Ugrás a tartalomhoz

Zách János Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zách János Ferenc
Született1754. június 13.
Pest
Elhunyt1832. szeptember 2. (78 évesen)
Párizs
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozásacsillagász, geodéta
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja[1]
SírhelyePère-Lachaise temető (29)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zách János Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báró Zách János Ferenc, (Zach János Xavér), (Pest, 1754. június 13.[3] – Párizs, 1832. szeptember 2.[4]) csillagász és geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Zach Antal testvére. Kisbolygót és holdkrátert is elneveztek róla.

A Gothai új csillagvizsgáló Zách igazgatósága idején
A Goldbach csillagászati-atlaszból, amelyhez Zách írta a bevezetést
Zách János Ferenc emléktáblája Budapesten

Életpályája

[szerkesztés]
L'attraction des montagnes, 1814

Középiskolai tanulmányokat a piaristáknál folytatott, majd Bécsben végezte el a katonai akadémiát. Ezután az osztrák hadseregben szolgált és Joseph Liesganig páter (1719–1799) vezetésével végzett földmérési munkálatokat. Az 1770-es évek második felében a lembergi egyetemre került, a mechanika tanárának. Ott tanított Liesganig is. II. József azonban az egyetemet 1780-ban császári rendelettel megszüntette. Zách ekkor Párizsba utazott. Az ottani csillagvizsgálóban ismerkedett meg Jérôme de Lalande (1732–1807) és Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) csillagászokkal. 1783 és 1786 között Londonban házitanító volt, Hans Moritz von Brühl gróf, nagykövet házában. 1786-ban II. Ernő Szász–Gotha–Altenburgi herceg szolgálatába lépett, aki őrnaggyá nevezte ki. (Zách később az ezredesi rangig vitte.) II. Ernő herceg a Gotha városában megépült új Seeberg Csillagvizsgálóba nevezte ki igazgatónak.

1790-ben megfigyelte a Mars oppozícióját, 1802-ben pedig a Merkúr átvonulását figyelte meg a Nap korongja előtt. 1798-ban megalapította az első nemzetközi csillagászati lapot, az Allgemeine geographische Ephemerident, majd 1800-ban a Monatliche Correspondenzét, amelyet Gothában 1813-ig szerkesztett.

Egy ideig a Lvivi Egyetemen tanított, és annak csillagvizsgálójában dolgozott.[5]

Munkássága

[szerkesztés]

Munkásságának kiemelkedő jelentőségű része három nemzetközi folyóiratnak a szerkesztése. Ezek az Allgemeine Geographische Ephemeriden (4 kötet, Gotha, 1798–1799), a Monatliche Correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmels-Kunde (28 kötet, Gotha, 1800–1813, ezt 1807-től Bernhard von Lindenau szerkesztette, és a Correspondance astronomique, geographique, hydrographique et statistique, Genf, 1818–1826, 14 kötet.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagságára 1794-ben választották meg.

Részben a Ceres törpebolygó felfedezőjének számít, bár Zách elsősorban a Mars és a Jupiter közötti térségben a Titius–Bode-szabály által megjósolt hipotetikus bolygót kereste. A kisbolygót végül Zách ösztönzésével Giuseppe Piazzi találta meg 1801. január 1-jén. A Cerest a felfedezés után elvesztették, majd Carl Friedrich Gauss számításai alapján (melyek elvégzésére Zách kérte fel) Zách találta meg újra, a Gauss által jelzett helyen.

Emlékezete

[szerkesztés]
A 999 Zachia kisbolygó és a Holdon lévő Zach kráter viseli a nevét.
A 64 Angelina kisbolygó az ő Marseille közelében fölállított csillagvizsgálójának a neve után kapta a nevét.
Budapesten emléktábla jelzi a szülőházát.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Novae et correctae tabulae motuum solis (Gotha, 1797)
  • Tabulae speciales aberrationis et nutationis (2 kötet 1806)

A következő folyóiratokat is szerkesztette:

  • Correspondance astronomique
  • Monatliche Correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmels-Kunde
  • Allgemeine geograpische Ephemeriden

Irodalom

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon
  • A Pallas nagy lexikona
  • Zach Ferenc (Term. Tud. Közlöny, 1871)
  • Vargha, Magdolna (2005): Franz Xaver von Zach (1754-1832): His Life and Times. Konkoly Obs. Monographs No. 5, Budapest
  • Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász, 1754–1832. "...bennem még mindig 'igaz madgyar' szív dobog"; MATI, Piliscsaba, 2003 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Members of the American Academy Listed by election year, 1780-1799 (angol nyelven). American Academy of Arts and Sciences
  2. ↑ Deux siècles d'histoire au Père Lachaise, 188
  3. ↑ Archivált másolat. [2009. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  4. ↑ http://mek.niif.hu/05400/05454/05454.pdf
  5. ↑ 5 відомих імен львівської Астрономічної обсерваторії - leopolis.one (ukrán nyelven), 2022. november 8. (Hozzáférés: 2022. november 14.)
Commons:Category:Franz Xaver von Zach
A Wikimédia Commons tartalmaz Zách János Ferenc témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zách_János_Ferenc&oldid=27566422”