Ugrás a tartalomhoz

Émile Cottin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Émile Cottin
SzületettLouis Émile Cottin
1896. március 14.[1]
Creil, francia
Elhunyt1936. október 8. (40 évesen)
Huesca, spanyol
BeceneveMilou
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozásaanarchista
A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Cottin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Louis Émile Cottin (Creil, 1896. március 14.Huesca közelében, 1936. október 8.) francia anarchista volt, aki megpróbálta meggyilkolni Georges Clemenceau-t 1919-ben. A spanyol polgárháborúban halt meg.[2]

Élete

[szerkesztés]

Compiegne-ban nőtt fel, munkáscsaládban. Ácsnak, asztalosnak tanult. Korán elkötelezte magát a baloldal mellett, szabadságeszményére Émile Zola regényei hatottak. 1915-ben megismerkedett Émile Armand, Pierre Chardon, Sebastien Faure, Louis Lecoin francia és Buenaventura Durruti spanyol anarchistával. Utóbbival szoros barátságot kötött az évek során.[2]

1918 májusában szemtanúja volt annak, ahogy városi őrkatonák rálőnek a lőszergyár sztrájkoló munkásaira. Az anarchistagyűléseken gyakran hallotta a le Clemenceau-val, le a sztrájktörővel kiáltásokat, és úgy döntött, megöli a miniszterelnököt. Február 19-én rálőtt a kormányfő gépkocsijára, és könnyebben megsebesítette a politikust. A tömeg csaknem meglincselte az utcán.[2]

A bíróság március 14-én[3] halálra ítélte. Clemenceau azt kérte, hogy a büntetést csökkentsék tíz évre. Mornet ügyész kijelentette: „Nemcsak Clemenceau úr volt a merénylő célpontja, hanem Franciaország”.[3] Miután a baloldali Le Libertaire újság felkapta az ügyet, Cottin büntetését tíz évre mérsékelték. A szocialisták arra hivatkoztak, hogy Jean Jaurès gyilkosát felmentette a bíróság.[4] 1924-ben szabadult, és Oise megyében házi őrizetbe helyezték. 1930-ban Lyonban elfogták, és három hónap elzárásra ítélték. 1936 szeptemberében Spanyolországba utazott, hogy részt vegyen a polgárháborúban. 1936. október 8-án Huesca közelében elesett.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven)
  2. a b c Nick Heath
  3. a b c Libcom
  4. Today in WWI

Források

[szerkesztés]