Istenérv

„	De látta, hogy nem bír vele	”
– 1Móz.32

Az istenérvek a filozófiában kísérletek Isten létének bizonyítására. A legismertebb istenérvek:

• Anzelm ontológiai istenérve
• Descartes ontológiai istenérve
• kozmológiai istenérv
• Pascal valószínűségi érve
• Aquinói Szent Tamás, az „első mozgató”-érv
• moralitás-érv
• Gödel ontológiai istenérve
• William Paley tervezettség-érve (teleológiai istenérve)

Ezek legtöbbjéről ma is viták folytak a filozófia történetében: már Aquinói Szent Tamás, Descartes, Kant foglalkoztak elődeik istenérvével. Anzelm istenérvét például Tamás nem fogadta el, Descartes újrafogalmazta, majd Kant ismét elvetette.

A történeti vallások egyes irányzataiban (ld. tomizmus) és bizonyos mai vallásokban és világnézetekben (ld. Richard Swinburne, Alvin Plantinga) is fellelhető, hogy Istennek racionális úton értelmezhetőnek, és igazolhatónak kell lennie.

Külső hivatkozások

• Szalai Miklós: „Swinburne Istenérvei”, Magyar Filozófiai Szemle, 1998/1-2-3, 1998.
• Az ontológiai istenérvről (angol)