Sonora-sivatag
| Sonora-sivatag | |
 | |
| A Sonora-sivatag az arizonai Maricopa közelében | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  USA Mexikó |
| Állam | Alsó-Kalifornia - Mexikó |
| Állam | Kalifornia - USA |
| Állam | Sonora - Mexikó |
| Legnagyobb település | Phoenix |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Phoenix népessége | 1 608 139 fő (2020. ápr. 1.)[1][2] +/- |
| Kisebbségek | 17 indián törzs, rezervátumokban |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Észak-Amerika nyugati vidéke, USA, Mexikó |
| Területe | 311 000 km² |
| Legalacsonyabban fekvő pont | (−69 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″32.260000°N 112.926111°WKoordináták: é. sz. 32° 15′ 36″, ny. h. 112° 55′ 34″32.260000°N 112.926111°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sonora-sivatag témájú médiaállományokat. | |
A Sonora-sivatag (spanyolul Desierto de Sonora, angolul Sonoran Desert) Észak-Amerika egyik legnagyobb és legforróbb sivataga, az Egyesült Államok és Mexikó határán terül el. A sivatag az Egyesült Államok Arizona és Kalifornia államainak, valamint Mexikó Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államainak területén fekszik. Területe 311 000 km². A sivatagban számos különleges és csak ott megtalálható állat- és növényfaj él, többek közt a saguaro kaktusz.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
A Sonora-sivatag a Kaliforniai-öböl északi végét öleli körül, az öböl nyugati oldalán Alsó-Kalifornia államon át (a Csendes-óceáni partvidék és a központi magashegység kivételével) lenyúlik Déli-Alsó-Kalifornia államig (a középső részen és az óceáni partvidéken az El Vizcaíno Bioszféra-rezervátum, és a félsziget déli csúcsán); az öböl keleti oldalán Kalifornia állam délkeleti, Arizona délnyugati és déli részén át nyúlik le Sonora állam nyugati és középső területeiig.[3]
Nyugati oldalán az Észak-amerikai Parti-hegység déli részét képező Peninsular-hegység határolja és választja el a Csendes-óceáni lejtő Kaliforniai chaparral és erdőség (északnyugaton) és Alsó-Kaliforniai-sivatag (délnyugaton) ökorégióktól. Északon, Kaliforniában és Arizona északnyugati részén a Sonora-sivatag fokozatosan megy át a hidegebb telű, kissé magasabban fekvő Mojave, Great Basin és Colorado-plató sivatagokba. Keleti és délkeleti oldalán szintén fokozatos az átmenet az arizonai hegyvidéki erdők és a Nyugati-Sierra Madre magasabban fekvő, tűlevelű erdőkkel borított ökorégióiba. Délen, Mexikó Sinaloa állama felől a Sonora-Sinaloa átmeneti szubtrópusi száraz erdők ökorégiója határolja.[3]
A sivatag alrégiói a délkelet-kaliforniai Colorado-sivatag és az észak-déli irányú Colorado folyó keleti partján fekvő Yuma-sivatag. Forrest Shrieve 1957-es publikációjában (Vegetation of the Sonoran Desert - A Sonora-sivatag növényvilága) jellemző növényzete alapján hét régióra osztotta a Sonora-sivatagot: alsó Colorado-völgy, arizonai fennsík, Sonora-síkság, Sonora-előhegység, öböl középső partvidék, Vizcaíno régió, Magdalena régió.[4] Napjainkban több ökológus úgy véli, hogy Shreve Vizcaíno és Magdalena régiói, melyek a Kaliforniai-félsziget nyugati felén fekszenek, önálló ökorégiót alkotnak: az Alsó-Kaliforniai-sivatagot.
A Sonora-sivatag Mexikóban fekvő déli részén található az El Pinacate és Altar-sivatag Bioszféra-rezervátum (Reserva de la Biosfera el Pinacate y Gran Desierto de Altar), melynek területe 2000 km² sivatagos és hegyvidéki terület.[5] A Pinacate Nemzeti Parkban található Észak-Amerika egyetlen aktív erg-típusú sivatagja (dűnetenger). A parkhoz legközelebb eső város Puerto Peñasco Sonora államban.
Élővilága
[szerkesztés]A Sonora-sivatag 60 emlősfajnak, 350 madárfajnak, 20 kétéltűfajnak, több mint 100 hüllőfajnak, 30 őshonos halfajnak, több mint 1000 őshonos méhfajnak és több mint 2000 őshonos növényfajnak ad otthont.[6] A Sonora-sivatagnak Tucsontól délnyugatra, a mexikói határ felé eső része az Egyesült Államok egyetlen jaguárpopulációjának élőhelye.[7]
Növényvilága
[szerkesztés]
.jpg)
Számos növényfaj nemcsak elviseli a Sonora-sivatag kegyetlen körülményeit, hanem egyenesen jól érzi magát benne. Közülük sokan speciálisan alkalmazkodtak a sivatagi klímához. A Sonora-sivatag kétévszakos csapadékeloszlása több növényfaj kifejlődését eredményezte, mint Észak-Amerika bármelyik másik sivatagja.[8] A sivatag növényzetét agávéformák, pálmavirágúak, kaktuszok, pillangósvirágúak és más növények alkotják.
A Sonora-sivatag a világ egyetlen helye, ahol a saguaro kaktusz vadon megtalálható.[9] Az itt élő kaktuszok közt megtalálható a Cylindropuntia, a hódfarkú fügekaktusz (Opuntia basilaris), az Echinocereus, a Ferocactus wislizeni, fügekaktusz (Opuntia), a Peniocereus és a Stenocereus thurberi. A kaktuszok táplálékot és otthont biztosítanak számos sivatagi emlős- és madárfajnak; feltűnő vörös, rózsaszín, sárga és fehér virágaik a fajtól és az évszak hőmérsékletétől függően márciustól júniusig nyílnak.
A völgyekben a kreozotcserje (Larrea tridentata) és az Ambrosia dumosa a jellemző. A Psorothamnus, az Ephedra és a Prosopis nemzetségbe tartozó fajok szintén megtalálhatók. A sivatagi vadvirágok közül itt él az Abronia villosa, a Geraea canescens, valamint Oehothera fajok. A völgyekből felfelé haladva a Parkinsonia nemzetségbe tartozó fajok, Olneya tesota, sivatagi fűz (Chilopsis) és Fouquieria splendens láthatók. A magasabban fekvő területeken akácia (Acacia constricta), Calliandra eriophylla, és jojoba (Simmondsia chinensis) él. A Kaliforniai-félszigeten fekvő sivatagban orgonakaktusz, Bursera microphylla és Fouquieria columnaris fordul elő.[10] A Kaliforniai Washington-pálma is megtalálható a Sonora-sivatag némely vidékén, például az Anza-Borrego Sivatag Állami Parkban.[11]
Állatvilága
[szerkesztés]
Lakosság
[szerkesztés]A Sonora-sivatag tizenhét indián törzsnek ad otthont, akiknek az Arizona állambeli rezervátumokban vannak települései. A Sonora-sivatag legnagyobb városa Phoenix, melynek lakossága 2008-ban 4,3 millió fő volt.[12] A város Arizona közepén, a Salt River partján fekszik, az Egyesült Államok egyik legnagyobb tempóban fejlődő városi területe. A további nagy városok Tucson, Arizona déli részén mintegy 1 millió lakossal[12] és Mexicali (Alsó-Kalifornia), melynek lakossága 690 000 körül van. A Sonora állambeli Hermosillo lakosainak száma mintegy 715 000. A sivatag déli részén fekvő Ciudad Obregón városnak körülbelül 300 800 lakosa van.[13]
Parkok, természetvédelmi központok és kutatóhelyek
[szerkesztés]A 2008 km² területű Sonora-sivatag nemzeti parkot 2001-ben hozták létre Arizonában a sivatag értékeinek fokozott védelme érdekében.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://data.census.gov/cedsci/table?q=United%20States&tid=DECENNIALPL2020.P1, 2021. szeptember 21.
- ↑ 2022. január 1., https://data.census.gov/cedsci/table?t=Populations%20and%20People&g=0100000US,%241600000&y=2020, Népszámlálási Hivatal
- ↑ a b Arizona-Sonora Desert Museum
- ↑ 'An Overview of the Sonoran Desert, by William G. McGinnies. [2003. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
- ↑ Surviving the Sonoran. [2010. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
- ↑ The Jaguar in the Borderlands of Arizona, New Mexico and Northern Mexico: Conservation - Threats & Strategies. [2009. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
- ↑ Sonoran desert (World Wildlife Fund). [2009. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
- ↑ The Saguaro Cactus
- ↑ James A MacMahon, Deserts, 1986, 638 pages
- ↑ C. Michael Hogan. 2009. California Fan Palm: Washingtonia filifera, GlobalTwitcher.com, ed. Nicklas Stromberg Archiválva 2009. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Table 1: Annual Estimates of the Population of Metropolitan and Micropolitan Statistical Areas: April 1, 2000 to July 1, 2006 (CBSA-EST2006-01) Archiválva 2007. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, United States Census Bureau, 2007-04-05. Elérés: 2007. szeptember 11.
- ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ Sonoran Desert National Monument Archiválva 2009. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bureau of Land Management, U. S. Department of the Interior. Accessed on line June 17, 2009.
További információk
[szerkesztés]
- Arizona-Sonora Desert Museum
- A Sonoran-sivatag és részei, térképpel és fényképekkel
- A Sonora-sivatag története Archiválva 2023. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- William G. McGinnies: An Overview of the Sonoran Desert
- The Sonoran Desert Naturalist
- A Sonora-sivatag geológiája Archiválva 2006. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sonora-sivatag (World Wildlife Fund)
- Képek a Sonora-sivatagból bioimages.vanderbilt.edu[halott link]
- International Sonoran Desert Alliance
- A Sonora-sivatag hangjai)
- Saguaro nemzeti park
- South Mountain Park
