Felsőcsáj
Felsőcsáj (szlovákul: Vyšný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Felsőcsáj (Vyšný Čaj) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1335 | ||
| Polgármester | Vincent Borovský | ||
| Irányítószám | 044 16 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 329 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 230 m | ||
| Terület | 4,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 21° 24′ 00″48.683300°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 21° 24′ 00″48.683300°N 21.400000°E | |||
| Felsőcsáj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsáj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésKassától 15 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésTerülete a bronzkor óta folyamatosan lakott. A 9. században szláv település állt a helyén.
A mai falut 1335-ben „Chay” néven említik először, addig az Aba nemzetség birtoka volt. Ekkor azonban Károly Róbert király hívének, Drugeth Vilmosnak adományozta. Szalánc várának uradalmához tartozott. 1553-ban öt portát számláltak a faluban. 1565-ben tíz lakóház és három zsellérház állt itt. 1598-ban 12 háza volt, a 17. századra viszont teljesen elnéptelenedett. 1720 körül szlovák és magyar lakosokkal telepítették újra. 1746-ban ötven lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömféle Urak, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, terméseire nézve hasonlít Alsó Csájhoz, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században lakóinak száma lényegesen megnőtt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Felső), magyar-tót falu, Abauj vgyében, 162 r. kath., 100 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Rétjei, földjei az Ósva mentében jók. F. u. Földesy, Balogh, Szentmártonyi, Palásty.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
szerkesztés1910-ben 352-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 283 lakosából 278 szlovák volt.
2011-ben 309 lakosából 295 szlovák volt.
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal Archiválva 2006. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Felsőcsáj Szlovákia térképén
- Cassovia.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
