Görömböly

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2011. április 10.) ezen a változaton alapul.

Görömböly egykori község Miskolc határában, amely 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor a megyeszékhelyhez csatolták. Mai neve Miskolc-Görömböly. Egykor Görömbölyhöz tartozott Miskolctapolca is.

A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen.

1709-ben, a pestisjárvány után több család áttelepült Miskolcra illetve Mindszentre.

A görömbölyi görög katolikus egyházközséghez tartozott annak filiájaként 1749-től Miskolc, Diósgyőr, Kisgyőr, Hejőcsaba, Mályi és Szirma, mivel csak itt volt templomuk. Az 1810. évi apátsági összeírás feljegyzi, hogy Görömböly jobbágyai a ruszin és magyar nyelvet beszélik.

1849. július 24-én a Görömböly és Mályi között elterülő fennsíkon csaptak össze Pöltenberg Ernő magyar és Cseodajev orosz tábornok hadosztályai.

Valamikor híres volt boráról, a filoxéra-járvány kitörése előtt 1048 kh szőlőültetvénye volt; ma is sokan termelnek szőlőt és sok görömbölyinek található itt pincéje az Ág-hegyen és Debriben. A városrész megőrizte falusias jellegét.

Látnivalók

A helyi ruszin kisebbségi önkormányzat állíttatta II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz mellszobrát, amelynél minden évben hagyományőrző ünnepséget rendeznek.
Klasszicista stílusban épült görög katolikus templom ikonosztázzal.
A templomdombon a római katolikus templom és udvarán az újjáépített harangláb.
Gyurgyalag-fészkelőhely és bányató környékén.
Görömbölyi pincesor és az azon található pincekápolna.