Ugrás a tartalomhoz

William Henry Harrison

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Henry Harrison
Az Amerikai Egyesült Államok 9. elnöke
Hivatali idő
1841. március 4. – 1841. április 4.
Alelnök(ök)John Tyler
ElődMartin Van Buren
UtódJohn Tyler
Katonai pályafutása
Csatáibrit–amerikai háború

Született1773. február 9.
Virginia, Charles City megye
Elhunyt1841. április 4. (68 évesen)
Washington
SírhelyWilliam Henry Harrison Tomb State Memorial
PártWhig

SzüleiElizabeth Bassett
Benjamin Harrison V
HázastársaAnna Symmes Harrison
Gyermekei
  • John Scott Harrison
  • Carter Bassett Harrison
  • Elizabeth Bassett Harrison
  • John Cleves Symmes Harrison
  • Lucy Singleton Harrison
  • William Henry Harrison
  • Benjamin Harrison
  • Mary Symmes Harrison
  • Anna Tuthill Harrison
  • James Findlay Harrison
  • Marie Harrison
Foglalkozás
Iskolái
Vallásepiszkopális

Díjak
  • Kongresszusi Aranyérem
  • Hoover Medal (1945)

William Henry Harrison aláírása
William Henry Harrison aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Harrison témájú médiaállományokat.

William Henry Harrison (1773. február 9.1841. április 4.) az amerikai hadsereg tisztje, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 9. elnöke, az utolsó, aki a függetlenségi nyilatkozat aláírása előtt született. Ő az első, aki hivatali ideje alatt hunyt el, mindössze 32 nappal beiktatása után, így a legrövidebb elnökség is hozzá köthető. Ahogyan az is, hogy 1981-ig, Ronald Reaganig ő számított a legidősebbnek, akit beiktattak ezen hivatalba.

Életrajza

[szerkesztés]

A Hampden-Sydney kollégiumban tanult és 1792-ben mint zászlótartó a hadseregbe lépett. 1794-ben hadnagy, 1797-ben kapitány lett.

Harrison az Északnyugati Territórium (a Mississippi, az Ohio és a Nagy-tavak közti terület) kongresszusi delegáltja, az Indiana Territórium kormányzója és később Ohio képviselője és szenátora az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában. Mint e tartomány képviselője a kongresszusban keresztülvitte az állami birtokok kis részletekben való eladásáról szóló törvényt, miáltal a nyugatnak gyors felvirágzását hathatósan előmozdította. Mint Indiana kormányzója az indiánokkal kötött szerződések útján körülbelül 200 000 km² területet szerzett az államnak.

Hírnevet akkor szerzett, amikor amerikai csapatokat vezetett a Tippecanoe-i csatában az indiánok ellen.[1] A brit–amerikai háborúban tábornokként szolgált, a Thames folyó menti csatában sikerült stratégiailag fontos győzelmet aratnia.[2] 1811-ben mint az amerikai csapatok vezére az angolok ellen, nagy katonai tehetségről tett tanúbizonyságot. Az angol csapatokat több ízben megverte, több erődítést elfoglalt, de mivel a washingtoni kormány rendeleteivel nem igen törődött, a fővezérségtől megfosztották, mire ő 1814-ben a magánéletbe vonult vissza.

A háború után Harrison Ohióba költözött, ahonnan beválasztották az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházába, majd 1824-ben a szenátusba. Nem töltötte ki a teljes ciklust, mivel 1828 májusában kinevezték diplomáciai küldöttnek Kolumbiába. Hazatérése után Ohióban élt farmján amíg 1836-ban nem jelölték az elnöki posztra, a választást azonban elvesztette. Ismét visszatért farmjára, ott élt egészen addig, míg 1840-ben a whig-párt az elnökválasztásnál győzelemre vitte. 1841. március 4-én foglalta el hivatalát, de egy hónappal később meghalt. Hirtelen halálát szokták a sóni átokhoz kötni, illetve azzal magyarázni.


Elődök és utódok

[szerkesztés]
Elődje:
Martin Van Buren
Utódja:
John Tyler

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Buescher, John: Tippecanoe and Walking Canes Too. TeachingHistory.org. [2019. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 11.)
  2. Freehoff, William Francis (1996. október). „War of 1812: Battle of the Thames”. Military History, Kiadó: Historynet. (Hozzáférés: 2013. január 11.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]