Ugrás a tartalomhoz

Sajókeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajókeresztúr
A Borsodi Ércelőkészítő Mű vasbeton kéménye
A Borsodi Ércelőkészítő Mű vasbeton kéménye
Sajókeresztúr címere
Sajókeresztúr címere		 Sajókeresztúr zászlaja
Sajókeresztúr zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterKollár Miklós (független)[1]
Irányítószám3791
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1512 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 20° 46′ 34″48.169561°N 20.776111°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 20° 46′ 34″48.169561°N 20.776111°E
Sajókeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajókeresztúr
Sajókeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajókeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajókeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól északra, Szirmabesenyő és Sajóecseg között fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, de csak a külterületen, a községnek gyakorlatilag a teljes belterülete a főúttól keletre terül el. Közúti elérését a 26-osból, annak a 7+650-es kilométerszelvénye közelében kiágazó 26 141-es út (települési nevén Petőfi utca, majd Szegfű utca) biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk-vidéken található településeknek, amelyeket a 13–14. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a 14–15. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia Sancte Crucisként említettek.

A 16. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt. A 17. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, a lakosság mégis megmaradt benne. A település újkori történetében szerepet kapott a nyugati határában létesített Borsodi Ércelőkészítő Mű (későbbi nevén BEM Borsodi Érc, Ásvány és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt.), aminek területén ma járműipari cég tervezi új üzemét, a terület rekultivációját követően.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Mátó István (független)[3]
  • 1994–1998: Mátó István (független)[4]
  • 1998–2002: Mátó István (független)[5]
  • 2002–2006: Mátó István (független)[6]
  • 2006–2010: Kollár Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Kollár Miklós (független)[8]
  • 2014–2019: Kollár Miklós (független)[9]
  • 2019–2024: Kollár Miklós (független)[10]
  • 2024– : Kollár Miklós (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1507
1492
1483
1429
1517
1537
1512
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 9,2% (24,9% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt római katolikus, 21% református, 5,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  6. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. ↑ Sajókeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Sajókeresztúr Helységnévtár
  13. ↑ Sajókeresztúr Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajókeresztúr&oldid=27465556”