Marquises-szigetek
|
Ez a szigetcsoport a világörökség része |
| Marquises-szigetek (Îles Marquises Te Henua (K)enana Te Fenua `Enata) | |
 | |
| A Marquises-szigetek zászlaja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Székhely | Taiohae |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9478 fő (2022)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Polinézia |
| Szigetek száma | 14 |
| Nagyobb szigetek | Nuku Hiva, Ua Pu, Ua Huka, Hiva Oa, Fatu Hiva |
| Terület | 1049 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 1230 m |
| Legmagasabb pont | Oave |
| Időzóna | UTC−09:30 |
| Világörökség-azonosító | 1707 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Marquises-szigetek
Pozíció a Csendes-óceán térképén
| |
 d. sz. 9° 27′ 16″, ny. h. 139° 23′ 20″9.454444°S 139.388889°WKoordináták: d. sz. 9° 27′ 16″, ny. h. 139° 23′ 20″9.454444°S 139.388889°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marquises-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A Marquises-szigetek (franciául: Îles Marquises, marquises-szigeteki nyelven Te Henua (K)enana (északi nyelvjárás) vagy Te Fenua `Enata (déli nyelvjárás)) Francia Polinéziában, a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő francia tengerentúli területen található vulkáni eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének (subdivisions administratives) egyike. Székhelye a Nuku Hiva szigetén található Taiohae.
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.[2]
A szigetcsoportot az UNESCO a világörökség részéve nyilvánította 2024-ben a területén található régészeti helyszínek, az ott található igen változatos növényzet és a déli-csendes óceáni térség egyik legváltozatosabb tengeri madárkolóniák miatt.[3]
Neve
[szerkesztés]A szigetcsoportnak felfedezője, Álvaro de Mendaña de Neira spanyol hajós adott nevet, amikor 1595. július 21-én megpillantotta, mégpedig patrónusa, García Hurtado de Mendoza, Cañete márkija rangja után, aki akkoriban Peru alkirálya volt. Eredeti spanyol neve így Islas Marquesas de Mendoza volt, ami aztán a spanyolban Islas Marquesas-ra rövidült. Ezt vették át az angolok Marquesas Islands formában. A franciák ezt Îles Marquises-ra fordították, miután gyarmatbirodalmukhoz csatolták. Magyarul ebből lett a Marquises-szigetek forma a hivatalos magyar térképészeti gyakorlat szerint.
Földrajz
[szerkesztés]Míg a Francia Polinézia többi szigete általában korallzátonnyal van körülvéve, a Marquises-szigeteknél ilyenek nincsenek. A szigetek vulkáni eredetűek. Partjaik meredekek és szűk völgyek és szorosok tagolják belsejüket. Az éghajlat forró és viszonylag száraz. A szigeteken nincsenek lagúnák, azonban vannak sűrű őserdők és több száz méter magas vízesések. A 6 lakott és 6 lakatlan sziget legmagasabb pontja az 1230 m magas Oave, amely Ua Pou szigetén magasodik.[4] A fennsíkokat 5 millió évesnek becsülik.
Szigetek
[szerkesztés]| Sziget neve | Szigetcsoport | Terület (km²) | Lakók száma (2012) | Pozíció |
|---|---|---|---|---|
| Nuku Hiva | északi | 339 | 2966 | 8° 52′ S, 140° 6′ W |
| Ua Pou | északi | 105 | 2173 | 9° 25′ S, 140° 5′ W |
| Ua Huka | északi | 83,4 | 621 | 8° 54′ S, 139° 33′ W |
| Eiao | északi | 43,8 | - | 8° 0′ S, 140° 42′ W |
| Hatutu | északi | 6,4 | - | 7° 55′ S, 140° 34′ W |
| Motu Iti | északi | 0,3 | - | 8° 40′ S, 140° 37′ W |
| Motu One | északi | 0,03 | - | 8° 0′ S, 139° 12′ W |
| Hiva Oa | déli | 387 | 2190 | 9° 45′ S, 139° 0′ W |
| Tahuata | déli | 61 | 703 | 9° 56′ S, 139° 6′ W |
| Fatu Hiva | déli | 84 | 611 | 10° 29′ S, 138° 39′ W |
| Fatu Huku | déli | 1,3 | - | 9° 25′ S, 138° 55′ W |
| Mohotane | déli | 15 | - | 10° 0′ S, 138° 50′ W |
Élővilág
[szerkesztés]A kutatók 460 halfajtát számoltak össze, köztük 20 teljesen ismeretlent. Az egyedi fajták aránya ugyanez a szivacsoknál, rákféléknél és az algáknál. A szárazföldi élővilág nagyon szegényes, a gyarmatosítók megérkezése előtt csak a patkányok és a sertések voltak az egyedüli emlősök a szárazföldön. Mára már meghonosodott a kecske és a szarvasmarha.
Történelem
[szerkesztés]
Modern kutatások 2010-ben közzétett eredményei szerint a korábban feltételezettnél jóval később, a 11-12. században érkeztek a szigetekre a polinéz bevándorlók Szamoa térségéből. A 13. század végére a szigetcsoport összes lakható szigetén megtelepültek.[2] A gyors kolonizáció eredményeképpen a kelet-polinéziai térség nyelve és kultúrája meglehetősen egységes.[2]
Az európai utazók közül elsőként 1595-ben fedezte fel a szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana de Neira. Ezután közel 200 évig nem jártak erre felfedezők. 1774-ben James Cook jutott el ide második nagy útja során. A 18. század végén francia gyarmatosítók érkeztek a szigetekre. A nyugati civilizáció hatására Marquises lakossága 1842 és 1926 között 18000-ről 2000-re csökkent.
Gazdaság
[szerkesztés]Fő export termékek a banán, ananász, cukornád, kenyérfa, kókuszdió, narancs, citrom és dohány.
Turizmus
[szerkesztés]A szigetcsoport a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 3. helyére került.[5] Papeeteből hetente csak öt repülőjárat érkezik. Nuku Hiván és Hiva Oá-n vannak csak szállodák. Tradicionális érték a ritmikus énekek, dalbeszéd, művészi tetoválások, és a helyi konyha. Nuku Hiván turistáknak terepjárót bérelhetnek.
Marquises-szigeteki nyelv
[szerkesztés]Mivel a szigetek a Francia Polinéziához tartoznak, ezért a szigeten két hivatalos nyelv van, a francia és a tahiti. A szigetek bennszülött lakossága egymás között leginkább a tahitihoz hasonlóan az ausztronéz nyelvcsaládba, a polinéz nyelvek ágába tartozó helyi marquises-szigeteki nyelv két változatát, az északit és a délit használja, bár egy 2007-es felmérés szerint a lakosság több mint 90%-a beszél franciául.
Érdekesség
[szerkesztés]- Egyik szigetén, a Fatu Hiván élt 1936-ban Thor Heyerdahl első feleségével, Livvel „paradicsomi életet”.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marquesas Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ La population légale en Polynésie française au 18 août 2022
- ↑ a b c Janet M. Wilmshurst, Terry L. Hunt, Carl P. Lipo, and Atholl J. Anderson. "High-precision radiocarbon dating shows recent and rapid initial human colonization of East Polynesia", PNAS, vol. 108 no. 5, doi: 10.1073/pnas.1015876108, accessed 26 October 2015
- ↑ UNESCO World Heritage: 26 new sites inscribed. UNESCO, 2024. augusztus 1. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ Communes des Îles Marquises. [2008. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
- ↑ Hová utaznánk a legszívesebben jövőre? (magyar nyelven). Index, 2010. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
Források
[szerkesztés]- http://porthole.hu/cikk/6978
- https://web.archive.org/web/20151029062456/http://gnl911.blogbox.hu/2012/07/06/a-vilagon-egyedi-okorendszer-a-marquises-szigetek/
- http://www.kislexikon.hu/marquesas-szigetek.html [Tiltott forrás?]
- https://web.archive.org/web/20130315174415/http://www.tahitiutazas.hu/marquesas_info.html
- https://familysearch.org/learn/wiki/en/Marquesas_Islands Archiválva 2014. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol nyelven)
.svg){kind=small}
