Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal

Dombóvár-Bátaszék-vasútvonal
A mőcsényi vasúti megállóhely felvételi épülete
Vonalszám:	50
Vonal:	50
Hossz:	60 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat.
49 Lepsény / 40 Pusztaszabolcs felé egykori Dombóvári Gazdasági Vasút 0 Dombóvár 0 Dombóvár alsó (41 Gyékényes felé) Dombóvár elágazás 40 (Szentlőrinc) - Pécs felé Baranya-csatorna 6534 Petőfi utca / Kossuth utca 4 Csikóstőttős 13 Mágocs-Alsómocsolád 22 Szalatnak 23 Kárász-Köblény 6534 29 Szászvár 6304 / a mázai téglagyár egykori vasútja 32 Máza-Szászvár 34 Váralja 65 166 iparvágány az egykori Nagymányok-Brikettgyár felé 36 Nagymányok 5605 csonkavágány a farakodó felé 42 Hidas-Bonyhád kiágazás a vegyiművek és Bonyhád állomás felé Völgységi-patak 44 Cikó Rák-patak 48 Mőcsény Mőcsényi alagút (614 m) 5603 Palatinca utca Lajvér-patak 5603 52 Mórágy 5603 55 Mórágy-Alsónána 5603 64 (Pécsvárad) - Pécs / 46 Sárbogárd felé 60 Bátaszék tervezett Bátaszék–Mohács-vonal / 154 Baja felé

A Dombóvár–Bátaszék vasútvonal a MÁV az 50-es számú, nem villamosított vonala a Dél-Dunántúlon.

Fekvése

A Völgységet átszelő vasútvonal összességét tekintve nyugat-északnyugat – kelet-délkelet fekvésű. Déli irányban hagyja el Dombóvár települést. A dombóvári delta mindkét ágáról, Dombóvár és Dombóvár-alsó (illetve Kaposvár) irányából is lehetséges vonat közlekedtetése a vasútvonalra. Csikóstőttős után északkeleti, majd délkeleti irányba fordul. Alsómocsolád után a domborzati viszonyok miatt számos ívvel, de tartja a nyugat-északnyugat – kelet-délkelet irányt. Többször is átlépi Tolna és Baranya vármegyék határát, de kezdő- és végpontja is Tolnában található.

Története

A vasútvonalat 1873. július 20-án adta át a forgalomnak a Duna–Drávai Vasút. Ekkor még két kanyarral küzdötték le a domborzat emelkedését a mőcsényi domb két oldalán, ezért a sínpár Szálka felé és Zsibrik felé is nagy kanyart írt le. A 607 méter hosszú alagutat 1911-ben adták át, jelenleg az ország 3. leghosszabb vasúti alagútja. Későbbi legendák szerint olasz hadifoglyok építették, de ez nem igaz, hiszen még az első világháború előtt használatba vették. Elkészülte után módosult a vasút nyomvonala, a vonal hossza több kilométerrel rövidebb lett, az egykori töltés egy részén épült meg a zsibriki bekötőút, az északi hurkot pedig átvágták, és ma már horgászhelyként hasznosítják a később létrehozott Szálkai-tónál. Máig több áteresz és aluljáró maradt meg a hurkokból, habár állapotuk egyre jobban leromlik. Fénykorában a vasútvonalnak nagy jelentősége volt, hiszen a dunántúli forgalom erre haladt át Szeged és Nagyvárad felé, a trianoni békeszerződés és a mecseki szénbányászat visszaesése óta azonban csendes mellékvonallá vált. A pálya utolsó komolyabb felújítást az 1970-es évek elején kapott.

Forgalom

2008 és 2011 között Délkör néven közvetlen vonatok jártak a vonalon Kaposvár-Kecskemét viszonylaton, majd 2010-től InterRégió vonatok jártak Dombóvár és Kecskemét között 416-os (Uzsgyi) motorvonatokkal. 2011 óta Bz motorvonatokkal adják ki a napi 4-5 vonatpárt. A vonal utasforgalma nem jelentős.

A korábbi jelentős teherforgalom szinte megszűnt, csak áthaladó tehervonatok közlekednek, amelyeket a dombvidéki szintkülönbségek miatt jellemzően 628-as (Szergej) dízelmozdonyok továbbítanak. Hidas-Bonyhád állomáson alkalmanként fát rakodnak.

Források

• Magyarország vasúti személyszállítási térképe - Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
• Menetrend 2002–2003 - A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

További információk

• A Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal a vasutallomasok.hu-n