Soroca
| Soroca | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Moldova | ||
| Járás | Soroca | ||
| Alapítás éve | 1499 | ||
| Polgármester | Lilia Pilipețchi | ||
| Irányítószám | MD-3005 | ||
| Körzethívószám | 230 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 196 fő (2014)[1] | ||
| Népsűrűség | 3156 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 45 m | ||
| Terület | 11,88 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″48.155833°N 28.297500°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″48.155833°N 28.297500°E | |||
| Soroca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soroca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Soroca (ukránul Сороки, lengyelül Soroki) város Moldovában a Dnyeszter partján, a Sorocai járás központja. Becsült lakossága 2012-ben 37 500 volt.
Története
[szerkesztés]Soroca a moldovai-ukrán határként funkcionáló Dnyeszter jobb partján fekszik, vele szemben az ukrán oldalon Cekinivka település található. A várost genovai kereskedők alapították Olchionia vagy Alchona néven a Dnyeszter egyik gázlójánál a 12-13. században. A 15. század végén III. István moldvai fejedelem nagyszabású várépítésbe fogott, két erődöt építtetett a Duna, négyet, a Dnyeszter mentén, hármat pedig fejedelemsége északi határán. A program részeként 1499-ben Sorocában is gerendaerődítmény épült. 1543-1546 között IV. Péter kör alaprajzú, ötbástyás kővárrá építtette át az erődöt.
A 17. században a Szent Liga háborújában Sobieski János csapatai sikeresen védték az erődöt a törökökkel szemben. Fontos szerepet játszott 1711-ben is, I. Péter orosz cár pruti hadjáratában. A cár Sorocánál kelt át a Dnyeszteren és a várat tartalékai központjaként használta. Az 1735-39-es orosz-török háborúban az oroszok elfoglalták és kifosztották a várat. A jó állapotban megmaradt vár ma Soroca legfontosabb jelképe és idegenforgalmi célpontja.
Az 1812-es bukaresti béke értelmében Soroca Besszarábiával együtt az Orosz Birodalomhoz került. 1833-ban járási központ lett. 1860-ban a városban 5 250-en, 1897-ben 15 351-en éltek, több mint felük (8745) zsidó volt, 3206 moldován, 2235 pedig orosz.
A második világháborúban a németek 1941. július 15-én szállták meg Sorocát. A szovjet II. Ukrán Front 1944. március 17-én foglalta vissza a várost.
1975-re a város lakossága 29 500-ra nőtt. A Moldáv SZSZK járási központjában gépgyártó, fémfeldolgozó, építőanyag-gyártó, vaj-, konzerv-, bor- és sörkészítő üzemek, varroda, stb működött. Moldova 1991-es függetlenné válásakor a lakosság elérte a 42 700 főt
Sorocát Moldova cigány fővárosaként is emlegetik. A helyi cigányok már a szovjet időkben is jómódúaknak számítottak a moldován lakosokhoz képest és ma a városba vezető déli út mentén ott sorakoznak jellegzetes, kastély- és palotaszerű épületeik.
Lakosság
[szerkesztés]A 2004-es népszámlálás adatai alapján Soroca lakossága 28 362 fő volt.
| Etnikum | Létszám | Arány (%) |
|---|---|---|
| moldován román |
21,643 273 |
76,31% 0,96% |
| ukrán | 2,435 | 8,58% |
| orosz | 2,190 | 7,72% |
| cigány | 1,525 | 5,37% |
| zsidó | 64 | 0,22% |
| bolgár | 30 | 0,11% |
| egyéb | 202 | |
| Összesen | 28,362 | 100% |
A város szülöttei
[szerkesztés]- Kira Muratova (sz. 1934—2018) ukrán filmrendező
- Robert Steinberg (1922—2014) kanadai matematikus
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Galéria
[szerkesztés]Vár és városképek:
-
A sorocai vár felújítás előtt -
Várudvar -
A „hálaadó gyertya” -
Városkép -
Soroca madártávlatból
Soroca a cigánypalotákról is jellegzetes. A helyiek cigányfővárosnak is hívják: [2]
-
Cigánypalota -
Cigánypalota -
Cigánypalota
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2014 Moldovan census, 2017
- ↑ Andi, Debreceni: Képeken a cigányok gyönyörű városa: Soroca fényűző palotáiról vált híressé (magyar nyelven). www.femina.hu, 2014. december 7. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сороки (город) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Сороки ВСЕ О БЕССАРАБИИ
- Справочник «Освобождение городов: Справочник по освобождению городов в период Великой Отечественной войны 1941—1945» / М. Л. Дударенко, Ю. Г. Перечнев, В. Т. Елисеев и др. М.: Воениздат, 1985. 598 с.
- Исаев А. В. От Дубно до Ростова. — М.: АСТ; Транзиткнига, 2004.
- Populaţia Primaria Orasului Soroca
- Soroca Archiválva 2015. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Romania and Moldova Travel Guide
