Fékfolyadék
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A korszerű hidraulikus fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a féknyergek és a fékmunkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak. A fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza.
A fékfolyadékok osztályozása
[szerkesztés]Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a „fékolaj” megnevezés megtévesztő, mert a legcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés gumialkatrészeit.
A fékfolyadékok minőségét a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal tudjuk leírni.
Forráspont, vegyi semlegesség, vízzel való összeférhetőség, gumiduzzadás, egymással való keverhetőség és kenési képesség. Ezeknek a tulajdonságoknak szigorú határértékei vannak, ettől eltérni nem lehet. A fékfolyadékkal szemben támasztott követelményeket a SAEJ 1703 szabvány foglalja össze.[1] A szakmában azonban nem a SAEJ besorolásai terjedtek el, hanem az amerikai közlekedési minisztérium által meghatározott DOT szabványok. A DOT alapvetően két nagy csoportba sorolja a fékfolyadékokat. A glikolbázisúakat DOT 3 és DOT 4 számokkal jelöli, szilikonbázisúakat pedig DOT 5-tel. A legmodernebb fékfolyadékok a DOT 5.1-esek, ezek polietilén-glikol bázisúak. [2]
A különböző DOT-osztályú fékfolyadékokat nem szabad egymásra önteni, összekeverni.[3]
A fékfolyadékok gyakorlatban történő alkalmazása jármű-, illetve fékspecifikusan történik, a jármű- vagy a fékrendszer-gyártó előírásainak megfelelően.
A glikolbázisú fékfolyadékok higroszkopikusak, és már a környezeti levegővel érintkezve is egyre több vízzel telítődnek. E tulajdonság károsan befolyásolja a fékfolyadékok forráspontját. Valamint ez a fékfolyadékba keveredett víz, amely 0 °C-on megfagyhat, 100 °C-on pedig felforrhat, nem képes elkülönülni, így a legcsekélyebb víztartalomnál is lecsökken a fékfolyadék forráspontja.
A fékfolyadék cseréje
[szerkesztés]A fent leírt vízmegkötő tulajdonság miatt a fékfolyadékot biztonsági szempontból évente, de legalább 2 év után a kilométerfutástól függetlenül cserélni kell – ebben a gépkocsi gyártójának az előírása az irányadó.
Források
[szerkesztés]- ↑ din.de – SAE J 1706 (német nyelven). © 2021 DIN Deutsches Institut für Normung e. V.. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
- ↑ olajinfo.hu – Infótár, Fékfolyadékok (magyar nyelven). © My Web Kft. 2009 - 2013. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.) „olajinfo.hu – Infótár, Fékfolyadékok”
- ↑ Dr. Nagyszokolyai, Iván: autotechnika.hu – Fékfolyadék - az életmentő üzemanyag (magyar nyelven). © 2021. X-Meditor Kft., 2015. 07. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)