Bogsch László
Bogsch László | |
Született | 1906. szeptember 28.[1][2] Vajdahunyad |
Elhunyt | 1986. február 19. (79 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bogsch László (Vajdahunyad, 1906. szeptember 28. – Budapest, 1986. február 19.) geológus, paleontológus.
Életrajza
[szerkesztés]Bogsch László 1906. szeptember 28-án született Erdélyben, a Hunyad megyei Vajdahunyadon. A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerzett természetrajz–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet, majd 1939-ben magántanári képesítést. 1928-1929 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde, majd 1929-től 1938-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE TTK Földtani Intézet tanársegéde; közben 1936–1937 között Bécsben és Berlinben volt ösztöndíjas vendégkutató; az ELTE egyetemi adjunktusa 1938–tól 1946-ig és 1939–1946 között magántanára, 1946–1955-ig intézeti tanára, 1955–1958 között egyetemi docense, majd 1958. november 17–től 1973. június 30-ig egyetemi tanára és 1955–1973 között tanszékvezetője.
Budapesten, 1986. február 19-én érte a halál. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Munkássága
[szerkesztés]Harmadkori miocén és oligocén rétegtannal foglalkozott, a miocén malakológia és sztratigráfia nemzetközileg is kiemelkedő tudósa volt. Feldolgozta a budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének történetét, gyűjtötte a tudományterület kimagasló hazai személyiségeinek életrajzait. 1926-ban kezdeményezője volt az önálló Magyar Barlangkutató Társulat megalakításának és ugyancsak 1926-ban az első, Magyarországon megtartott Nemzetközi Barlangtani Konferencia szervezésének. Az 1945 után újrainduló magyarországi barlangkutatás vezetője lett. Több tudomány-népszerűsítő könyvet fordított és szerkesztett.
1963–1966 között tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Bizottságának és elnöke a Magyarhoni Földtani Társulat őslénytani Szakosztályának, 1981–1985 között a Tudománytörténeti Szakosztály elnökhelyettese. 1974–1986 között pedig Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.
Főbb művei
[szerkesztés]- A csákvári Báracháza hipparionjai. (Földtani Közlöny, 1928; németül is)
- Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. 1 táblával. Egy. doktori értek. (Budapest, 1929)
- A nógrádszakáli tufás márga faunájának kora. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
- Tortonien fauna Nógrádszakálról. 2 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1936)
- Geológiai séta a Balaton környékén. (Búvár, 1938)
- A Sámsonháza környéki miocén üledékek földtani és őslénytani viszonyai. – A Buják–Szirák közötti, valamint a Mátraszőlős környéki kövületlelőhelyek földtani viszonyai. (A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése, 1939)
- Adatok az Ervilia pusilla és az Ervilia miopusilla fajok ismeretéhez. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939; németül: Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie, 1939)
- A Föld harmadkora. (Budapest, 1939)
- Halmaradványok a mezőségrétegekből. (Földtani Közlöny, 1941)
- A művészetben alkalmazható erdélyi kőzetek. (Természettudományi Közlöny, 1943)
- Homokos faciesű tortonai fauna a Mátraverebély melletti szentkúti kolostor környékéről. 5 táblával. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1943)
- Földünk története. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. Budapest, 1943)
- A Föld kialakulása és fejlődése. (Tudósok a dolgozóknak 5. 1–2. kiad. Budapest, 1948)
- A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata. (Országos Földrengésvizsgáló Intézet Kiadványai. C. 6. Budapest, 1948)
- Ismerd meg a világot! Összeállítás Hahn Gézával. (Tudósok a dolgozóknak 11. Budapest, 1949)
- A magyar föld története. 1 térképmelléklettel. Ill. Pozmanné Kovács Magdolna. (Budapest, 1953)
- Az egysejtűtől az emberig. (Útmutató a TIT előadói számára. Bp., 1954)
- Őslénytani munkamódszereink hiányossága. (Földtani Közlöny, 1957)
- Ősmaradványok gyűjtése. (Földrajzi zsebkönyv. Budapest, 1960)
- Az oligocén–miocén elhatárolás bizonytalansága az egri fauna tükrében. (Földtani Közlöny, 1961)
- Az élővilág kialakulása és fejlődéstörténete. (Világosság, 1961)
- Új adatok a lábasfejűek élettörténetéhez. (Élővilág, 1962)
- Az élővilág fejlődéstörténete. Kiszely Györggyel, Kretzoi Miklóssal. (A természet világa. Budapest, 1964)
- Biosztratigráfiai kérdések szerepe a geológiában. (Budapest, 1966)
- Általános őslénytan. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1968; 2. kiadás 1970)
- Böckh Hugó élete és munkássága az őslénytan és a sztratigráfia területén. (Földtani Közlöny, 1976)
- Vendel Miklós életének budapesti vonatkozásai. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat. Bányászat, 1978)
- Visszaemlékezés. (Karszt és Barlang, 1980)
- A budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének száz esztendős története. (Földtani Közlöny, 1982)
- Szemelvények az őslénytan magyarországi történetéből a felszabadulásig. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1982)
- Hantken Miksa jelentősége a magyar bányászat, földtan és őslénytan fejlesztésében. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1982)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01987.htm, Bogsch László, 2017. október 9.
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- Kozák Péter: Bogsch László. Névpont (nevpont.hu). (magyarul) Kozák Péter (2013) (Hozzáférés: 2019. szeptember 21.)
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
- [Bogsch László halálhíre a „Napi krónika” rovatban]. (magyarul) Magyar Nemzet, XLIX. évf. 56. sz. (1986. március 7.) 10. o. ISSN 0133-185X „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a család mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Bogsch László ny. tszv. egyetemi tanár, a földtudományok kandidátusa, életének 80. évében, 1986. febr. 19-én váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása március 27-én 10 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Részvétlátogatások mellőzését kéri a gyászoló család.”
- Fodor István: Dr. Bogsch László (1906–1986). (magyarul) Karszt és Barlang, 1986.1. sz. (1986) 56–57. o. ISSN 0324-6221 Hozzáférés: 2019. szeptember 21. (pdf)
- Kecskeméti Tibor: Bogsch László (1906–1986). (magyarul) Földtani Közlöny, CXVII. évf. 4. sz. (1987) 313–319. o. arch ISSN 0015-542X Hozzáférés: 2019. szeptember 21. (pdf)