Ugrás a tartalomhoz

Will Eisner

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Will Eisner
SzületettWilliam Erwin Eisner
1917. március 6.
Brooklyn, New York
Elhunyt2005. január 3. (87 évesen)
Lauderdale Lakes Florida, Amerikai Egyesült Államok
MűvészneveWill Eisner
Álneve
  • Willis Rensie
  • Mr. Heck
  • W. Morgan Thomas
  • Erwin Willis
  • Ford Davies
Állampolgárságaamerikai[1]
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásaképregényalkotó
Iskolái
  • DeWitt Clinton High School
  • Art Students League of New York
Kitüntetései
  • Inkpot Award (1975)[2]
  • Grand prix de la ville d'Angoulême (1975)[3]
  • Yellow Kid Award (1986)[4]
  • Jack Kirby Hall of Fame (1987)[5]
  • Harvey Award for Best Writer (1993)[6]
  • Harvey Award for Best Cartoonist (Writer/Artist) (1993)[6]
  • Milton Caniff Lifetime Achievement Award (1994)[7]
  • Reuben Award (1998)[7]
  • Society of Illustrators Hall of Fame (2015)[2]
Halál okahirtelen szívmegállás
Will Eisner aláírása
Will Eisner aláírása
Will Eisner 2004-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Will Eisner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Erwin Eisner (Brooklyn, New York, 1917. március 6. – Lauderdale Lakes, Florida, 2005. január 3.) amerikai képregényalkotó. Stílusteremtő alkotásain, így például a The Spirit és az A Contract With God, valamint elméleti munkáin keresztül jelentősen hozzájárult a képregény, mint értékes művészeti forma elismertségének előmozdításában, ami miatt az amerikai képregény egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Emlékét a tiszteletére alapított és a nevét viselő Eisner-díj őrzi.

Életpályája

[szerkesztés]

Will Eisner bevándorló zsidó szülők gyermekeként született 1917-ben, Brooklynban. A középiskola után első képregényei, a Harry Karry és a The Flame a Wow, What A Magazine! című magazinban jelentek meg. A kiadvány megszűnése után Eisner és Jerry Iger saját stúdiót alapítottak, melyben a képregény szinte minden műfaját felölelve tevékenykedtek, és olyan későbbi jelentős alkotók kezdték meg pályájukat náluk, mint Bob Kane, Lou Fine és Jack Kirby. A stúdió kedvelt képregényei közé tartozott a Sheena, Queen of the Jungle és a Muss em Up.

Eisner 1939-től a Quality Comicsnál folytatta pályafutását, és olyan szereplőket alkotott meg, mint például Doll Man, Uncle Sam, Wonder Man, Lady Luck és Black Hawk. 1940-ben alkotta meg legnevezetesebb figuráját, a The Spirit című képsor címszereplőjét. Az álarcos detektív kalandjait bemutató történetek hamar nagy népszerűségre tettek szert.

1942-ben Eisnert besorozták. Ebben az időben elsősorban a hadsereg számára készített posztereket, illusztrációkat és képsorokat, mint például a Private Dogtag és a Joe Dope. Leszerelése után ismét folytatta a The Spirit történeteit és új füzeteket is indított. Az általa alapított American Visuals Corporation oktatási és reklámcélú képregényeket és más illusztrációkat készített.

Eisner 1978-ban alkotta meg A Contract With God című, az amerikai képregény egyik mérföldköveként is számon tartott művét. Az 1980-as és 1990-es években több más, szintén elismert műve is megjelent, mint például a The Building, a The Dreamer, az A Family Matter és a To the Heart of the Storm. 2005-ben nem sokkal halála előtt jelent meg utolsó képregénye, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című antiszemita gúnyirat ihlette Az összeesküvés (The Plot).

Alkotói munkáján kívül Eisner jelentős képregényelméleti munkája a Comics and Sequential Art és a Graphic Storytelling.

Halála

[szerkesztés]

Eisner, 2005. január 3-án halt meg a Florida-i Lauderdale Lakesben. Halálát szövődmények okozták, miután 2004. december 22-én négyszeres bypass műtétett végeztek el rajta.

Halála után a DC Comics, megemlékezést tartott a manhattani Lower East Side környéken, ahol azóta is gyakran látogatják Eisner munkáját, az Angel Orensanz Alapítvány Norfolk Streeten.[8]

Eisnert a felesége, Ann Weingarten Eisner, és fiuk, John élte túl.[9][10][11]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Az összeesküvés. Cion bölcseinek jegyzőkönyve. Az igazság; előszó Umberto Eco, ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2005

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.willeisner.com/biography/, 2021. január 8.
  2. ↑ a b Lambiek Comiclopedia (angol és holland nyelven). Lambiek, 1999. november 1. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  3. ↑ https://www.comics.org/award/11/, 2021. január 8.
  4. ↑ https://www.comics.org/award/198/?page=1
  5. ↑ https://www.comic-con.org/awards/1980s-recipients, 2021. szeptember 24.
  6. ↑ a b https://www.harveyawards.com/en-us/winners/previous-winners.html, 2021. szeptember 24.
  7. ↑ a b https://www.nationalcartoonists.com/awards/
  8. ↑ ""DC Comics Celebrates Will Eisner" Archiválva 2022. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, "Scoop" (column), Gemstone Publishing, Inc. / Diamond International Galleries, March 19, 2005. Retrieved 2011-02-02..
  9. ↑ Gravett, Paul. "Obituary: Will Eisner: He pioneered American comic books, and established the graphic novel as a literary genre", The Guardian, January 8, 2005..
  10. ↑ Boxer, Sarah. "Will Eisner, a Pioneer of Comic Books, Dies at 87", The New York Times, January 5, 2005..
  11. ↑ Obituaries: Will Eisner, The Daily Telegraph, January 6, 2005..

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Will_Eisner&oldid=25857364”