Kerülen
Kerülen | |
Хэрлэн гол / 克鲁伦河 | |
Híd a Kerülen-folyón Csojbalszan városánál (1972-ben) | |
Közigazgatás | |
Országok | Mongólia Kína |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 1254 km |
Vízgyűjtő terület | 120 000 km² |
Forrás | Hentij-hegység, Észak-Mongólia |
é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 109° 13′ 19″48.655706°N 109.221941°E | |
Torkolat | Hulun-tó, Északkelet-Kína |
é. sz. 48° 46′ 04″, k. h. 117° 03′ 06″48.767773°N 117.051568°E | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerülen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kerülen (mongolul Хэрлен [Herlen], kínaiul 克鲁伦河, pinjin átírással Kèlǔlún hé) folyó Mongólia keleti és Kína északkeleti részén. Kelet-Mongólia egyetlen jelentősebb folyója. Neve feltehetően tunguz eredetű, egy széles völgy, lapály jelentésű szóval hozható kapcsolatba.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 1254 km, vízgyűjtő területe 120 000 km².
Mongólia északi részén, a Hentij-hegységben ered (az Onon-folyó forrásához közel) és Kína északkeleti részén, a Hulun-(Dalaj)-tóba torkollik.
Töv ajmag területén, felső folyásának egy rövid szakaszán hegyi folyó, itt több kisebb mellékfolyót vesz fel. Kezdetben déli irányba tart, majd a hegyeket elhagyva fokozatosan északkelet felé fordul és a kelet-mongóliai sztyeppén, Hentij és Dornod ajmagon folyik keresztül. Sekélyvizű folyó, völgyének ezen a leghosszabb, sztyeppei részén nyáron és télen egyaránt kevés a csapadék.
Partjain két város épült, a két tartományi központ: Öndörhán és Csojbalszan. Az Öndörhán előtti szakaszon néhány kisebb bal oldali mellékfolyója van, de medrük gyakran teljesen kiszárad. Öndörhántól a torkolatig tartó több száz kilométeres szakaszon mellékfolyója nincs. A folyó utolsó, 164 km-es szakaszát Kína északkeleti részén, a Belső-Mongólia Autonóm Területen teszi meg és a Hulun- (más néven Dalaj)-tóba ömlik. Magas vízállás esetén az 539 m tengerszint feletti magasságban elterülő tó vize elfolyik a 30 km-re lévő Arguny folyóba.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
Források
[szerkesztés]- Róna-Tas András: Nomádok nyomában (Gondolat, 1961) 252 oldal.
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (1971) (mongolul)