A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (a jogszabályban eredetileg Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) az ENSZ Közgyűlése által 1966. december 16-án elfogadott egyezmény. 1976. március 23-án lépett hatályba. 2014-ig 168 állam erősítette meg, ma már a ratifikáló államok között található az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság is.
Az egyezségokmányhoz tartozó Első Kiegészítő Jegyzőkönyvet,[1] amely egyéni panaszjogot biztosít, 114 állam ratifikálta, míg a halálbüntetés eltörléséről rendelkező Második Kiegészítő Jegyzőkönyvet[2] 36 állam erősítette meg. Magyarország 1974. január 17-én csatlakozott az Egyezségokmányhoz Archiválva 2015. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet 1988. szeptember 7-én, míg a Második Fakultatív Jegyzőkönyvet 1994. február 24-én ratifikálta.[3] Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához képest az egyezségokmány szövegéből hiányzik a tulajdonhoz és a menedékhez való jog. Bővült viszont a védett jogok köre a gyermek és a kisebbségi személyek jogaival.[4]
Összefoglaló
[szerkesztés]Az egyezségokmányban felsorolt jogok alanya az állam területén jogszerűen tartózkodó személy. Az egyezményben foglalt jogok megkülönböztethetőek aszerint, hogy meghatározott feltételek mellett korlátozhatóak-e vagy egyáltalán nem korlátozhatóak.
Eszerint a jogok három csoportra oszthatók:
- Semmilyen körülmények között, még szükségállapot idején sem korlátozható jogok: abszolút jogok.
- Normális körülmények között nem, szükségállapot esetén azonban korlátozható jogok.
- Normális körülmények között korlátozható jogok.
Szükségállapot esetén sem lehet korlátozni vagy eltörölni az élethez és a jogképességhez való jogot, a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód valamint a rabszolgaság és a szolgaság tilalmát, továbbá tiszteletben kell tartani a nullum crimen sine lege elvét. Normális körülmények között is korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, a békés gyülekezés joga, a közügyek vitelében való részvétel joga és a külföldiek szabad mozgáshoz való joga.[5] Ezen jogok kizárólag törvényben megállapított esetekben korlátozhatóak, és akkor, ha ez a korlátozás a nemzetbiztonság, közrend, közbiztonság, közegészségügy, közerkölcs vagy mások jogainak tiszteletben tartása érdekében szükséges.[6]
Az egyezségokmány rendelkezései
[szerkesztés]A polgári és politikai nemzetközi egyezségokmány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szerkezetét követi. 6 részből és 53 cikkből áll.
1. rész
[szerkesztés]1. cikk
[szerkesztés]Elismeri, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Céljai elérése érdekében minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. Az Egyezségokmányban részes államok előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.[7]
2. rész
[szerkesztés]2. cikk – 5. cikk
[szerkesztés]Az Egyezségokmányban részes, valamennyi állam kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja és biztosítja a területén tartózkodó és joghatósága alá tartozó minden személy számára az Egyezségokmányban elismert jogokat, minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Biztosítja továbbá az Egyezségokmányban meghatározott valamennyi polgári és politikai jog tekintetében a férfiak és nők egyenjogúságát. Megállapítja, hogy egyetlen rendelkezés sem ad felhatalmazást valamely személynek vagy csoportnak a benne foglalt jogok megsemmisítésére vagy megengedett mértéken túli korlátozásra.[8]
3. rész
[szerkesztés]6. cikk – 27. cikk
[szerkesztés]A 3. rész rendelkezik az élethez és emberi méltósághoz való jogról, mely kapcsán kimondja, hogy minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre, e jogot a törvénynek védelmeznie kell. Senkit sem lehet életétől önkényesen megfosztani. Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bűncselekmények miatt, és azt terhes nőkön nem lehet végrehajtani. Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Kimondja a rabszolgaság és szolgaság tilalmát: "Senkit sem lehet rabszolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formájában tilos. Senkit sem lehet szolgaságban tartani." Minden embernek joga van a személyes szabadsághoz, illetve a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához. A törvény előtti egyenlőségről és a nullum crimen sege elvről is rendelkezik ez a rész. A 18. cikk kimondja, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa. A 19. cikktől pedig rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról, a békés gyülekezési-, egyesülési- és a közügyek vitelében való részvétel jogáról.[9]
4. rész
[szerkesztés]28. cikk – 45. cikk
[szerkesztés]Ez a rész szabályozza az Emberi Jogi Bizottság létrehozását és működtetését, az államok időszaki jelentéstételi kötelezettségét, valamint az államközi panasz kivizsgálásának lehetőségét is.[10]
5. rész
[szerkesztés]46. cikk – 47. cikk
[szerkesztés]Egyértelművé teszi, hogy az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a szakosított intézmények alapszabályzatainak azokat a rendelkezéseit, amelyek meghatározzák az Egyesült Nemzetek különböző szerveinek és szakosított intézményeinek az Egyezségokmányban érintett kérdésekkel kapcsolatos felelősségét. Továbbá hangsúlyozza, hogy az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a népek veleszületett jogát arra, hogy teljes mértékben és szabadon élvezzék és felhasználják természeti kincseiket és erőforrásaikat.[11]
6. rész
[szerkesztés]48. cikk – 53. cikk
[szerkesztés]A 6. rész szabályozza az Egyezségokmány hatályba lépést, módosítását illetve az államok általi megerősítését. Az Egyezségokmányt az Egyesült Nemzetek tagállamai, illetőleg bármely szakosított intézményének tagállamai, a Nemzetközi Bíróság Alapszabályában Archiválva 2015. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben részes államok, valamint azok az államok írhatják alá, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése felkért arra, hogy az Egyezségokmányban részesek legyenek. Az Egyezségokmányt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni. Az Egyezségokmány a 35. megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történt letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba.Az Egyezségokmány rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül kiterjednek. Az Egyezségokmányban részes bármely állam módosítást javasolhat s annak szövegét megküldheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.[12] Az Egyezségokmányt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Levéltárában kell elhelyezni.[13]
Az egyezségokmány végrehajtásának ellenőrzése
[szerkesztés]Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, amely az emberi jogok terén elismert, 18 független szakértőből áll, rendszeresen vizsgálja, hogy a részes államok tiszteletben tartják-e a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya rendelkezéseit. Minden részes állam időszaki jelentéstételre kötelezett, melyet a bizottság vizsgál. A jelentések vizsgálata során a bizottság egyéb forrásokból szerzett – így például független szakértők és nem-kormányzati szervezetek által benyújtott kiegészítések, kommentárok vagy esetenként párhuzamos jelentések anyagaiból – szerzett információra is támaszkodhat. A jelentések értékelésével a bizottság konstruktív párbeszédre törekszik a vizsgált állam kormányával. Emellett az Emberi Jogi Bizottság hatásköre kiterjed az adott állammal szemben benyújtott egyéni panaszok elbírálására is.[14]
A feltárt súlyos emberi jogi jogsértésekre a testület felhívja az ENSZ-szervek figyelmét. Államközi panasz esetén a testület fő feladata a felek közötti vita rendezése. Az egyéni panaszok esetén született végső álláspontot az érintett állam legtöbbször elfogadja. Az ilyen államnak aztán – a bizottság kérésére – be kell számolnia arról, hogy tett-e valamilyen lépést az ügyben.[15]
Részes államok
[szerkesztés]Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Ki kellene írni az országok nevét, ne adjunk rejtvényt az olvasónak! |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Első kiegészítő jegyzőkönyv" Archiválva 2015. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "Második kiegészítő jegyzőkönyv" Archiválva 2015. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ "bővebben az egyezségokmányról".
- ↑ Kende 2014, 471. o.
- ↑ "bővebben az emberi jogokról".
- ↑ Kende 2014, 472. o.
- ↑ "PPNEO I. rész".
- ↑ "PPNEO II. rész".
- ↑ "PPNEO III. rész".
- ↑ "PPNEO IV. rész".
- ↑ "PPNEO V. rész".
- ↑ "ENSZ Főtitkárról bővebben" Archiválva 2015. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ "PPNEO VI. rész".
- ↑ "bővebben az egyezségokmány végrehajtásának ellenőrzéséről".
- ↑ Kende 2014, 473. o.
Források
[szerkesztés]- 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről
- http://net.jogtar.hu
- http://helsinki.hu/polgari-es-politikai-jogok-nemzetkozi-egyezsegokmanya-iccpr
- http://www.menszt.hu
- Kende T-Nagy B-Sonnevend P-Valki L (szerk.): Nemzetközi jog, Budapest, 2014, Complex Kiadó
- táblázat: https://en.wikipedia.org/wiki/International_Covenant_on_Civil_and_Political_Rights
További információk
[szerkesztés]- Az ENSZ hivatalos weblapja
- Magyar ENSZ Társaság
- Text of the Covenant
- List of parties Archiválva 2010. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben