„Topolya” változatai közötti eltérés

	Topolya (Бачка Топола / Bačka Topola)
	A Tito marsall utca a Sarlós Boldogasszony római katolikus templommal
	; Topolya címere
	; Topolya címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Észak-bácskai
Rang	város ill. községközpont
Polgármester	Bábi Attila
Irányítószám	24300
Körzethívószám	+381 24
Rendszám	BT
Testvérvárosok	Lista Budapest V. kerülete; Rozsnyó; Gyergyószentmiklós; Herceg Novi; Raholca; Szentes; Kiskunmajsa;
	Népesség
Teljes népesség	11 930 fő (2022)
Népsűrűség	64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	94 m
Terület	596 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 19° 38′ 06″45.808889°N 19.635000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 19° 38′ 06″45.808889°N 19.635000°E
	Topolya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Topolya témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. január 31., 16:51-kori változata

Ez a szócikk a szerbiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Topolya (egyértelműsítő lap).

Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.

A község (járás)

A község mesterséges tavakban bővelkedik (a Zobnaticai-, a Pannóniai-, a Krivajai- és a Svetićevói-tó).

Települései

A községhez a következő 23 település tartozik:

(Zárójelben a szerb név szerepel.)

Andrásfalva (Karađorđevo)
Andrásmező (Tomislavci)
Andrásnépe (Zobnatica)
Andrástelke avagy Angyalbandi, Felsőroglatica (Gornja Rogatica)
Bácsér avagy Kanyarodó, Krivaja^[2] (Krivaja)
Bácskossuthfalva (Stara Moravica)
Bajsa (Bajša)
Bogaras avagy Félváros (Bogaraš)
Brazília (Bagremovo)
Cserepes avagy Bácsandrásszállás (Bački Sokolac)
Gunaras (Gunaroš)
Győztes avagy Pobeda (Pobedabirtok)(Pobeda)
Istenáldás (Njegoševo)
Karkatur avagy Adjisten (Mićunovo)
Kavilló (régi neve Rákóczifalu) (Kavilo)
Kisbelgrád avagy Andrásföldje (Mali Beograd)
Nagyvölgy (Obornjača)
Pacsér (Pačir)
Pannónia (Panonija)
Buránysor avagy Székelytornyos (Svetićevo)
Szurkos avagy Középszállás (Srednji Salaš)
Topolya (Bačka Topola)
Zentagunaras (Novo Orahovo)

Népesség

A község lakosainak száma 38 242 (2002). Topolya községben a magyarok abszolút többséget alkotnak.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nemzetiségi összetétel: magyar 59%, szerb 30%, montenegrói 1,4%, ruszin 0,8%, szlovák 0,5%, egyéb 8,3%.

Topolya város

Topolya a telecskai löszfensíkon, a Krivaja patak völgyében terül el, amely a várost megközelítően észak-dél irányában szeli át és egyben a város legmélyebb pontja is. A pataktól keleti és nyugati irányban dombok emelkednek. Mindkét dombon a tengerszint feletti magasság átlagosan 97 méter.

A város szívében fontos útvonalak kereszteződnek: Szabadka–Újvidék, Zombor–Zenta és Becse–Pacsér. A Budapest–Szabadka–Belgrád vasútvonal és autópálya is érinti a várost.^[3]

Története

Topolya mezőváros a Duna-Tisza vidék déli, a valamikori Bács-Bodrog vármegye középső, a mai Bácska északi részén helyezkedik el. E fontos földrajzi helyzetének köszönhetőleg már az őskorban is lakott volt.

Oktatás

Iskoláskor előtti Intézmények

Bambi - Iskoláskor előtti Intézmény

Általános iskolák

Csáki Lajos Általános Iskola - Topolya
Nikola Tesla Általános Iskola - Topolya
Moša Pijade Általános Iskola - Pacsér
Október 18. Általános Iskola - Zentagunaras
Testvériség - Egység Általános Iskola - Bajsa
Vuk Karadžić Általános Iskola - Krivaja
Dózsa György Általános Iskola - Gunaras
Id. Kovács Gyula Általános Iskola - Bácskossuthfalva

Középiskolák

Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola - Topolya
Sinkovics József Műszaki Középiskola - Topolya
Mezőgazdasági Középiskola - Topolya

Főiskolák és egyetemek

Megatrend Egyetem - Biofarming Egyetemi Kar

Hitközségek

Szerb ortodox egyházközség
- Szent Illés templom - Topolya
- Szent Dömötör templom - Bajsa
- Szent Lázár vértanú templom - Karađorđevo
- Szent Péter és Pál Apostolok templomja - Pacsér
Római Katolikus Egyházközség
- Plébánia - Topolya
  - Sarlós Boldogasszony templom
  - Jézus Szíve templom
- Plébánia - Tornyos
  - Jézus a legszentebb megváltó templom
- Plébánia - Gunaras
  - Kisboldogasszony templom
- Plébánia - Kishegyes
  - Kisboldogasszony templom
Református Keresztény Hitközösség
- Református templom - Bácskossuthfalva
- Református templom - Pacsér
Evangélikus Keresztény Hitközösség
- Evangélikus templom - Bajsa
Görög Katolikus Hitközösség
- Jézus Legszebb Megváltó templom - Zentagunaras

Topolya képekben

Topolya templomai

Sarlós Boldogasszony Templom - Épült 1904-1906-ban
Jézus Szíve Templom - Épült 1992-2005-ben
Szerb Ortodox Templom - Épült 1932-1940-ben
A Kálvária domb kápolnája - Épült 1798-ban

Topolya látképei

A városkozpont Újvidék felől
A Kálvária dombja
A városkozpont Zenta felől

Topolyai látnivalók

Népkönyvtár épülete
Polgári iskola 1912-ből. A mai Csáki Lajos Általános iskola épülete
Tájház - Műemlék
Kovács és bognárműhely - Műemlék

Testvértelepülési kapcsolatok

Jegyzetek

↑ https://publikacije.stat.gov.rs/G2023/Pdf/G20234001.pdf, 2023. április 30.
↑ 1941-es helységnév.
↑ Topolya (magyar nyelven). A Vajdaság települései és címerei, a Vajdaság enciklopédiája. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
↑ Topolya község hivatalos portálja

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Topolya témájú médiaállományokat.

Sablon:Észak-bácskai körzet

Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[4fda3c76d67cf820c90b89c9f923d02d9dc4fdb7-1] ttps://publikacije.stat.gov.rs/G2023/Pdf/G20234001.pdf, 2023. április 30.

[2] 1941-es helységnév.

[avtc-3] Topolya (magyar nyelven). A Vajdaság települései és címerei, a Vajdaság enciklopédiája. (Hozzáférés: 2010. március 22.)

[4] Topolya község hivatalos portálja

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 75. sor: / 75. sor: @@
 == Története ==
 Topolya [[mezőváros]] a [[Duna–Tisza köze|Duna-Tisza vidék]] déli, a valamikori [[Bács-Bodrog vármegye]] középső, a mai [[Bácska]] északi részén helyezkedik el. E fontos földrajzi helyzetének köszönhetőleg már az őskorban is lakott volt.
-=== A kezdetek – 15-16. század ===
-Topolya nem mindjárt a mai nevén jelent meg a történelmi feljegyzésekben. Első írásos emlék, amely a mai Topolya helyén létező településre vonatkozik 1462. február 16-án kelt dokumentum őrzi. A [[Buda|Budán]] kiállított adománylevél egy Fybaych nevű településről tesz említést Naghbaych települése mellett. Az elvégzett kutatások alapján Naghbaych (Nagybajsa) azonos a mai [[Bajsa|Bajsával]], míg Fybaych (Kisbajsa) a mai Topolyával azonos. A település fejlődése egy patak mocsaras völgyében indult el, mely mai folyó-alakját a 19. és a 20. század fordulóján végrehajtott vízszabályozások után nyerte el. A patak mai neve Krivaja.
-A török vész elsodorta Naghbaych-ot, de a település nem vált lakatlanná. Az 1589-es török deflekter szerint Naghbaych 29 házból állt. [[Szabadka]] ezidőtájt 49 házat számlált. [[Buda]] eleste után a deflekterek a győztesek zsákmányaként [[Bécs]]be kerültek. A [[török hódoltság]] idejéből fennmaradt 1543. évi, a [[Kalocsai Érsekség|kalocsai érsekség]] által kibocsátott dézsmalajstrom említett először Topola nevű települést.<ref name="avtc"/> A török kiűzése után Topolya környéke kamarai birtok lett és marhakereskedőknek adták birtokba.
-=== A török után – A 17. századtól 1750-ig ===
-Topoly névalakban a település először 1665-ban a királyi védőlevéllel megerősített [[Kalocsai Érsekség|kalocsai érsekség]] helységjegyzékében, [[Szelepcsényi György]] [[érsek]] összeírásában szerepel.
-A bécsi háború idején az osztrák hadvezetés a frissen visszafoglalt területekről akarta élelmezni hadseregét. Így 1686-ban Topolyára is hadiadót vetettek ki. Ebben az adójegyzékben Topolyy településére, melynek 60 háztartása volt adó fejében évi 220 mérő búzát, 24 marhát és 1200 [[forint]]ot kellett beszolgáltatni. Ez az adómennyiség arra utal, hogy a környék legnagyobb települése lehetett.
-[[Fájl:SBAT.jpg‎|260px|bélyegkép|A topolyai Sarlós Boldogasszony templom]]
-A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a [[szerbek]] és [[kurucok]] [[1704]]-ben elpusztították az egész környéket, köztük Topolyát is. Ebből az időből származó 1740-ben készített [[Bácska]] térképen Topolya mint [[Puszta (település)|puszta]] van feltüntetve a környező [[Bajsa]], Emusics, Nagyhegyes, Rogatica, [[Csantavér]], [[Ómoravica]] és [[Pacsér]] puszták mellett. Mint puszta lett feltüntetve az 1747-ben C.F. Kaysser mérnök által összeállított [[Szabadka]] és környéke térképen is.
-=== Az újjáéledés – 1750 ===
-fordulópontot jelent a település fejlődésében. Grassalkovich Antal [[zombor]]i gróf 1750. szeptember 15-én kelt ajánlólevelében Csizovszki Ferenc szabadost megbízta a topolyai [[Puszta (település)|puszta]] betelepítésével, és elrendelte, hogy a topolyai pusztára 200 magyar és szlovák családot vezessenek telepítés céljából. Topolya lakosainak száma 1376 fő volt.
-Első imaházának vertfalú nádfedeles épülete 1756-ban épült. Ebben a épületben tartottak istentiszteletet a [[szabadka]]i zárdából kijáró Ferenc-rendi szerzetesek. Később ebben az épületben 150 iskolás gyermek befogadására tették alkalmassá. Topolya első temploma az első épület, amely nagyobb építőipari szakértelmet követelt, melyet 1761-62-ben építettek a Magyar királyi kamara hozzájárulásával. Anyaga égetett tégla volt. 1765-ben megépül az első szárazmalom.1780-ban fogadóval is rendelkezett a település, amely valószínűleg az 1760-as években épült.
-Topolya első fennmaradt térképe az 1771-es kamarai térkép. A települést 512 lakóház alkotta. További betelepítések következtében 1791-es összeírás szerint már 3478 lakossal rendelkezik Topolya. A kamarai időszak utolsó építkezése a máig fennmaradott Kálvária-domb szoborcsoportjainak elhelyezése volt 1797-ben.
-=== A Kray-uradalom – 1800 ===
--ban Topolya [[kamarai falu]] királyi adományként báró Kray Pál birtokába került. A Kray család szívvel-lélekkel támogatták a város fellendülését. 1805-ben felépítették a Kray Pál család bárói kastélyát, melynek épülete még ma is használatban van. Megvetik a híres topolyai park alapjait. Ekkor Topolyán 650 ház és 4000 lakos volt.<ref name="avtc"/> Ipara szépen virágzott. 1806-ban [[mezőváros]]i rangot kapott a település. 1812-ben a mezőváros felépíti az új városházát. Az 1815-ben készült jegyzék 17 szárazmalmot tart számon.
-=== 1848-tól az I. világháborúig ===
-. januárban a szerb szerviánus hadak kifosztották a Kray-kastélyt és Topolyát. A hadjárat által keletkezett tűz közel kétszáz házat éget le.<ref name="avtc"/> A szabadságharc hatalmas károkat okoz a városnak. A szerbek az utolsó Kray-t elfogták és fogságba vitték. Halála után Kray lánya férjhez ment gróf Zichy Jánoshoz, aki a topolyai birtok ura lett 1852-ben.
-Az 1867-es osztrák-magyar [[kiegyezés]], illetve az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] születése újabb lendületet adott a fejlődésnek. Megkezdődött a polgáriasodás és az iparosodás. A helybeli ipar fellegvára a malomipar lett. A sok szélmalom mellett megjelentek a gőz-, majd a hengermalmok. A város lassan magához tért és épületeinek újjáépítése megkezdődött. Gróf Zichy 1869-ben felépítette a zárdaiskolát. 1883-ban intézményesítésre került a városrendezés is az ún. szépészeti bizottság által, majd később építészeti bizottság néven működik. A járási bíróság és a telekkönyvi hivatal egyemeletes, ma is álló épülete 1890-ben lett megépítve. Fazekas Lajos [[szabadka]]i építész tervei alapján [[neogót]] stílusban kápolna épült a Kálvárián, melynek épülete még ma is fontos tájékozódási pontot jelent a városban. 1893-ban már a „Topolya és vidéke” lap révén nyomtatott sajtó is működött a városban.
-Topolya mai jelképének, az új katolikus templom (Sarlós Boldogasszony) megépítésére is sor került. A templom eredeti terveit [[Raichle J. Ferenc]] [[szabadka]]i építész készítette téglaoszlopokkal. A tervváltozások, melyeket a Milics és Társai jónevű budapesti cég készített a téglaoszlopok helyett az akkor még az építészetben újdonságnak számító [[vasbeton]] oszloprendszert látott elő. A munkálatok 1904-ben kezdődtek el. A templom épülete [[1906]]. [[augusztus 5]]-én lett átadva használatra. A templom mai szemmel is impozáns méretét jellemzi a 72,70 méteres toronymagasság.
-A város az I. világháború kitörése előtti utolsó nagyobb vállalkozása a polgári iskola ma is álló épületének felépítése volt.
--ben miniszteri rendelet alapján a Bácstopolya nevet Topolyára változtatják.
-. április 19-i hatalmas tűzvész által a város nagyobb része a tűz martalékává lett.
-Az 1848-as történések utáni időszak Topolya leghíresebb egyénisége dr. Hadzsy János. Orvosként és tűzoltóparancsnokként is tevékenykedett. Munkásságának köszönhető az Önkéntes Tűzoltó Testület valamint több
-artézi kút és fürdő létesítése is.
-=== Az I. és a II. világháború ===
--ban Topolyát a szerb csapatok francia fedezet alatti bevonulásukkal elfoglalják és az SZHSZ (Szerb-Horvát-Szlovén) királysághoz csatolják. A két világháború között épült az 1940-ben átadott pravoszláv templom.<ref name="avtc"/>
-áprilisában pár nap alatt a Magyar Hadsereg visszafoglalta egész [[Bácska|Bácskát]]. A szerb [[partizán]] csapatok általi visszafoglalás 1944. október 18-án történt meg, amit az előretörő szovjet csapatok támogatásával tudtak végrehajtani. A foglyul ejtettek kihallgatása és bántalmazása az iskola épületében történt. A [[terror]] tetőpontja november 14.-én volt. Az eltűntek száma a mai napig is ismeretlen. Eddig 68 nevet sikerült felkutatni.<ref name="avtc"/>
-=== A 20. század második felétől napjainkig ===
-A [[II. világháború]] utáni korszakban Topolya fejlődése teljesen új irányt vett. Az 1960-as, 1970-es és 1980-as években ipari mértékű építkezése teljesen megváltoztatta Topolya arculatát. Sok értékes épületet lebontottak. Az iparosodás nagy mértékben fejlődött. Topolya jelentős iparága az építőipar, az élelmiszeripar, a textilipar, valamint a lábbeli-ipar volt. Az ipar mellett a mezőgazdaság is megmaradt domináns szereplőként. A város felemelkedett.
-Az [[1990-es évek]] [[délszláv háború|balkáni viszályainak]] történései által elindított, az egész országra kiterjedő hanyatlás Topolyát is elérte, és évtizedekre visszavetette a környék fejlődését. Az ipar teljes egészében térdre kényszerült, a mezőgazdaságot teljesen kifosztották. A fiatalok egy része menekülve külföldre távozott a hanyatlás és az állandó háborús veszély elől.<ref name="avtc"/>
-A 2000. október 5-ei rendszerváltás után vége szakadt a tarthatatlan helyzetnek, de a több mint tíz évig tartó hanyatlás utáni talpraállás csak nagyon lassan észlelhető. A csőd szélén álló ipar vagy teljesen becsukta kapuit, vagy pedig a [[privatizáció]]s folyamat révén új tulajdonosokra talált.
 == Oktatás ==