Gortüsz
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Gortüsz | |
 | |
| Gortüszi odeon | |
| Ország |  Görögország |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Elhelyezkedése | |
 Gortüsz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 35° 03′ 36″, k. h. 24° 56′ 58″35.060067°N 24.949458°EKoordináták: é. sz. 35° 03′ 36″, k. h. 24° 56′ 58″35.060067°N 24.949458°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gortüsz témájú médiaállományokat. | |
Kréta szigetének jelentős romkertje, a fővárostól, Herakliontól 46 km-re délnyugatra fekvő Gortüsz vagy Gortüna (görögül: Γόρτυνα, Γόρτυς, vagy Γόρτυν).
Nevét Minósz király fivérének fiáról kapta. A római uralom idején a város volt az Észak-afrikai Küreneia provincia székhelye. A nagy kiterjedésű és érdekes ásatási területen szinte minden korból láthatóak maradványok. Gortüsz bejáratánál a Kr. u. VI. - VII. században épült Szent Titusz-székesegyház romjai fogadják a látogatót, a legjelentősebb épületmaradvány, a Praetorium, amely a római helytartó rezidenciája volt, melytől nyugatra látható az archaikus korban épült Apolló szentélye.
Az itt talált legérdekesebb lelet a kőtáblákra vésett „gortüszi törvény”, mely átfogó képet ad az archaikus kor végének társadalmáról és jogrendjéről. A kőtáblákat egy, 1884-ben végzett ásatás során találták meg, az itt feltárt odeon falán, egy részüket ma a Louvreban örzik.
-
A Szent Titusz-székesegyház -
A „gortüszi törvény” egyik kőtáblája, mely a Louvre gyűjteményében látható
