Saca
Saca (szlovákul: Šaca) Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik. Területe 47,87 km².
Saca (Šaca) | |||
Kórház a sacai városrészen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassai II. | ||
Rang | Kassa városrésze | ||
Első írásos említés | 1275 | ||
Polgármester | Daniel Petrík | ||
Irányítószám | 040 15 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5722 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 138,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 244 m | ||
Terület | 41,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 10′ 11″48.633889°N 21.169722°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 10′ 11″48.633889°N 21.169722°E | |||
Saca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKassa óvárosától 15 km-re délnyugatra, a Kassai-medencében fekszik. Buzinka és Lajosháza tartozik hozzá.
Története
szerkesztésSaca
szerkesztés1275-ben „Ida” néven említik először. Későbbi említései: 1280 – terra Eghazas Ida, 1319 – poss. Saticha, 1328 – poss. Zethyce, 1344 – Setyche, 1379 – poss. Sathicha, 1385 – Sathicha, 1409 – Sethyche, 1424 – villa Saczcza, 1427 – poss. Sechcha, Secha, 1428 – poss. Sathcza, 1469 – poss. Sacza, 1514 – Saccza, 1553 – Sacha.
1427-ben birtokosa a Semsey család volt, akik a falu fölé emelkedő magaslatra várat építettek. A várat Mátyás király parancsára a kassaiak rombolták le, nehogy a husziták kezére kerüljön. A falu területén a középkor óta vízimalmok működtek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SACZA. Elegyes falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kinek lakó helyével díszesíttetik; fekszik Kassához mintegy mértföldnyire; határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sacza, tót falu, Abauj vgyében, Nagy-Idához 1 órányira, az Ida pataka mellett, 680 kath., 3 evang., 7 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ékesiti ezen helységet a földes uraság, t. i. Semsey Lajos k. kamarás szép izlésű kastélya s pompás angol kertje, egy üvegházzal, méhes szinnel, s 3 csatorna által összeköttetett kis tócskával. Van itt továbbá derék veteményes-kert, emeletes plébánia, kórház, 2 három kerekü malom, pálinkafőző ház, sok és szép gazdasági épület. A hat szakaszos váltógazdaság kitűnő haszonnal üzetik; a juhok egyátaljában megnemesitettek, s az erdő rendes vágásokra van felosztva. Ut. posta Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Sacza község, 75 házzal 532 magyar és tót lakossal. Postája Buzinka. A község fölött hajdan vár emelkedett, melyet Kassa városa a XV. században leromboltatott, hogy a cseh husziták, kiknek fészke volt, hasznát ne vehessék. Kath. temploma a reformáció előtti időből való; egy ideig a protestánsok birtokában volt, s 1738-ban kapták vissza a katholikusok. Semsey András kir. kamarás 1779-ben restauráltatta. A Semsey családnak itt régi nagy kastélya van.”[4]
1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. 1943-ban egyesítették Buzinkával.
A második világháború után Sacán építették fel a Keletszlovákiai Vasművet, az ország legnagyobb kohászati üzemét. Az építés több mint 8 km²-es területen 1960-ban indult meg és 1965-ben kezdődött el a termelés. A vasműhöz kiépítették az Ungvár–Enyicke-vasútvonalat Szovjetunióból. 2000-ben új korszak kezdődött az üzem történetében, amikor a vezető amerikai acéltársaság, a U.S. Steel vásárolta meg.
Saca 1970-ben lett Kassa város huszonkettedik városrésze.
Buzinka
szerkesztésVályi András szerint: „BUZINKA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai Kende Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassától egy mértföldnyire, nevezetesíti e’ helyet néhai híres Buzinkai, vólt Pataki Profeszszornak szűletése. Határbéli földgye termékeny, legelője szűk, 1/3. része soványos, ’s épűletre való fát pénzen vesznek, de mivel javai külömbfélék, és Kassátol nem meszsze van, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint: „Buzinka, tót f. Kassához dél-nyugotra 1½ mfdnyire, az Ida pataka, 's Satza helysége mellett: 462 kath., 11 evang., 55 ref., 28 zsidó lak. Nevezetesíti ezen helységet a' Grach uraság' kastélyja; nagy angol-kertje, sok ritka külföldi növevénnyel, üvegházzal, halastóval; 's nemesített spanyol juh tenyésztése. F. U. Grach, Dobay, Semsey, Kende örökösök.”[3]
Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Délre a Kanyapta-völgybe leszállva s innen Csécsen át az országuton Kassának tartva, az Ida patak mellett buzinka községbe jutunk, melynek 62 házában 446 magyar és tót lakik. Postaállomás. Távirója Nagy-Ida. Itt van gróf Zichy Ernő nagybirtokos kényelmes és tetszetős kastélya, melyet Grach földbirtokos e század elején épittetett és a mostani tulajdonos átépittetett. Belső berendezése szintén izléses. Étkezőjének falait egy 40 személyre való remek szép "Alt-Wien" asztali készlet ékesiti. Parkja terjedelmes, szép ültetvényekben gazdag, több mesterséges barlang és nagy tó diszíti. A tulajdonosnak itt nagy és jól jövödelmező tejgazdasága van.”[4]
1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. 1943-tól Sacához tartozik.[5][6]
Népessége
szerkesztés1910-ben 571-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
Lakosainak száma 2003-ban 4767 volt.
2011-ben 5612 lakosából 4121 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom.
- A Semsey család rokokó kastélya.
- A Kassai Vasmű az ország legnagyobb kohászati üzeme.
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ Szabó Miklós: A felvidéki magyarlakta települések helységnévváltozásainak vizsgálata (szakdolgozat, 2010)
- ↑ Buzinka (településrész) (Szlovákia településeinek adatbázisa)