Ugrás a tartalomhoz

Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martin Dies Jr., az Amerika-ellenes Tevékenységek Képviselőházi Bizottsága elnöke aláírja Roosevelt elnöknek -a bizottságot ért támadásaira- írt válaszlevelét. 1938. octóber 26.

Az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság magyar nyelven elterjedt elnevezése a Képviselőház Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottsága (HUAC), vagy megfordítva az Amerika-ellenes Tevékenységek Képviselőházi Bizottsága (HCUA) névvel létrehozott szervezetnek, ami az Egyesült Államok Képviselőházának nyomozó bizottságaként jött létre; 1969-től a Képviselőház Belbiztonsági Bizottsága néven folytatta munkáját.[1]

A bizottságot (HUAC-ot) 1938-ban hívták létre magánszemélyek, közalkalmazottak és a fasiszta, vagy kommunista kapcsolatokkal gyanúsított szervezetek állítólagos hűtlenségének és felforgató tevékenységeinek kivizsgálására.[2] A „Második vörös félelem” időszakában (1945-1975) az amerikai társadalomba való esetleges kommunista beszivárgás veszélyeit vizsgálták, majd törvénytervezeteket terjesztettek elő a fenyegetés leküzdésére. Amikor a Képviselőház 1975-ben megszüntette ezt a bizottságot, feladatait a Képviselőház Igazságügyi Bizottsága vette át.[3]

Leghírhedtebb vizsgálatuk 1947-ben zajlott, amikor a bizottság kilenc napig tartó meghallgatásokkal a hollywoodi mozgóképiparban zajló állítólagos kommunista beszivárgásról, kommunista propagandáról és kommunista "befolyásolásról" rántották le a leplet. A bizottság előtt Walt Disney és Ronald Reagan is megjelent, akik önként feljelentették a megítélésük szerinti kommunistaérzelmű munkatársaikat; mások, mint Elia Kazan, megtörtek és félelmükben tették ugyanezt. Bertolt Brecht pedig inkább a szovjet megszállású Kelet-Németországot választotta hazájának. A vizsgálat eredményeként a hollywoodi tízeket bebörtönözték és feketelistára tették a Kongresszus megsértése miatt és több mint 300 művésznek - köztük rendezőknek, íróknak, rádiósoknak, színészeknek - vették el a megélhetését azzal, hogy ők is feketelistára kerültek.

A bizottság antikommunista és kommunistagyanúsító nyomozásait gyakran összetévesztik (és összekeverik) Joseph McCarthy[4] kommunistavadász vizsgálataival, aki csak az 1950. február 9-én Wheelingben, a nőklubban elmondott beszédével kezdte inkvizítori munkáját és amerikai szenátorként nem volt közvetlen kapcsolatban a Képviselőház Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottságával.[5] McCarthy a Szenátus Kormányzati Ügyek Bizottságának és annak állandó vizsgáló albizottsága elnökeként (PSI, vagy "Truman-bizottság") folytatta az antikommunista boszorkányüldözést, nem pedig a Képviselőház Bizottságának tagjaként.

1959-ben Truman volt elnök megbélyegezte a bizottságot ezzel a kijelentéssel: „a bizottság működése a legamerikaitlanabb dolog az államok eddigi történetében”.[6]

Fontos, hogy mindenki szabadon gondolkodhasson. Ezt nem szabad korlátozni. Trumbo és a hollywoodi tízek története azért érdekes, mert őket a politikai nézeteik miatt csukták le egy évre. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Ilyet nem lehet tenni egy civilizált országban.

Bryan Cranston.

(A neves színész a 2015-ben bemutatott Trumbo című filmben alakította a címszerepet.)

Története

[szerkesztés]

A bizottság elődjei

[szerkesztés]

Overman Bizottság (1918)

[szerkesztés]

Fish Bizottság (1930)

[szerkesztés]

McCormack–Dickstein Bizottság (1934–1937)

[szerkesztés]

Dies Bizottság (1938–1944)

[szerkesztés]

Állandó Bizottság (1945–1975)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Staples, William G.. Encyclopedia of Privacy. Greenwood Press (2006). ISBN 978-0-313-08670-0 
  2. Frum, David. How We Got Here: The '70s. New York: Basic Books, 265. o. (2000). ISBN 978-0-465-04195-4 
  3. Charles E. Schamel, Records of the US House of Representatives, Record Group 233: Records of the House Un-American Activities Committee, 1945–1969 (Renamed the) House Internal Security Committee, 1969–1976. Washington, DC: Center for Legislative Archives, National Archives and Records, July 1995; p. 4.
  4. For example, see Brown, Sarah. „Pleading the Fifth”, BBC News, 2002. február 5. „McCarthy's House Un-American Activities Committee” 
  5. Patrick Doherty, Thomas. Cold War, Cool Medium: Television, McCarthyism, and American Culture. 2003, pp. 15–16.
  6. Stephen J. Whitfield. The Culture of the Cold War. The Johns Hopkins University Press, 1996

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a House Un-American Activities Committee című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]