ben említik írott források. A községet a Nógrád vármegyei Ecsegtől a Sajó előtag különbözteti meg. Az Ecseg név egyébként egy magyar személynévből ered, amely az ecs / öcs ('fiatalabb fivér') tőből származik.[5]
Címerleírás
szerkesztésÁlló, csücsköstalpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében félig jobbra forduló, vörösbe öltözött, arany csizmás, ezüst kardos vitéz jobbjával három vörös pólyával díszített, ezüst színű zászlót tart. A pajzson szembe néző, zárt (csőrös) katonai sisak, rajta háromlombú arany korona, amelyből hat ezüst rózsaszál emelkedik ki. A foszlányok: jobbról kék ezüst, balról vörös-arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg SAJÓECSEG felirattal.
A címer Sajóecseg község régi pecsétjének az ábráján alapul és a múlt vállalását fejezi ki. A települést az elmúlt századokban sok kisnemes lakta: címere erre a tényre utal azáltal, hogy olyan, mint a régi korok nemesi címerei.
Nevezetességei
szerkesztésSajóecseg jelentősebb látnivalói közé tartozik a református templom, a katolikus templom, a hősi emlékmű, és a természeti szépségekben gazdag Sajó-part. A településen kereskedelmi szálláshelyek is találhatók, és több ipari, illetve szolgáltató cégnek is itt van a telephelye. A virágkertészetéről is ismert volt a község, amire a település címerében látható virágok is utalnak.
Híres emberek
szerkesztésSajóecsegen született Mokry-Mészáros Dezső (Sajóecseg, 1881. április 5. – Miskolc, 1970. január 9.) naiv festőművész. Édesapja Mészáros Bálint, a református iskola tanítója, édesanyja, Mokri Piroska a sajóecsegi református pap lánya volt. Az 1910-es évektől kezdve Európa-szerte részt vett egyéni és csoportos kiállításokon. A naiv festészet eszközeivel fantáziabeli témákat ábrázolt, utazásait örökítette meg, később a magyar történelem és a népmesék világát, a magyar paraszti életet festette.[6]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Csontó József (független)[7]
- 1994–1998: Rabi József (független)[8]
- 1998–2002: Rabi József (független)[9]
- 2002–2006: Rabi József (független)[10]
- 2006–2010: Rabi József (független)[11]
- 2010–2014: Rabi József (független)[12]
- 2014–2019: Inklovics László (független)[13]
- 2019–2024: Inklovics László (független)[14]
- 2024– : Száraz Levente (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1059 | 1065 | 1040 | 1031 | 990 | 979 | 971 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,2% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 41,6%, görögkatolikus 2,9%, felekezeten kívüli 6% (18,8% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt római katolikus, 32,8% református, 4,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[17]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sajóecseg Önkormányzatának honlapja
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 554. o. ISBN 963-05-1490-7
- ↑ Dobrik István. Mokry Mészáros Dezső (1881–1970), Borsodi kismonográfiák 18. (magyar nyelven) (1985)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajóecseg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Sajóecseg Helységnévtár
- ↑ Sajóecseg Helységnévtár
