Szürke bálna

Szürke bálna
	Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
	Az állat levegővételkor
	A szürke bálna emberhez viszonyított mérete
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Sziláscetek (Mysticeti);
Csoport:	Chaeomysticeti;
Csoport:	Thalassotherii;
Öregcsalád:	Balaenopteroidea;
Család:	Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae);
Nem:	Szürkebálnák (Eschrichtius); J. E. Gray, 1864
Faj:	E. robustus;
Tudományos név
	Eschrichtius robustus; Lilljeborg, 1861
Szinonimák
	Balaena gibbosa Erxleben, 1777; Agaphelus glaucus (Cope, 1868); Rhachianectes glaucus Cope, 1869; Eschrichtius gibbosus Van Deinse & Junge, 1937; Eschrichtius glaucus Maher, 1961;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke bálna témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke bálna témájú médiaállományokat és Szürke bálna témájú kategóriát.

A szürke bálna (Eschrichtius robustus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családjába tartozó típusfaj.

Nemének az egyetlen élő faja.

Neve

A tudományos nemi szintű nevét, azaz az Eschrichtius-t, Daniel Frederik Eschricht dán zoológus tiszteletére kapta.

Előfordulása

Az állat főként a Csendes-óceán északi, part menti vizeire korlátozódik. Két túlélő populációja van: az északnyugat-csendes-óceáni (ázsiai) 200 állatnál kevesebb egyedből áll. Így ez a populáció a kihalás szélén áll. Az északkelet-csendes-óceáni (észak-amerikai) populáció ugyanakkor 17 000 egyedre szaporodott, így nem fenyegetett. A 2010-es években esetenkénti előfordulását jelentették az Atlanti-óceánban (Észak-Amerika keleti partjai mentén), illetve a Földközi-tengerben is (Franciaország és Izrael közelében).^[1]

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1949 óta védettséget biztosít e bálnafaj részére.

Megjelenése

Az állat hossza 10-15 méter, a nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A farokúszó 3-3,7 méter széles. Mellúszói körülbelül fél méter hosszúságúak. A kifejlett állat testtömege legfeljebb 40 tonna, de általában, csak 15-33 tonna. Bőrszíne sötétszürke, de minden állatnál különböző; egyeseken a bőrfesték (pigment) hiánya, valamint a rájuk tapadó tengerimakkok (Balanidae) miatt világos foltok észlelhetők. A tengeri makkok elsősorban a bálna fején, a szája körül és farkúszóján tapadnak meg; egyik fajuk kizárólag a szürke bálnán található meg. A szürke bálnának nincs hátúszója, ehelyett háta végénél sorban hét-tíz dudor helyezkedik el. A bálnának tulajdonképpen két orrlyuka van. A párafelhő akár négy méter magasra is törhet, a nyugodt tengeren még egy kilométerről is észre lehet venni. A kilövellő vízpára függőlegesen felfelé tódul és egybefüggő páraoszlopként jelenik meg. Elkülönítése az összes többi sziláscettől a rövid és durván rojtos szilák alapján történik. A szürke bálnának van a legkevesebb szilája. Az állkapocs mindkét oldalán csak 130 darab található.

Életmódja

Minden évben legfeljebb 16 állatból álló csoportokban akár 10 000 kilométert vándorol. A szürke bálna a tengerfeneket túrva keresgéli az apró rákokat és halakat. Ez a bálnafaj általában a sekély vizekben táplálkozik, nemigen merül 30-35 méteres mélység alá. Általában 15 km/h sebességgel úszik.

Szaporodása

A párzási időszak novembertől kora decemberig tart. A vemhesség 13,5 hónapos. Az ellés ideje január–március között van. A nőstény egy utódot hoz a világra. Születésekor a bálnaborjú 4-4,9 méter hosszú. Az elválasztás 6-8 hónap után következik be.