Ugrás a tartalomhoz

Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lista az 1887-ben összehívott magyar országgyűlés képviselőit tartalmazza.

Név Vármegye, Város Kerület Párt Megjegyzés
Almásy Géza (1849–1909. március 21.)[1] Heves Kápolna Szabadelvű Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja (1892–1899),[2][3] kamarás

Almássy Sándor (1827. március 27. – 1909. december 8.)[4]		 Heves Füred Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Az országgyűlésnek 1861-től tagja, pártjának egyik alapítója
Ambrózy Béla Temes Lippa Szabadelvű Párt
Amon Ede (1851. március 31. – 1900. augusztus 1.)[5] Körmöcbánya Szabadelvű Párt 1884-től haláláig Körmöcbánya képviselője[6]
Andaházy László (Lőcse, 1832. szeptember 1. – 1897. január 3.) Szepes Késmárk Szabadelvű Párt császári és királyi asztalnok, köz- és váltóügyvéd,[7] az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár ügyésze, a budai evangélikus egyház főfelügyelője, Budapest törvényhatósági bizottságának tagja.[8]
Andrássy Gyula Csík Csíkszentmárton Szabadelvű Párt
Andrássy Manó Gömör Rozsnyó Szabadelvű Párt
Andrássy Tivadar Zemplén Terebes Szabadelvű Párt
Antunovics József (1854–?)[9][10] Szabadka II. kerület Szabadelvű Párt újságíró, a szliácsi fürdő orvosa[11]
Apáthy István Zala Letenye ?
Apponyi Albert Jászberény Nemzeti párt
Arany László Bihar Szalonta ?
Asbóth János Krassó-Szörény Szászka Szabadelvű Párt
Ábrányi Kornél Borsod Dédesd ?
Ányos Tivadar (1835. július 31. – 1890. július 1.) Veszprém Zirc Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt A szabadságharc elején 13 éves fiúként szolgált a honvédek között és részt vett több ütközetben. 1861-ben a zirci járás szolgabírája lett. Egy ízben vasra verette az osztrák adószedőket, így akadályozva meg az adó beszedését, a behajtott adót pedig visszaszolgáltatta. Ezért elfogták és Komáromba akarták szállítani, csak összeköttetéseinek köszönhette, hogy elkerülte a börtönt. 1884 óta volt kerületének képviselője.[12]
Baich Milos Temes Moravica Szabadelvű Párt Obrenovics Mihály unokája. 1884–1892 képviseli kerületét. Unokaöccseivel együtt bárói rangra emelték 1891-ben és bekerült a főrendiházba.[13]
Balogh Géza Zemplén Nagymihály Mérsékelt Ellenzék Az országház jegyzője is 1887-es ciklus során
Baranyi Ödön Bihar Margita Szabadelvű Párt
Baross Gábor Győr Szabadelvű Párt
Bartha Miklós Udvarhely Oklánd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Bausznern Guidó Nagyküküllő Szentágota Szabadelvű Párt
Bánffy Béla Kolozs Bánfihunyad
Bánffy György Szilágy Szilágysomlyó Mérsékelt Ellenzék
Bárczay Gyula (Tiszaroff, 1828. február 24. – Budapest, 1896. március 9.)[14] Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Szabadelvű Párt
Bárczay Ödön Abaúj-Torna Nagyida Szabadelvű Párt
Beksics Gusztáv Sepsiszentgyörgy Szabadelvű Párt
Beles János Arad Radna Szabadelvű Párt
Benedek Elek Háromszék Nagyajta Szabadelvű Párt
Beniczky Árpád (1849. január 24. – 1918. április 26.) Nógrád Balassagyarmat Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt A Dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője (1912–1918)[15]
Beniczky Ferenc Torontál Bánátkomlós Szabadelvű Párt[16] Ebben az időszakban kormánybiztos és az állami fenntartású színházak intendánsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja is volt[17]
Benkő Sándor Kézdivásárhely Szabadelvű Párt
Beőthy Algernon Bihar Ugra Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Beöthy Ákos Veszprém Somlyóvásárhely[18] Mérsékelt Ellenzék
Berger Ignác (1834–1917) Zala Baksa Mérsékelt Ellenzék 1866-tól szentgyörgyvölgyi plébános
Bernáth Dezső Ung Nagykapos Mérsékelt Ellenzék
Berzeviczy Albert Szepes Lőcse Szabadelvű Párt
Bethlen Ödön (1852. január 10. – 1927. december 9.)[19] Szolnok-Doboka Bethlen Szabadelvű Párt Brassó vármegye főispánja 1882-től
Bezerédj Viktor Veszprém Veszprém Szabadelvű Párt
Boda Vilmos Tolna Szekszárd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Boér Antal Fogaras Fogaras Szabadelvű Párt
Boér Béla Abrudbánya Szabadelvű Párt Bányatársasági igazgató
Bohus László (1839. május 2. – 1914. május 2.) Arad Világos Szabadelvű Párt A világosi fegyverletétel megadási okmányát édesapja kastélyában írták alá.[20] 1894-ben testvéreivel báróira rangra emelték, és a főrendi házba került

Bokros(s) Elek (1844–1893. október 1.)		 Szolnok-Doboka Nagyiklód Szabadelvű Párt A képviselőház alelnöke 1890-től,[21] 1881-ben rövid ideig Kolozsvár polgármestere.[22] Sok éven át kezelte a Montbach Sándorné, Wesselényi Mária bárónő birtokait, aki jóval nála való működése után sikkasztás vádjával perelte be, melyet a kolozsvári törvényszék elvetett. Később újabb pert indítványozott, melyben Klebelsberg Zdenkó gróf is támogatta és indítványozta a Nemzeti Casinóból való kizárását Bokrosnak. 1893-ban új házát rendezte be, de amikor a pincébe eresztette le a hordókat, leesett és a hordó agyonnyomta. A rendőri jelentés balesetet állapított meg, de sokan nem zárták ki az öngyilkosság lehetőségét sem, abból kiindulva, hogy alaptan vádakkal mocskolták be jó hírét.[23][24][25]

Bolgár Ferenc (1852–1923)		 Sopron Kismarton Mérsékelt Ellenzék főispán, honvédelmi államtitkár, a rövid életű Rend Párt alapítója.
Boncza Miklós Marosvásárhely II. kerület Szabadelvű Párt
Bornemisza Ádám Sáros Bártfa Szabadelvű Párt
Bornemis(s)za István (1837. február 13. – 1906. november 2.)[26] Gömör-Kishont Rimaszécs Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1884-től haláláig kerületének képviselője
Bornemisza Károly (1940–1911) Szolnok-Doboka Magyarlápos Szabadelvű Párt Szolnok-Doboka vármegye főispánja 1890–1911,[27] a főrendiház tagja
Boros Bálint (1819. december 5. – 1896. november 25.) Szatmárnémeti Szabadelvű Párt Szatmárnémeti polgármestere, később 1860-as években, majd 1875-től országgyűlési képviselő 1892-es nyugalomba vonulásáig, amikor is a Vaskorona-rend harmadosztályú kitüntetését kapta. A szatmári református egyház főgondnoka.[28]
Boros Béni Arad Borosjenő Szabadelvű Párt
Bossányi László (1823. október 25. – 1899. április 23.) Pes-Pilis-Solt-Kiskun Gödöllő Szabadelvű Párt 1848-as honvéd, Újházy László kormánybiztos mellett. 1849-ben nyolc év várfogságra ítélték Theresienstadtban. Ott ismerkedett meg Károlyi Lászlóval. 1850-ben amnesztiát nyertek és a gróf felajánlotta Bossányinak, hogy legyen birtokainak igazgatója, amit Ő el is fogadott. A gróf 1881-ben bekövetkezett halála után lett a gödöllői kerület képviselője 1892-ig. A harmad osztályú Vaskorona-rend kitüntetettje.[29] A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgató tanácsi tagja és a Budapesti Közúti Vaspályatársaság Rt. igazgatósági tagja[30][31]

Bujanovics Sándor (1837. november 2. – 1918. február 16.)		 Sáros Eperjes Mérsékelt Ellenzék Bujanovics Sándor[32] fia, 1861–1881, illetve 1887-től kerületének képviselője. 1868–1871 között az Országház jegyzője.[33] 1881–1887 között Károlyi Alajos birtokainak igazgatója. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnöke, a főrendiház tagja.[34] Fia Bujanovics Gyula sárosi főispán volt.
Búsbach Péter Budapest VI. kerület Szabadelvű Párt
Chorin Ferenc Szatmár Aranyosmeggyes Szabadelvű Párt
Csatár Zsigmond (1836. május 5. – 1893. szeptember 19.) Gyula Országos Antiszemita Párt 1875-ben és 1878-ban a csongrádi kerület képviselője volt Függetlenségi párti programmal. 1884-ben újból megválasztották, de az eredményeket megsemmisítették.
Csáky László Trencsény Varin ?
Csávolszky Lajos Heves Poroszló Mérsékelt Ellenzék
Csávosy Béla (1848. szeptember 12. – 1915. április 3.) Torontál Párdány Szabadelvű Párt 1875-től kerületének képviselője. Udvari tanácsos.[35] 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiházba került[36]
Csernátony Lajos Fiume Szabadelvű Párt
Czirer Ákos
Czirer Ákos

Czirer Ákos 1851. október 2. – 1892. május 31.)		 Baranya Sásd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Részt vett Bosznia és Hercegovina okkupációjában mint az 52. gyalogezred tartalékos hadnagya és egy ideig úgy tudták, hogy a lázadók áldozatává esett.[37] 1881–1884 között Pécs képviselője, az 1884-es választásokon elbukott. Az országgyűlésben főleg katonai témákhoz szólt hozzá.[38] Írásban megjelent műve A hadsereg kérdése és pénzügyeink (Budapest, 1887)[39]
Darányi Ignác Budapest II. kerület Szabadelvű Párt
Darvas Ferenc (1842. szeptember 17. – 1915. január 30.) Abaúj-Torna Szepsi Szabadelvű Párt főszolgabíró, 1910-tól Munkapárti programmal lett újra képviselő
Dániel Ernő Torontál Pancsova Szabadelvű Párt
Dániel Gábor Székelyudvarhely Szabadelvű Párt ügyvéd, 1878-tól az oklándi kerület képviselője, 1887-től Székelyudvarhely képviselője lett.
Dániel Márton (1836–1904. április 17.) Erzsébetváros ? Kis és Nagyküküllő vármegyék tanfelügyelője, 1869-től négyéves megszakítással képviselő, a baláni rézbányatársulat vezérigazgatója.

Dániel Pál (1822. szeptember 13.- 1895. május 10.)		 Torontál Zichyfalva Szabadelvű Párt 1848-ban Zichyfalva követe, majd 1861-től haláláig képviselője. Az 1848-as eseményekben való részvétele miatt börtönre ítélték, 1850-ben kegyelemmel szabadult. 1887-től a Szabadelvű Párt alelnöke.[40]
Dárday Sándor Alsófehér Nagyenyed Szabadelvű Párt
Demkó Pál (1835. április 15.[41]–1904. február 1.) Nagybecskerek Szabadelvű Párt ügyvéd, 1884-től 1901-ig kerületének képviselője, majd rövid ideig törvényszéki bíró.[42]
Dessewffy Aurél Pozsony Szentjános Mérsékelt Ellenzék
Detrich Péter (1836. március 22. – 1896. augusztus 31.) Bars Aranyosmarót Pártonkívüli
Dégen Gusztáv Sopron Nagymarton Szabadelvű Párt
Dégenfeld-Schonburg Lajos (1843–1922) Debrecen II. kerület 1872-től képviselő, 1887–1895 között Nógrád vármegye főispánja, a főrendiház tagja, 1904-től titkos tanácsos[43]
Dimitrievics Milos (Miloš Dimitrijević) (1824–1896. március 3.) Bács-Bodrog Titel Szabadelvű Párt királyi tanácsos, a Matica srpska elnöke, 1865–1888-ig országgyűlési képviselő,[44] 1849–1865 között Bács vármegye szolgabírája, 1869-től 1875-ig tanfelügyelője.[45]
Dobay Antal Szilágy Diósad Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1872–1875 Zsibó képviselője
Domahidy István Szatmár Csenger Szabadelvű Párt 1872-1878 között a nagykárolyi kerület képviselője

Dörr Soma		 Szeben Újegyház Szabadelvű Párt Az 1898. évi IV. törvénycikk – A község- és egyéb helynevekről szóló vita során kilépett a pártból[46]
Eitner Sándor (1835. június 11. – 1905. november 8.[47]) Zala Szentgrót Szabadelvű Párt bőrgyáros, sümegi tímárüzemében dolgozó asszonyok gyermekei számára megőrzést, ellátást biztosított. (ezt tekintik a város első óvodája elődjének). Képviselőként közreműködött a Boba-Jánosháza-Sümeg vasútvonal megépítésében.[48] Eitner Zsigmond édesapja.
Emich Gusztáv Hunyad Szászváros ?
Eötvös Károly Nagykőrös Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Ercsey Géza Bihar Bihar Szabadelvű Párt
Esterházy Kálmán Kolozs Gyalu Szabadelvű Párt
Éles Henrik Jász-Nagykun-Szolnok Jákóhalma Szabadelvű Párt
Fabiny Teofil Sopron ?
Fackh Károly Zala Alsólendva Szabadelvű Párt
Falk Miksa Arad Szabadelvű Párt
Farkas Balázs Szabolcs Kisvárda Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Farkas Imre Halas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Fáy László (1842. március 1. – 1910. július 29.) Gömör-Kishont Rimaszombat Szabadelvű Párt
Fejérváry Géza Budapest I. kerület ?
Fenyvessy Ferenc Veszprém Ugod Mérsékelt Ellenzék
Fernbach Antal (1860. február 20. – 1902. január 17.) Bács-Bodrog Apatin Szabadelvű Párt
Fest Lajos (1842. október 16. – 1909. április 8.) Sáros Zboró Szabadelvű Párt
Feszty Adolf Komárom Tata Szabadelvű Párt
Filtsch József Vilmos (1844–1895) Brassó Vidombák szász-néppárt A Kronstädter Zeitung című lap szerkesztője. Imrich János lemondása után, 1888. július 12-én választották meg
Firczák Gyula (1836–1912) Ung Nagyberezna Szabadelvű Párt munkácsi görögkatolikus püspök 1891-től, helyét ekkor Sztáray István vette át

Fluger Károly (1833–1903)		 Beszterce-Naszód Beszterce Először 1869-ben lett képviselő, Deák-pártiként Beszterce és vidékét képviselte, majd 1884-től

Fornszek Sándor (1819/1820–1898. május 17.)		 Somogy Szigetvár Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1848-as huszár ezredes. Részt vett a nagysallói ütközetben. A világosi fegyverletétel után 15 évi várfogságra ítélték, melyből nyolcat töltött le, Josefstadban és Kufsteinben. Szabadulása után gazdálkodott, majd 1875–1896 között Szigetvár országgyűlési képviselője volt.[49]
Földváry Elemér (1862. május 25. – 1936. március 1. Győr Győrsziget Szabadelvű Párt mezőgazdász, országgyűlési képviselő, johannita rendi lovag. Édesapja, Földváry Miklós (1831–1885) győrsziget kerületnek korábban háromszor volt képviselője. Testvére Földváry Tibor (1863–1912) műkorcsolyázó volt,[50] aki 1895-ben megnyerte az első Magyarországon rendezett Európa-bajnokságot
Földváry Gábor (1821–1888. december 24.) Pes-Pilis-Solt-Kiskun Pécel Szabadelvű Párt Édesapja Földváry Gábor. 1867-ben alispánná választották, a péceli kerületet 1878-tól képviselte.[51] A porosz királyi Johannita-rend keresztjének birtokosa
Földváry Miklós (1859–1921) Pes-Pilis-Solt-Kiskun Ráckeve Szabadelvű Párt kamarás
Frölich Gusztáv (1837–1891. január 20.) Temes Újarad Szabadelvű Párt 1872-től képviselő először a Déák-Párt soraiban, majd ennek utódpártjában. 1878-ban a Bosznia és Hercegovina okkupációja elleni táborba tömörült és kilépett a pártból, melyhez pár évvel később visszatért.[52] 1881-ben ő alapította az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. 54 évesen gégerák végzett vele. Veje Ybl Félix, Ybl Miklós fia volt.[53]
Gajári Ödön pes-Pilis-Solt-Kiskun Dunapataj Országos Antiszemita Párt
Gaál Jenő Arad Pécska Mérsékelt Ellenzék
Gál Jenő (1847. december 2. – ?) Torda-Aranyos Felvinc Szabadelvű Párt 1878-tól képviselője kerületének.
Gergelyi Tivadar Szepes Lubló Szabadelvű Párt
Goda Béla (1846. április 17. – 1924. december 16.) Győr Tét Mérsékelt Ellenzék 1910-től 1912-es nyugalomba vonulásáig Győr vármegye és Győr város főispánja. 1872-ben az ellenzék visszavonulása után közfelkiáltással választották meg.[54] Ezután 1884-ben és 1887-ben is a téti kerület képviselője, először Deák-párti, majd miután a Felirati és Balközép párt fuzionált a Sennyey Pál alapította Nemzeti Párthoz csatlakozott. 1887-ben 196 szavazattal előzte meg a Függetlenségi Hentaller Lajost.[55] A III. osztályú Vaskorona-rend (1897) és a Francia Becsületrend tiszti keresztjének (1898) birtokosa.[56]
Gosztonyi Sándor (1826–1903. április 13.) Hódmezővásárhely Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1884–1892 között képviselő
Görgey Béla (1851. június 9. – 1901. február 6.) Sáros Girált Pártonkívüli Közjegyző, girált képviselője az 1887-es és 1892-es országgyűlésen,[57] később Szabadelvű Párti[58]
Grecsák Károly Versec Mérsékelt Ellenzék
Gromon Dezső Bács-Bodrog Tovarisova
Grünwald Béla Zólyom Szliács Szabadelvű Párt
Gulácsy Dezső (1839–1915. szeptember 23.) Bereg Felvidéki Szabadelvű Párt
Gulácsy Gyula Pes-Pilis-Solt-Kiskun Dunavecse Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Gull József (1820. december 5. – 1899. június 23.) Szeben Kereszténysziget szász-néppárt 1866–1881 között Segesvár polgármestere

Gulner Gyula (1842–1909)		 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Monor Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1906-től haláláig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét főispánja[59]
Gutenau Károly (1836–1907)[60] Nagyküküllő Kőhalom Szabadelvű Párt
György Endre Bereg Munkács
Győrffy Gyula (1858–1920) Csík Karcfalva Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

Győry Elek		 Komárom Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Hagara Viktor Ugocsa Nagyszölős Szabadelvű Párt 1897-től Bereg vármegye főispánja
Halassy Gyula (1833. január 2. – 1898. december 13.) Besztercebánya Szabadelvű Párt főszolgabíró Zólyom vármegyében, 1869-től haláláig képviselő. Szélütés érte, félve felgyógyulása elmaradásától fegyverrel vetett véget életének.[61] Utódja Schmidt József lett.
Haller Jenő (1843. október 3. – 1898. március 16.) Kis-Küküllő Dicsőszentmárton valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja[62]
Hannibal József Sopron Nagybarom Szabadelvű Párt
Hanzély László (1827. október 15. – 1890. február 9.) Nógrád Szirák Szabadelvű Párt 1881-ben királyi tanácsosi címet nyert. Első parlamenti ciklusa alatt tüdőgyulladás végzett vele.[63]
Harkányi Frigyes Krassó-Szörény Facset Szabadelvű Párt[64] közgazdász, 1870-97 között Szabadelvű, majd Munkapárti. 1895-ben bárói rangra emelték és a főrendi házba került.
Harsányi József (1844–1902. szeptember 19.) Abaúj-Torna Görgő Szabadelvű Párt miniszteri tanácsos[65]

Haviár Dániel		 Szarvas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Hámos László (1847–1914)[66] Gömör-Kishont Jolsva Szabadelvű Párt Gömör és Kishont vármegye főispánja 1892-től[67]
Hegedüs Sándor Kolozsvár I. kerület
Helfy Ignác Csongrád Szegvár
Hertelendy Béla 1843. május 4. – 1911. március 27.) Zala Nagykanizsa Szabadelvű Párt A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak alapítója és elnöke[68]
Hevessy Benedek (1826–1912. április 27.) Gömör-Kishont Putnok Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. 1878-ban lett először Putnok képviselője. 1881-ben nem jutott be a parlamentbe, 1884-től újra ő képviseli kerületét. A Gömör vármegyei Függetlenségi Párt elnöke.[69]
Hieronymi Károly Torontál Zsombolya
Hock János Somogy Szil Szabadelvű Párt

Hodossy Imre (1840–1909)		 Sáros Kisszeben Mérsékelt Ellenzék[70] Funták Sándor utóda budapesti ügyvédi kamara elnökeként (1878–1893), 1869–1906 között volt képviselő
Hoitsy Pál Békés Gyoma Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

Hollaky Imre		 Hunyad Kőrösbánya Mérsékelt Ellenzék 1902-ben Szabadelvű programmal került be a parlamentbe
Holló Lajos Kiskunfélegyháza Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Horánszky Nándor Esztergom Mérsékelt Ellenzék
Horváth Ádám Kecskemét II. kerület Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Horváth Béla Hont Ipolyság Szabadelvű Párt
Horvát Boldizsár Temesvár
Horváth Gyula Kis-Küküllő Balavásár Szabadelvű Párt

Horváth Lajos		 Miskolc II. kerület Mérsékelt Ellenzék politikus, jogász, a főrendiház tagja. Miskolc díszpolgára.
Horváth-Tholdy Lajos (1834. január 20. – 1899. július 6.) Szeben Szászváros Szabadelvű Párt Katonatiszt, századosi ranggal szolgált a Szárd–francia–osztrák háborúban. 1883–1899 között képviselő.[71] Császári és királyi kamarás, a hadi érem tulajdonosa és a Szent István-rend középkeresztese.[72] 1883-ban nyert magyar grófi rangot.[36]
Huszár István (1826. szeptember 4. – 1889. november 23.) Nógrád Nógrád Pártonkívüli 1889-ben szélhűdés okozta halála miatt időközi választásokat írtak ki kerületében, ahol a Mérsékelt Ellenzék színeiben indult Andreánszky Gábor kapta a legtöbb szavazatot[73]
Huszár Károly(1829. március 15. – 1895. augusztus 30.) Torda-Aranyos Torockó Szabadelvű Párt 1867-ben a szászrégeni, 1884–1892 között a ludasi, 1892-től Szék város képviselője. Valóságos belső titkos tanácsos.[74]
Illyés Bálint Bihar Báránd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Irányi Dániel Békés Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Isáak Dezső (1836–1904) Szatmár Fehérgyarmat Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Istóczy Győző Vas Rum Országos Antiszemita Párt
Ivády Béla (1838. március 2. – 1920.szeptember 2.[75][76]) Heves Pétervásár Mérsékelt Ellenzék Erzsébetváros díszpolgára[75]
Ivánka Imre Szabadka I. kerület Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Ivánka László (1854–1934) Torontál Lovrin Mérsékelt Ellenzék A főrendiház örökös tagja[77]
Ivánkovics János Szeged II. kerület Szabadelvű Párt A Rozsnyói egyházmegye püspöke
Izákovits Milán (1844-?) Torontál Uzdin Szabadelvű Párt
Jakabffy István (1847–1909) Hont Szalka Mérsékelt Ellenzék

Janicsáry Sándor (1821–1904)		 Temes Rékás Szabadelvű Párt
Jellinek Arthur Beszterce-Naszód Naszód Szabadelvű Párt
Jeszenszky Ferenc Baranya Szentlőrinc Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Jeszenszky Sándor Tolna Pincehely Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Jókai Mór Kassa Szabadelvű Párt

K.Jónás Ödön		 Máramaros Vissó Szabadelvű Párt mérnök, műegyetemi tanár
Justh György (1856–1923) Túróc Stubnya Szabadelvű Párt Amikor Justh Györgyöt (1818–1909) 1882-ben Túróc vármegye főispánjává nevezték ki (mely tisztet 1886-ig töltött be),[78] képviselői helyét a stubnyai kerületben az azonos nevű Justh György vette át.
Justh Gyula Makó Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Kaas Ivor Budapest IV. kerület Mérsékelt Ellenzék
Kaiser János Brassó II. kerület szász-néppárt Szászrégen polgármestere (1872-1878), 1878-tól a nagydisznói, 1811, 1884-ben a hermányi kerület képviselője.
Kajuch József (1829. január 17. – 1911. december 5.[79]) Liptó Rózshegy Szabadelvű Párt Fiatalabb éveiben szépirodalommal foglalkozott; lengyel népdalok fordításait és eredeti költeményeit a Délibáb és Szépirodalmi Közlöny közölte. Későbbi éveiben a kalocsai érseki uradalom igazgatója volt[80]
Kammerer Ernő Tolna Szakcs Szabadelvű Párt A Szépművészeti Múzeum (Budapest) első főigazgatója
Kapisztory Ferenc (1818. január 30. – 1900. szeptember 12.) Nyitra Ersekújvár Szabadelvű Párt 1853-54-ben Érsekújvár polgármestere, 1861-ben újra felkínálták neki ugyanezt a tisztet de nem fogadta el. Királyi tanácsos, 1896-ban ő alapította az Érsekújvári Kórházat.
Kazy János Bars Újbánya Szabadelvű Párt
Kállay Zoltán (1856. augusztus 2. – 1914. július 20.) Szabolcs Nagykálló Szabadelvű Párt Heves vármegye főispánja 1890–1906,[81][82] majd 1910-től[83]

Károlyi Gábor		 Székesfehérvár Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Károlyi István Szatmár Nagykároly Pártonkívüli
Károlyi László (1859–1936) Abaúj-Torna Garbócbogdány Mérsékelt Ellenzék A főrendiház tagja, 1901-től felhagyott az aktív politikai élettel
Károlyi Sándor Sopron Eszterháza Mérsékelt Ellenzék
Kästner Henrik (1821–1894) Nagyszeben II. kerület szász-néppárt

Kemény Endre		 Alsófehér Marosújvár
Kemény Géza (1835–1911) Alsófehér Magyarigen Szabadelvű Párt Tevékenyen részt vett a marosvásárhelyi bank alapításában.

Kemény János		 Kolozs Teke Szabadelvű Párt Kemény Zsigmond író öccse
Kende Mihály (1848/49–?) Ung Ungvár Szabadelvű Párt mérnök[84]
Kégl György Fehér Csákvár Szabadelvű Párt
Királyi Pál Zala Csáktornya Mérsékelt Ellenzék
Kiss Albert (1838–1908. augusztus 30.) Bihar Székelyhíd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Előbb bagaméri, majd debreceni református lelkész.

Kiss Pál (1856. november 13. – 1928. április 27.)		 Zólyom Zólyom Szabadelvű Párt Kiss Miklós fia, 1895-ben Zólyom vármegye főispánja.[85][86] 1896. november 29-én földművelési államtitkárrá nevezték ki, mely tisztet 1903-ig töltötte be.[87] 1901-ben a Francia Köztársaság Becsületrendje parancsnoki fokozatával tüntették ki.[88]
Kiszely Lehel (1855–1889. április 23.) Trencsén Csaca Szabadelvű Párt rózsahegyi járásbíró[89]
Koczkár Zsigmond (1848-?) Zombor Szabadelvű Párt zombori közjegyző,[90] 1898-ban királyi tanácsos címet kapott[91]

Komjáthy Béla (1847–1916)		 Pes-Pilis-Solt-Kiskun Cegléd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1875–1906 között képviselő
Komlóssy Ferenc Pozsony Szempc Országos Antiszemita Párt
Konkoly-Thege József (1840–1903. január 16. Pes-Pilis-Solt-Kiskun Alsódabas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Pest vármegye főszolgabírája[92]
Konkoly-Thege Sándor (1852–1937. december 24.) Bars Léva Szabadelvű Párt
Konstantiny György (1822. december 2. – 1903. november 23.) Arad Jószáshely Szabadelvű Párt 1878–1884 között majd 1884-től 1892-ig kerületének képviselője.[93]
Kopácsy Árpád (1854–?) Veszprém Nagyvázsony Szabadelvű Párt
Kossa Dezső (1852-?) Baranya Siklós Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Kovács Albert (1838–1904) Torda-Aranyos Marosvásárhely Mérsékelt Ellenzék református teológiai tanár, egyházjogász, 1881–1896 között képviselő. Pártjának alelnöke.

Kovách László (1827–1889)		 Gyöngyös Szabadelvű Párt

Kőrösi Sándor (1824. december 19. – 1895. május 20.)		 Debrecen III. kerület Szabadelvű Párt A szabadságharcban való részvételéért kötél általi halálra ítélték, melyet később hat év fogságra változtattak. Ebből 5 évet a josephstadti bürtünben töltött le. 1861-ben a Schmerling provizórium miatt lemondott az évi a Komáromi főjegyzői kinevezéséről és 1864-ig ügyvédkedett. 1864-től a Pápai Református főiskola jogtanára lett, majd 1875-től Debrecenben tanított. 1881-től képviselte választókerületét. Tanári állásáról 1887-ben lemondott.[39]
Krajtsik Ferenc (1838-?) Nyitra Privigye Szabadelvű Párt Fiatalabb korában irodalommal is foglalkozott, elbeszéléseket írt és fordított Karajtsi álnévvel.[39]
Králicz Béla (1827. március 18. – 1903. oktober 11.) Temes Orczyfalva Szabadelvű Párt pénzügyminisztériumi osztálytanácsos[94] miniszteri tanácsos, a Lipót-rend lovagkereszjének tulajdonosa.

Krausz Lajos (1844. szeptember 11. – 1905. április 13.)		 Pozsony Dunaszerdahely Szabadelvű Párt Krausz Mayer fia, szeszgyáros.[95] Édesapjával együtt 1882. szeptember 3-án nemességet nyertek, Megyeri előnévvel.[36] Az Országos Iparegyesület szakosztályi elnöke és igazgatósági tagja. A Kereskedelmi és Iparka­marának levelező tagja, valamint a Pesti Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Csar­nok vezetői közé tartozott. Képviselőként először a szentendrei, majd a dunaszerdahelyi (1884–1887), végül a bodajki (1892–1896) kerületet képviselte.
Kricsfalusy Vilmos (1845. február 8. – 1894. december 3.) Máramaros Huszt Szabadelvű Párt 1884–1890 között kerületének képviselője, 1890-ben miniszter tanácsosi kinevezést kapott, Baross Gábor halála után visszavonult a politikától.[96] Az ügyvédi kamara elnöke. 1871–72-ben a Szigligeti Közlöny szerkesztője, Máramarosi Lapok írója.[97]
Kubinyi Árpád (1836–?) Árva Alsókubin Szabadelvű Párt

Kubinyi György (1838. január 21. – 1902. november 7.)		 Trencsén Illava Szabadelvű Párt 1887-től haláláig képviselő
Kudlik János Pozsony Somorja Országos Antiszemita Párt
Kudlovich Imre (1827–1897. június 23.) Borsod Mezőkövesd Szabadelvű Párt 1853–1860 között Mezőkövesd polgármestere. 1867-71-ig az egri járás szolgabírája, majd mezőkövesdi járásbíró.[39] 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki
Kún Miklós Komárom Nagyigmánd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Micsky Lajos 1888-as halála után választják meg utódjául.
Kürthy Sándor (1830–1916) Heves Gyöngyöspata Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Latinovits Ernő (1854. március 27. – 1911. február 1.) Bács-Bodrog Rigyica Szabadelvű Párt
Latinovits Gábor Baja Szabadelvű Párt római katolikus címzetes püspök

Latkóczy Imre (1848. szeptember 4. 1908. október 23.)		 Nyitra Nyitra Szabadelvű Párt 1884-től országgyűlési képviselő, 1895-ben belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1900-ban a közigazgatási bíróság alelnöke, 1906-ban valóságos belső titkos tanácsos lett.[98] 1908-ban korrupciós botrányba keveredett, amikor kiderült, hogy kenőpénzért cserébe a minisztériumnál közbenjár a patikát alapítani kívánók érdekében. A botrány után felmentették. Nem sokkal ezután egy lassnitzhöhei szanatóriumban a meghurcoltatás következtében öngyilkos lett.[99]
Láng Lajos Pápa Szabadelvű Párt
László Mihály Oláhfalu Szabadelvű Párt
Lázár Árpád (1855–1903. május 17.) Hunyad Dobra Mérsékelt Ellenzék

[[Lázár Jenő]] (1845–1900)		 Maros-Torda Gernyeszeg Szabadelvű Párt porcelánfestő, műgyűjtő, fafaragó. Gazdag gyűjteményében kancsók, tajtékpipák, régi bútorok, drága szőnyegek, ezüst serlegek is megtalálhatók voltak. Utolsó szenvedélye az asztalosság volt.[100]
Lehóczky Egyed Zólyom Breznóbánya Szabadelvű Párt 1861-től haláláig képviselője kerületének[101]
Lesskó István (1835. december 29. – 1918. december 19.) Sáros Héthárs Mérsékelt Ellenzék 1878-92 képviselője kerületének, 1890-től római katolikus kanonok, 1896-től prépost[102]
Lévay Antal (1830–1905) Nyitra Vágvecse Szabadelvű Párt 48-as honvéd, a vágsellyei közalapítványi főtiszt[103]
Linder György (1850–?) Baranya Mohács Mérsékelt Ellenzék
Liptay Károly (1825. január 1. – 1889. május 4.) Szabolcs Nyírbátor Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

Lits Gyula (1846–1912. július 25.)		 Fehér Vál 1901-től Hont vármegye és Selmec-Bélabánya szabad királyi városok főispánja 1904 decemberig, majd 1906–1910 között.[104] 1892-ben a z országház jegyzője. Az 1860-as és 70-es években a Vadász- és Versenylapban, a Magyarországban, később a Budapesti Hirlapban jelentek meg cikkei.[39]
Lónyay Sándor (1857. szeptember 12. – 1911. augusztus 18.) Bereg Kászony Szabadelvű Párt császári és királyi kamarás, főrendházi tag, Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja[105]
Lőrinczy György (1849-?) Szilágy Zilah Szabadelvű Párt
Lukács Béla Marosvásárhely I. kerület
Lukács Gyula Fehér Rácalmás Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Újságíró, az Egyetértés cikkírója, 1879-től a nagyváradi Szabadság munkatársa, a Nép zászlója című politikai hetilap tulajdonosa

Luppa Péter (1838–1904)		 Pes-Pilis-Solt-Kiskun Szentendre Pártonkívüli mérnök

Madarász Imre (1846. június 16. – 1918. november 7.)		 Jász-Nagykun-szolnok Karcag Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Karcagi református lelkész, pótválasztás során került be 1887-ben a parlamentbe.
Madarász Jenő (1845-?) Komárom Ócsa Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Először 1869-ben választották meg a Fehér vármegyei csákvári kerületben, 1875–1884 a szigetvári, majd 1887-től az ócsai kerületet képviselte 1892-ig.[39]
Madarász József Fehér Sárkeresztúr Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Majthényi Ádám (1845–1909) Borsod Mezőkeresztes Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Majthényi István (1849–?) Pes-Pilis-Solt-Kiskun Vác Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1887-97-ig kerületének képviselője
Markovics Kálmán (1848–1899) Bihar Tenke Szabadelvű Párt 1887–96 között kerületének képviselője[106]
Matkovich Tivadar (1853–1917. június 19.) Veszprém Enying Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1884-től 1896-ig képviselője kerületének, több lalap szerkesztője (Veszprémi Hírlap, Veszprémvármegyei Lapok, Iparosok Lapja)[107]
Matlekovits Sándor Budapest VII. kerület
Matuska Péter Liptó Liptószentmiklós
Maurer Mihály (1847–1921. július 27.) Brassó Hermány Szabadelvű Párt 1881-ben királyi kamarás lett, 1890 májusában kinevezték Brassó vármegye főispánjának (1900-ig töltötte be a tisztséget), ezért lemondott mandátumáról[108]
Melczer Géza (1860. április 29. – 1913. november 11.) Borsod Csát Mérsékelt Ellenzék kamarás,[109] mérnök, aki az arlbergi vasút építésénél és a Tisza szabályozásánál szerzett érdemeket
Meltzl Oszkár (1843. november 18. – 1905. december 11.) Nagyszeben I. kerület 1875-től nagyszebeni német jogakadémia nemzetgazdaság és pénzügytan tanára, 1896-ig képviselő. Erdély történelméről tanulmányokat jelentetett meg. A nagyszebeni földhitelintézet igazgarója[110]

Meszleny Lajos (1852. augusztus 12. – 1901. augusztus 21.)		 Fehér Bodajk Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1881-ben a bodajki kerület, 1892-ben a csákvári választotta képviselőjének, melyet haláláig képviselt. Nagynénje, Meszlény Terézia, Kossuth Lajos felesége volt.[111]

Mihályi Péter (1838–1914. november 19.)		 Máramaros Sugatag Mérsékelt Ellenzék 1865–1868-ban a suhatagi, 1869–1881 között a felsővissói, 1884-től a felsővissói majd 1887-től a suhatagi kerület képviselője. Előbb Deák-őpárti, majd Szabadelvű-párti, melyből 1879-ben kilépett és a Mérsékelt Ellenzékhez csatlakozott. 1899-ben újra a Szabadelvű párt tagja. 1906-tól pártonkívüli, 1910-től Munkapárti. A máramarosi román népnevelő egyesü­let elnöke.[112] 1867 és 1785 között az országház jegyzője. Testvére Mihályi Viktor, gyulafehérvári és fogarasi görögkatolikus érsek és metropolita volt.

Mikecz János (1850. június 21. – 1901. december 4.)		 Szabolcs Nyírbogdány Szabadelvű Párt 1891-ben kinevezik Szabolcs vármegye főjegyzőjének ekkor lemond mandátumáról. 1895. október 8-án Szabolcs vármegye alispánja lett[113]
ifj. Miklós Gyula Borsod Edelény Szabadelvű Párt

Mikó Árpád (1861–1918. január 24.)		 Csík Gyergyószentmiklós Szabadelvű Párt 1894. augusztus 14-től Udvarhely vármegye, 1896. április 16-tól pedig Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánja[114][115]
Miksa Elek (1816–1903) Torda-Aranyos Marosludas Szabadelvű Párt 1861-ben, 1867-ben és 1871–1878 között Torda-Aranyos vármegye alispánja. 1878–1884 között kerületének képviselője első ízben.
Mikszáth Kálmán Háromszék Illyefalva Szabadelvű Párt
Mocsáry Lajos Krassó-Szörény Karánsebes korábban kiskunhalas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt párti képviselője, utána román nemzetiségi

Mohay Sándor (1851. június 3. – 1905. január 19.)		 Gyulaferhérvár Szabadelvű Párt ügy­véd, Gyulafehérváron a püspökség és káptalan jog­ügyi tanácsosa volt. Lukács Béla az államvasutak elnökké történő megválasztása után, 1886-ben nyerte el a mandátumát. 1902-től az igazságügyminisztérium államtitkára. Utolsó napjait agyvérzéstől megbénultan töltötte.[116]
Molnár Antal Szamosújvár Szabadelvű Párt

Molnár József (1849–1904)		 Csík Csíkszereda Szabadelvű Párt Csíki Lapok felelős szerkesztője[117]
Molnár Viktor Zemplén Sátoraljaújhely Szabadelvű Párt Temes vármegye, és Temesvár szaad királyi város főispánja 1889–1906 között[118]

Móricz Pál, técsői (1826. február 15. – 1903. május 27.)		 Újvidék Szabadelvű Párt 1860-ban sárréti szolgabíró, 1867-ben pedig Biharmegyének főjegyzője. Először 1869-tól két országgyűlésben képviselte a bárándi kerületet, később 1884-ig Szarvas képviselője volt. Az 1884-es választásokon alul maradt és csak Bende Imre besztercebányai püspökké történő kinevezése után kapta meg Újvidék mandátumát. a politikai élettől való visszavonulása után üzleti vállalkozásokba kezdett (vasút, petroleumkútak, fűrészgyár), de mind csődbe mentek, vagyonát elvesztette.[119]
Mudrony Soma Pozsony Galánta Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Münnich Aurél Szepes Igló Szabadelvű Párt
Nagy Ferenc (1827–?) Baranya Szalánta Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1872-től képviseli kerületét

Nagy István		 Sopron Lövő Mérsékelt Ellenzék Először pártonkívüli, 1878-tól képviselő
Nákó Kálmán Torontál Nagyszentmiklós Szabadelvű Párt
Neiszidler Károly (1832–?) Pozsony II. kerület Szabadelvű Párt Pozsonyi kereskedő, alakját Fadrusz János mellszoborban formálta meg.
Neményi Ambrus Szilágy Szilágycseh Szabadelvű Párt
Neppel Ferenc (1835–1922) Pes-Pilis-Solt-Kiskun Nagyabony Szabadelvű Párt
Neumann Ármin (1845. február 14. – 1909. január 31.) Háromszék Bereck Szabadelvű Párt egyetemi tanár, udvari tanácsos[120]

Nikolics Fedor (1836. június 7. – 1903. február 27.)		 Nagykikinda Szabadelvű Párt Obrenovics Milos szerb fejedelem unokája. 1861-ben a torontál megyei Pardány képviselője, 1865-ös országgyűlésen a zsombolyai kerületet képviselte. Bosznia és Hercegovina katonai kormányának polgári adlátusa. 1884-ben a Vaskorona-rend első osztályát, valóságos belső titkos tanácsosi címet és főrendiházi tagságot kapott. A Srpski dnevnik napilap alapítója. Szarajevó díszpolgára.
Nopcsa Elek (1848–1918) Hunyad Hátszeg Szabadelvű Párt a főrendiház tagja, kamarás, az Operaház intendánsa 1894–1897 között[121]

Novák József (1850–1913)		 Csongrád Tápé Szabadelvű Párt
Nyáry Béla Hont Korpona Szabadelvű Párt

Olay Lajos (1844–1910)		 Bács-Bodrog Bácsalmás Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt karcagi királyi közjegyző[122]
Orbán Balázs Bihar Berettyóújfalu Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

ifj. Ordódy Pál (1852. január 8. – 1903. április 2.)		 Komárom Udvard Szabadelvű Párt Ordódy Pál miniszter fia. 1902. április 2-án a Magyar Aero Club Turul nevű meteorológiai léghajóján utazott, amikor a felszállás után erős szélroham kerekedett és a léghajót magával ragadta. Ordódy kiesett kosárból és olyan súlyos fejsérülést szenvedett, amibe másnap hajnalban belehalt.[123] Lánya, Lili Csáky Albin Károly fiának volt a felesége.[124]
Országh Sándor (1836. május 8. – 1902. november 14.) Budapest III. kerület Szabadelvű Párt A Ganz gépgyár igazgatója, miniszteri tanácsos
Ónody Géza Hajdú Hajdúnánás Országos Antiszemita Párt
Pap Elek (1837–1913) Hajdú Nádudvard Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1872–1882 között Karcag polgármestere[125]
Pap Samu (1849–?) Torda-Aranyos Torda Szabadelvű Párt Budapesti és alsótátrafüredi orvos
Papanek Lajos (1856-?) Nyitra Szakolca Szabadelvű Párt
Pappszász Károly (1842–1899)[126] Abaúj-Torna Szin Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

Pázmándy Dénes (1848–1936)		 Zemplén Olaszliszka Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Perczel Dezső Tolna Bonyhád Szabadelvű Párt
Perczel Miklós Pécs Pártonkívüli
Perényi Péter (1839. november 20. – 1896. április 16.) Szatmár Mátészalka 1883-ban a mátészalkai mandátuma megüresedése után került be a parlamentbe, hol haláláig képviselte kerületét.[127]
Perlaky Elek Szatmár Krassó Szabadelvű Párt
Petrich Ferenc (1826. április 26. – 1908. szeptember 26.) Tolna Kölesd Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt A szabadságharc idején honvéd, majd főhadnagyi rangig jut.Veszélyben a haza!
Péchy Tamás Abaúj-Torna Szikszó Szabadelvű Párt
Piukovics József (1859-?) Bács-Bodrog Kernyaja Szabadelvű Párt
Podmaniczky Frigyes Bács-Bodrog Magyarkanizsa Szabadelvű Párt
Pogány Károly (1848. február 18. – 1925. június 28.) Hunyad Vajdahunyad Szabadelvű Párt Krassó-Szörény vármegye főispánja 1898-tól[108] 1907-es nyugdíjazásáig.[128] 2006 októberében a Lugosi Református Egyházközség egykori főgodnokának mellszobrot állíttatott.[129]
Polónyi Géza Hajdú Hajdúszoboszló Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Pongrácz Károly
Pongrácz Károly

Pongrácz Károly (1832. március 3. – 1897. február 15.)		 Nyitra Verbó Pártonkívüli Részt vett a Szárd–francia–osztrák háborúban és a Porosz–francia háborúban. 1868-ban a hadtudományok tanára lett Pesten. 1870-ben lépett a Magyar Honvédség kötelékébe őrnagyi ranggal és a 46. honvédzászlóalj parancsnoka lett. 1888-ban tábornoki ranggal nyugdíjazták. 1885–1896 között a verbói kerületet képviselte, a következő választás alkalmával nép­párti programmal akart a vágújhelyi kerületben mandátumot szerezni, de alul maradt.[130] A véderővita során a törvény elfogadás mellett szavazott. A főrendiház örökös tagja.
Popovics Vazul (1830 körül – 1900. augusztus 31.) Bács-Bodrog Óbecse Szabadelvű Párt királyi ügyész, ki 1878-tól 1896-ig állandó tagja volt a parlamentnek. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt.[131]
Potoczky Dezső (1864–1910[132]) Zemplén Megyaszó Mérsékelt Ellenzék 1875–1892 között, majd 1906-tól képviselő.
Probstner Arthur (1829–1894) Szepes Gölnicbánya Szabadelvű Párt 1878-tól képviselő, a lubló fürdő tulajdonosa, a szepesi hitelbank vezetője.[133]
Prónay Dezső Békéscsaba Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Pulszky Ágost Bács-Bodrog Verbász Szabadelvű Párt
Pulszky Károly Somogy Tab Szabadelvű Párt
Radocza János (1835. augusztus 18. – 1926. december 27.) Zala Zalaegerszeg Szabadelvű Párt királyi tanácsos, a Vaskorona-rend III. osztályának birtokosa. 1872-ben került a parlamentbe Jókai Mórt legyőzve, Terézvárosi képviselőként.
Rakovszky Géza (1845. április 29. – 1911. február 14.) Trencsén Trencsén Szabadelvű Párt amatőr fényképész[134]

Rakovszky István		 Túróc Szucsán Szabadelvű Párt az Állami Számvevőszék elnöke
Rácz Atanáz (1821–1891. október 23.) Temes Kisbecskerek Szabadelvű Párt 1865-ig Krassó Szörény vármegye alispánja. 1878-ban a moravicai kerület képviselője. 1880-1884 Temes vármegye alispánja. Királyi tanácsos (1872),[135] a Vaskorona-rend III. osztályának tulajdonosa.[136]
Reviczky Károly (1853. január 1. – 1914. október 20.) Esztergom Dorog Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Rezei Sylvius (1855. december 12. – 1909. április 20.) Bihar Cséke Szabadelvű Párt görögkatolikus lelkész, szentszéki ülnök, a gyulai tankerület felügyelője[137]

Rohonczy Gedeon (1852. január 15. – 1929. október 14.)		 Torontál Törökbecse Szabadelvű Párt 1878-tól képviseli kerületét.

Rohonyi Gyula (1852. július 28. – 1920. november 29.)		 Bács-Bodrog Kulpin Szabadelvű Párt 1887-1910 között képviselő, 1910-ben igazságügyi államtitkár, 1912-től Bosznia és Hercegovina tartományfőnöki helyettese, 1915-ben nyugdíjazták.[138]
Roszner Ervin Nógrád Szécsény Szabadelvű Párt
Roszival István (1844. augusztus 4. – 1916. szeptember 1.) Pozsony Stomfa-Malacka 1881-92 között a stomfpluszai, 1898-ben a várnai kerület képviselője. 1889-től esztergomi kanonok.
Rónay János (1837. február 14. – 1905. április 1.) Torontál Törökkanizsa Szabadelvű Párt 1871 és 1904 között kevés megszakítással képviselő, aki a lovrini kerület mandátumáért 1905 januárjában még versenybe szállt, de alul maradt.[139]
Schober Ernő (1849–1919) Nyitra Galgóc Szabadelvű Párt a Lipótvár fegyintézet igazgatója,[140] a Ferencz József-rend lovagja[141]
Schuster József (1849–1914. december 12.[142]) Nagyküküllő Medgyes szász-néppárt medgyesi főgimnáziumi tanár, az 1892-es választásokon Szabadelvű párti programmal lett képviselő[39]
Schwarz Gyula Moson Zurány Szabadelvű Párt
Schwicker János Henrik Nagyküküllő Segesvár Szabadelvű Párt
Sennyei István (1857–1913) Zemplén Királyhelmec Mérsékelt Ellenzék
Sigmond Dezső (18?4-1906) Kolozsvár II. kerület Szabadelvű Párt közgazdász és nagyipari vállalkozó
Simonfay János (1833-?) Baranya Pécsvárad Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt újságíró, a Pécsi Figyelő szerkesztője
Simó Lajos (1834–1909) Szolnok-Doboka Nagyilonda Szabadelvű Párt az erdélyi református egyházkerület és dési református egyházmegye főgondnoka, a Vaskorona-rend lovagja[143] Jelentős szerepet vállalt a Szolnok-Doboka vármegye vasúti fejlesztésében, valamint színház létrehozásában. 1875-1881, 1892-től között magyarláposi kerület, 1884-1892 és 1896-1906 ilondai képviselője.
Smialovszky Valér (1854. március 28. – 1917. március 6.) Trencsén Zsolna Szabadelvű Párt Trencsén megye főispánja
Somossy Béla Hajdúböszörmény Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Sponer Andor (1843–1917) Szepes Szepesszombat Szabadelvű Párt Szepes vármegye árvaszéki elnöke, műfordító (Goethe, Byron, Hugo), magyar műveket is fordított németre (Petőfi, Arany, Mikszáth).
Spinczer János Pozsony Nagyszombat Szabadelvű Párt
Steinacker Ödön Szeben Nagydisznód Szabadelvű Párt
Svastics Gyula (1837–1891) Somogy Marcal Mérsékelt Ellenzék
Szabó László (1844–1900[144]) Zenta Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1897-ig négy cikluson keresztül volt képviselő
Szadovszky József (1846–?) Szilágy Tasnád Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szakáll Ferenc (1820–1902) Nógrád Fülek Szabadelvű Párt
Szalay Imre Somogy Lengyeltóti Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szalay Károly Somogy Csurgó Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szalay Ödön (1840–1910) Pozsony Bazin Szabadelvű Párt 1873-tól a vágvölgyi vasút igazgatója, míg az állami kézbe nem került.
Szapáry Gyula Jász-Nagykun-szolnok Törökszentmiklós
Szathmáry György Hunyad Déva Szabadelvű Párt
Szájbely Gyula (1846–1932) Vas Felsőőr Szabadelvű Párt Szombathely-Kőszeg, és a Szombathely-Pinkafői HÉV létrejöttében jelentős szerepet képviselt.
Szecsődy Kálmán (1859–1907 után) Vas Körmend Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

Szederkényi Nándor (1838–1916)		 Eger Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1907-től Heves vármegyei főispán
Szegedy Béla (1853. április 14. – 1907. július 2.) Vas Németújvár Szabadelvű Párt 1881-ben kamarás kitüntetést nyert[145]
Szende Béla (1854–1909) Krassó-Szörény Lugos Szabadelvű Párt árvaszéki elnök
Szendrey Gerzson (1849. március 21. – 1909. március 1.) Baranya Dárda Országos Antiszemita Párt Már 1884-ben is antiszemita programmal indult a gyomai kerületben de alulmaradt.
Szeniczey Ödön (1838–?) Tolna Paks Szabadelvű Párt

Szentiványi Árpád (1840. március 21. – 1918. október 25.)		 Gömör-Kishont Kövi Mérsékelt Ellenzék 1872-tól haláláig állandó tagja a parlamentnek, a kövi kerület képviselőjeként. A Tiszai egyházkerület felügyelője. Később a Függetlenségi Pártba lépett, melynek 1917-ben elnöke lett. 1918-ban valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.[146]
Szentiványi Kálmán (1839. január 10. – 1916. január 8.) Maros-Torda Nyárádszereda Mérsékelt Ellenzék Marod-Torda vármegye alispánja 1878-tól, 1881-től képviselő.
Szentkereszty Béla (1851. február 24. – 1925. augusztus 14.) Háromszék Kovászna Szabadelvű Párt Háromszék vármegye főispánja.
Szentkirályi Albert Jász-Nagykun-szolnok Mezőtúr Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szent-Királlyi Árpád Udvarhely Székelykeresztúr Szabadelvű Párt
Szerb György (1850–1914) Krassó-Szörény Nagyzorlenc Szabadelvű Párt
Széchényi Aladár (1862. február 15. – 1936. május 11.) Somogy Nagyatád Szabadelvű Párt Széchényi Pál miniszter fia, Andrássy Manó veje. 1916–1918 között Somogy vármegye főispánja.[147]
Széchényi Pál Somogy Kaposvár Szabadelvű Párt
Széchényi Tivadar (1837. március 12. – 1912. június 17.) Vas Muraszombat Szabadelvű Párt
Széll Ákos Csanád Nagylak Szabadelvű Párt
Széll Kálmán Vas Kőszeg Pártonkívüli
Szilágyi Dezső Pozsony I. kerület
Szilágyi István (1835–1894)[148] Máramaros Ökörmező Szabadelvű Párt 1867-től haláláig az ökörmezei kerület képviselője, királyi tanácsos. Az 1868. évi népiskolai törvény életbeléptével tanfelügyelőnek nevezték ki, mely állásáról az 1875. évi Összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott.
Szirmay Pál (1824–1905[149]) Zemplén Homonna Szabadelvű Párt
Szitányi Bernát (1816–1889) Trencsén Vágbeszterce Szabadelvű Párt 1849-ben Hont vármegye alispánja, 1861-től haláláig kerületének képviselője.[150]
Szivák Imre (1849–1912) Csongrád Szabadelvű Párt politikus, író, műgyűjtő, 1902 – 1912 között a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Szlávy Olivér (1851. április 22. – 1890. április 1.) Bihar Élesd Szabadelvű Párt 1875-től haláláig képviselő, Szlávy József unokaöccse
Szomjas József (1831. március 9. – 1895. június 6.) Szabolcs Tiszalök Szabadelvű Párt A szabadságharc idején huszárszázados, az 1849. augusztus 3-i újszegedi ütközetben megsebesül[151]
Sztojacskovics Sándor (1823–1893) Temes Fehértemplom Szabadelvű Párt Versec ideiglenes polgármestere, belügyminisztériumi osztálytanácsos[152] Nikloics Fedor mellett a szerbek másik vezéralakja, az A Srpski dnevnik napilap társalapítója.
Szulyovszky Ignác (1835. október 22. – 1893. április 5.) Nyitra Nagytapolcsány Szabadelvű Párt színműíró, jelentősebb műve a Női diplomacia, melyet a Nemzeti Színház is műsorra tűzött 1885-ben[39]
Szunyogh Szabolcs (1849–1914) Bihar Hosszúpályi Szabadelvű Párt később a Bihari Munkapárt elnöke lett.[153]
Tarnóczy Gusztáv Nyitra Szenic Pártonkívüli
Teleki Domokos id. (1825. június 10. – 1897. március 21.) Maros-Torda Szászrégen Szabadelvű Párt
Teleki Domokos ifj. Szolnok-Doboka Dés Szabadelvű Párt
Teleki Géza Szatmár Somkút Szabadelvű Párt
Teleki József Pest-Pilis-Solt-Kiskun Fülöpszállás Szabadelvű Párt
Teleszky István Ugocsa Halmi
Thaly Kálmán Debrecen I. kerület Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Thurn-Taxis Egon (1832–1903) Torontál Szentgyörgy Szabadelvű Párt Nagyküküllő vármegye főispánja

Tibád Antal (1843-1902)		 Udvarhely Székelyudvarhely belügyminisztériumi államtitkár, alispán
Tisza István Vízakna Szabadelvű Párt
Tisza Kálmán Nagyvárad Szabadelvű Párt
Tisza Lajos Szeged I. kerület

Tisza László (1829–1902)		 Krassó-Szörény Bogsán Szabadelvű Párt
Tolnay Gábor (1822. szeptember 29. – 1895. május 25. Maros-Torda Ákosfalva Mérsékelt Ellenzék honvéd alezredes, pártjának alelnöke[154]
Tolnay Lajos Budapest IX. kerület Szabadelvű Párt
Tomcsányi László (1844. június 1. – 1903. március 7.) Ung Szobránc Mérsékelt Ellenzék 1875–1901 között képviselő pártja színeiben, a Pallas-nyomda elnöke[155]
Torma Miklós (1856–1929) Szék Szabadelvű Párt
Tóth Antal (1828–1905. június)[156] Sopron Csorna Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt kerületének 1881-1892 között képviselője, a Siketnémák Sopron vármegyei és Sopron városi Államilag Segélyezett Intézete megalapítója 1903-ban, mely ma a Tóth Antal Nevelési, Oktatási és Módszertani Központ nevet viseli.[157]
Tóth Ernő (1853. december 13. – 1936. február 22.) Jász-Nagykun-szolnok Kunszentmárton Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Török Zoltán (1852–1919. október 2.)[158] Nógrád Losonc Szabadelvű Párt Nógrád vármegye főispáni tisztéről 1905-ben mondott le[159]
Törs Kálmán Szentes Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Tulok Benő (1851–1910. április 17.) Vas Sárvár Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Barthodeiszky Imre halála után került az országházba[160]
Udvary Ferenc (1840–?) Vas Körmend Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Az első Vas-Zala vármegyei takarékpénztár alapítója és igazgatója.

Ugron Ákos (1849. június 1. – 1926. január 26.)		 Vas Kiscell Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Ugron Gábor öccse, Udvarhely vármegye főispánja
Ugron Gábor Kecskemét I. kerület
Ullmann Sándor (1850–1897) Fogaras Alsóárpás Szabadelvű Párt
Unger Alajos (1837–1910) Zala Keszthely Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1880-tól képviselő, Csengery Antal halála után választották meg
Uray Imre (1850–1918) Bereg Tiszahát Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Urányi Imre (1833. november 4. – 1899. október 27.[161]) Máramaros Marosziget Szabadelvű Párt 1878-tól haláláig kerületének képviselője
Urbanovszky Ernő (1826–1907) Trencsén Biccse Szabadelvű Párt 1865–1901 között képviselő
Vadnay Andor Zala Tapolca Országos Antiszemita Párt
Vadnai Károly Miskolc II. kerület Szabadelvű Párt
Varasdy Károly (1846. január 1. – 1897. május 22.) Vas Szombathely Szabadelvű Párt A szegedi ítéélőtábla bírája,[162] Szombathely polgármestere 1885–1887 között[163]
Vargics Imre Temes Rittberg Szabadelvű Párt
Vay Elemér Borsod Szirmabesenyő Szabadelvű Párt
Várady Gábor Máramaros Tecső Szabadelvű Párt
Veres József (1851–1913) Békés Orosháza Országos Antiszemita Párt evangélikus főesperes
Veszter Imre (1839–1915) Moson Magyaróvár Mérsékelt Ellenzék zeneszerző
Vécsey Endre (1843–?) Abaúj-Torna Gönc Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt főszolgabíró
Véghső Gellért (1825–1901. március 19.) Bihar Belényes honvédfőhadnagy, törvényszéki elnök, a belényesi kaszinó elnöke[164]

Vidliczkay József (1819. március 19. – 1890. augusztus 21.)		 Nyíregyháza Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Vietoris Miklós (1850–?) Nyitra Vágújhely Szabadelvű Párt
Visi Imre Budapest VIII. kerület

Vizsolyi Gusztáv (1822. október 10. – 1889. február 9.)		 Krassó-Szörény Oravica Szabadelvű Párt Az országos szabadelvű Párt elnöke
Vojnich István Bács-Bodrog Hódság Szabadelvű Párt 1895-től Bács-Bodrog vármegye és Zombor főispánja, 1899-ben bárói címet nyert és a főrendiház tagja lett
Wahrmann Mór Budapest V. kerület Szabadelvű Párt

Wasmer Adolf		 Csanád Battonya Szabadelvű Párt
Wekerle Sándor Szatmár Nagybánya Szabadelvű Párt
Wenckheim Frigyes Arad Kisjenő Mérsékelt Ellenzék
Wittmann János Arad Szentanna Mérsékelt Ellenzék
Wodianer Béla Temes Csákova Szabadelvű Párt
Zalay István Zemplén Mád Szabadelvű Párt
Zay Adolf Brassó I. kerület Mérsékelt Ellenzék
Zay Albert Trencsén Bán Szabadelvű Párt
Zboray Béla Esztergom Köbölkút Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Zeyk Dániel Alsófehér Alvinc Szabadelvű Párt
Zeyk Károly Kolozs Kolozs Szabadelvű Párt
Zichy Jenő Árva Bobró Szabadelvű Párt
Ziskay Antal Győr Pér Szabadelvű Párt
Zsámbokréthy József Nyitra Zsámbokrét Szabadelvű Párt
Zsigmondy Vilmos Selmec és Bélabánya

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. ↑ Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 – 1944 között[halott link]
  3. ↑ Tisztségviselők beosztás szerint – főispán (1876–1944). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  4. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  5. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. ↑ Vasárnapi Ujság 1900/31
  7. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  8. ↑ Vasárnapi Ujság 1897/2
  9. ↑ Magyar Országgyűlési Almanach 166. oldal
  10. ↑ Girko Grlica: Mamusich Lázár[halott link] szerint életideje 1852–1942
  11. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  12. ↑ Vasárnapi Ujság 1890/27. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  13. ↑ Vasárnapi Ujság 1897/33 Vasárnapi Ujság 1897/33
  14. ↑ Vasárnapi Ujság 1896/11
  15. ↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
  16. ↑ Ballabás Dániel, Pál Judit, Pap József (2020) Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon II.: Az országgyűlés tagjainak archontológiája Eger, Líceum Kiadó. ISBN 978-963-496-144-4
  17. ↑ Bojtos Gábor: A megyei tisztviselők 1876 és 1944 között – Beniczky Ferenc életrajza, jnszmtisztviselok.hu Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
  18. ↑ Ma: Somlóvásárhely
  19. ↑ PIM, Bethlen Ödön|
  20. ↑ Vasárnapi Ujság 1914/19
  21. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  22. ↑ Vasárnapi Ujság 1892/9. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  23. ↑ Szentesi Lap 1893/118
  24. ↑ Vasárnapi Ujság 1893/41
  25. ↑ Szarvas és vidéke 1893/041
  26. ↑ Vasárnapi Ujság 1906/45
  27. ↑ Korunk 2009. április Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II.
  28. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
  29. ↑ Vasárnapi Ujság 1899/18
  30. ↑ A Fővárosi Levéltár adatbázisa
  31. ↑ PIM Bossányi László
  32. ↑ Fővárosi Levéltár iratai: Jelzet: HU BFL - IV.1411.b. - 1874 - 00028 - Bujanovics
  33. ↑ Vasárnapi Ujság 1888/48
  34. ↑ Vasárnapi Ujság 1918/8
  35. ↑ Vasárnapi Ujság 1915/15
  36. ↑ a b c Kempelen Béla: Magyar nemes családok
  37. ↑ Vasárnapi Ujság 1878/52
  38. ↑ Vasárnapi Újság 1892/23
  39. ↑ a b c d e f g h Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  40. ↑ Vasárnapi Ujság 1895/20
  41. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  42. ↑ 69 évesen elhunyt az egykori országgyűlési képviselő – Vasárnapi Ujság 1904/6
  43. ↑ Révai Lexikon[halott link]
  44. ↑ Vasárnapi Ujság 1896/10
  45. ↑ Magyarkanizsa 1848–49-ben Miloš Dimitrijević emlékiratában
  46. ↑ Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906.
  47. ↑ GYászjelentése
  48. ↑ Zalai Életrajzi Kislexikon
  49. ↑ Vasárnapi Ujság 1898/21
  50. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok (pótkötet)
  51. ↑ Vasárnapi Ujság 1888/53
  52. ↑ Vasárnapi Ujság 1891/4
  53. ↑ Budapesti Negyed 22. (1998/4)
  54. ↑ Vasárnapi Ujság 1872/24
  55. ↑ Vasárnapi Ujság 1887/28
  56. ↑ Győr vármegye nemes családjai, írta Reiszig Ede (Borovszky Samu: Győr vármegye)
  57. ↑ Vasárnapi Ujság 1901/10
  58. ↑ Sturm: Országgyülési almanach 1892–1897 (1892)
  59. ↑ Gulner Gyula Általános Iskola. [2013. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
  60. ↑ Vasárnapi Ujság 1907/7
  61. ↑ Vasárnapi Ujság 1898/51
  62. ↑ Vasárnapi Ujság 1898/45
  63. ↑ Vasárnapi Ujság 1890/7
  64. ↑ Életrajzi Lexikon[halott link]
  65. ↑ Vasárnapi Ujság 1902/39
  66. ↑ Vasárnapi Ujság 1914/12
  67. ↑ Vasárnapi Ujság 1902/24
  68. ↑ A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
  69. ↑ Vasárnapi Ujság 1912/18
  70. ↑ Vasárnapi Ujság 1909/10
  71. ↑ Vasárnapi Ujság 1899/28
  72. ↑ Magyar Nemzetségi Zsebkönyv
  73. ↑ Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház Budapest, (1886) 78. oldal
  74. ↑ Vasárnapi Ujság 1895/36
  75. ↑ a b Ivády családfa
  76. ↑ Vasárnapi Ujság 1920/17
  77. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  78. ↑ Justh Zsigmond nyomában
  79. ↑ Gyászjelentése
  80. ↑ Vasárnapi Ujság 1911/51
  81. ↑ Magyar Politikai Lexikon
  82. ↑ Borovszky Samu: Heves Vármegye (Heves vármegye története, 1815-től írta 1815-től Orosz Ernő)
  83. ↑ Gönygyösi Újság 1910. március XV. évfolyam 40. szám[halott link]
  84. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  85. ↑ Falutörténet - Miszla
  86. ↑ Vasárnapi Ujság 1902/12
  87. ↑ Vasárnapi Ujság 1896/51
  88. ↑ Vasárnapi Ujság 1901/34
  89. ↑ Vasárnapi Ujság 1889/17
  90. ↑ Erdélyi Örmény Gyökerek (20.old). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  91. ↑ 1898.11.02. - Magyar Országos Levéltár. [2005. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  92. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/04
  93. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/49
  94. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/42
  95. ↑ Jeles napok
  96. ↑ Vasárnapi Ujság 1894/49
  97. ↑ Karpatalja.ma. [2014. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 15.)
  98. ↑ A Latkóczy-botrány
  99. ↑ Révai Lexikon
  100. ↑ Vasárnapi Ujság 1901-2
  101. ↑ Vasárnapi Ujság 1894/45
  102. ↑ Magyar katolikus lexikon
  103. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/20
  104. ↑ Borovszky Samu: Hont vármegye
  105. ↑ A Lónyay család kriptája és a nagylónyai temetőkert. [2009. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  106. ↑ Vasárnapi Ujság 1899/20
  107. ↑ Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon
  108. ↑ a b Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II.
  109. ↑ Vasárnapi Ujság 1913/47
  110. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/50
  111. ↑ Vasárnapi Ujság 1901/35
  112. ↑ Vasárnapi Ujság 1914/48
  113. ↑ Bene János: A nyíregyházi Mikeczek. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  114. ↑ Pallas Nagylexikon
  115. ↑ Vasárnapi Ujság 1918/05
  116. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/04
  117. ↑ Dr. Molnár József kórházalapító. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  118. ↑ Temesvár város bírái és polgármesterei. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  119. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/22
  120. ↑ Vasárnapi Ujság 1909/06
  121. ↑ Vasárnapi Ujság 1909/39
  122. ↑ Vasárnapi Ujság 1910/51
  123. ↑ Szerencsétlen léghajózás
  124. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/14
  125. ↑ Tisztségviselık beosztás szerint - polgármester (1876–1944)[halott link]
  126. ↑ Vasárnapi Ujság 1899/12
  127. ↑ Vasárnapi Ujság 1896/17
  128. ↑ MOL. [2005. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
  129. ↑ A néhai főispán a kapocs Lugos és Enyed között[halott link]
  130. ↑ Vasárnapi Ujság 1897/8
  131. ↑ Vasárnapi Ujság 1900/36
  132. ↑ Vasárnapi Ujság 1910/34
  133. ↑ Vasárnapi Ujság 1894/41
  134. ↑ Vasárnapi Ujság 1891/25
  135. ↑ Vasárnapi Ujság 1891/43
  136. ↑ [1]Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  137. ↑ Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. IV. 348 37 (A Berzeviczy-féle 1904. évi népiskolai törvényjavaslat)
  138. ↑ Tolnai Nagylexikon[halott link]
  139. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/15
  140. ↑ Borovszky: Nyitra Vármegye
  141. ↑ Vasárnapi Ujság 1919/07
  142. ↑ Gyászjelentése
  143. ↑ Vasárnapi Ujság 1909/40
  144. ↑ Vasárnapi Ujság 1900/16
  145. ↑ Vasárnapi Ujság 1907/27
  146. ↑ Magyar Politikai Lexikon
  147. ↑ Erdészeti Lapok LXXV. évfolyam 6. szám
  148. ↑ Vasárnapi Ujság 1894/12
  149. ↑ Gyászjelentése
  150. ↑ Vasárnapi Ujság 1889/2
  151. ↑ http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02623/footnoteARADIV02623LBJ0612.html
  152. ↑ Vasárnapi Ujság 1893/28
  153. ↑ Vasárnapi Ujság 1915/1
  154. ↑ Vasárnapi Ujság 1894/22
  155. ↑ Vasárnapi Ujság 1903/11
  156. ↑ Vasárnapi Ujság 1905/25
  157. ↑ Tóth Antal Nevelési, Oktatási és Módszertani Központ története. [2013. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 5.)
  158. ↑ Gyászjelentése
  159. ↑ Werbőczy István faluja: Alsópetény. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 5.)
  160. ↑ Nádasdy Ferenc Múzeum
  161. ↑ Vasárnapi Ujság 1899/45
  162. ↑ Vasárnapi Ujság 1897/22
  163. ↑ Vas Megyei Levéltár. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 8.)
  164. ↑ Vasárnapi Ujság 1901/11
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_1887–1892-es_országgyűlés_képviselőinek_listája&oldid=27120453”