Duna–Drávai Vasút
| Duna–Drávai Vasút | |
.jpg) | |
| A társaság által épített Taszár vasútállomás épülete szinte majdnem változatlan formában maradt fenn | |
| Hivatalos név | Duna-Drávai Vasút Részvénytársaság |
| Típus | cég |
| Alapítva | 1870. augusztus 10. |
| Megszűnt | 1884. január 1. |
| Székhely | Dombóvár |
| Iparág | vasúti közlekedés |
| Forma | részvénytársaság |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Duna–Drávai Vasút Részvénytársaság egy magyar vasúttársaság volt Somogy és Tolna vármegyékben a 19. század végén.
Története
[szerkesztés]A konzorcium somogyi megbízottja Somsich Imre és Bittó István, a tolnai megbízottja Bartal György és Perczel Béla volt. A konzorcium vállalta a Zákány-Dombóvár vonal megépítését és üzembe helyezését két éven belül, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalét három éven belül, amit időben teljesített is. A zákányi vonal 1872-ben, a bátaszéki 1873-ban nyílt meg.
Az építkezés fővállalkozója a bécsi Springer-bankárház volt. Mintául a Miskolc–Bánrévei vasútvonalat vették, mind az állomások külső és belső megjelenésében, mind a vasúti átjárók és biztosítóberendezések kialakításában és működtetésében.
A vonal veszteségeit és megítélését rendkívüli módon javította a 1882-ben megnyitott Budapest-Pécs vasútvonal, amely összeköttetést is biztosított a Zákány-Zágráb államvasúti vonalhoz is. Ekkor Dombóvár nevű megállóját Ó-Dombóvárra változtatták, hogy megkülönböztessék a másik vasúttársaság Újdombóváron nyitott állomásától. Ez a két állomás ma Dombóvár alsó vasútállomás (Ó-Dombóvár) és Dombóvár vasútállomás (Újdombóvár).
1884. január 1-i hatállyal az állam megvásárolta és teljes egészében beolvasztotta a Magyar Királyi Államvasutakba.
Vasútvonalai
[szerkesztés]| Az egyes szakaszok megnyitásának időpontjai | |
|---|---|
| Szakasz | Átadás időpontja |
| Zákány-Dombóvár (MÁV 41) | 1872. augusztus 14. |
| Dombóvár-Bátaszék (MÁV 50) | 1873. július 20. |
Források
[szerkesztés]- Élet Óban, iho.hu, 2016. szeptember 4. (Hozzáférés: 2021. október 13.)