Felsőmocsolád
Felsőmocsolád | |||
Műemlék református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csernyák Szilveszter (független)[1] | ||
Irányítószám | 7456 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 314 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 55″, k. h. 17° 49′ 39″46.581869°N 17.827619°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 55″, k. h. 17° 49′ 39″46.581869°N 17.827619°E | |||
Felsőmocsolád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmocsolád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőmocsolád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az észak-déli irányban viszonylag hosszan elnyúló község Kaposvártól mintegy 30, Mernyétől 6 kilométerre északra helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Fiad, északkelet felől Kisbárapáti, délkelet felől Ecseny, dél felől Mernye, délnyugat felől Mernyeszentmiklós, nyugat felől Polány, északnyugat felől pedig Gamás.
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 67-es főútból (illetve a 6714-es útból, a főút régi nyomvonalából) Mernyeszentmiklós központjában kelet felé kiágazó 65 109-es számú mellékúton közelíthető meg. Délkeleti szomszédja, Ecseny a belterületéről kiágazó 65 128-as számú mellékúton érhető el.
A település megközelíthető autóbusszal, illetve vonattal is, a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon; Felsőmocsolád megállóhely a település központjától bő másfél kilométerre délre helyezkedik el, Újhegy településrész nyugati szélén.
Története
[szerkesztés]Felsőmocsolád (Mocsolád) Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt.
Nevét 1229-ben említette először oklevél Muchula alakban írva. 1393-ban Machola, 1485-ben Mochola alakban fordult elő az oklevelekben. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, majd 1483-1484-ben a Csébi Pogány család volt a birtokosa. 1536-ban a veszprémi püspök és Ellyevölgyi László, 1550-ben Alya Máté és Bocskai Ferenc volt a földesura. Az 1563 évi török kincstári fejadódefterbe 10 házzal vették fel. 1573-1574-ben 15, 1580-ban pedig 16 házat írtak össze benne. 1660-ban Pető László birtoka volt, majd az 1701-1703 körül készült összeírás szerint a Diskay család, az 1726-1733-as években pedig Vásonyi Gergely volt a földesura. Az ő ideje alatt épült fel újra a jelenlegi község, melynek 1776-ban Vásonyi Sándor és József özvegye, Boka János és Bódis István voltak az urai, 1856-ban pedig Kacskovics Mihály és a többi Vásonyi örökösök, majd az 1900-as évek elején Kacskovics Zoltánnak volt itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet dercsikai Erőss József 1790-ben építtetett. Egy harmadik úrilak a Rendesi Bárány családé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 1079 lakosából 1073 magyar, 6 német volt. Ebből 455 római katolikus, 539 református, 70 evangélikus volt. A községhez tartozott: Kisbaba-puszta, Mihály-major és Sándor-puszta is.
Kisbaba-puszta
[szerkesztés]1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között szerepelt. A 15. században köznemesi családok birtoka volt: 1446-ban a Gombos, a Kalmár és a Nagy, 1470 után a Markos, 1487-ben pedig a Vas családok szerepeltek a Babai előnévvel.
A 18. században és a 19. század elején a Lengyel családé volt, majd 1856-ban Nagybaba a gróf Zichy családé, Kisbaba pedig az Erős családé volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Csernyák Lajos (ASZ)[3]
- 1994–1998: Csernyák Lajos (független)[4]
- 1998–2002: Csernyák Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Csernyák Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Zvekán László (független)[7]
- 2010–2014: Vogl Szilvia (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Mocsai Tamás (független)[9]
- 2019–2024: Mocsai Tamás (független)[10]
- 2024– : Csernyák Szilveszter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 399 | 398 | 391 | 289 | 311 | 301 | 314 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 4,1% németnek, 0,5% horvátnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 22,4%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 12,6% (15,2% nem nyilatkozott).[11]
A 2022-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 5,5% németnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Görögnek, románnak és horvátnak is mondták magukat, de az adat adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,9%, református 13,2%, evangélikus 1,6%, felekezet nélküli 13,8% (40,8% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kacskovics–Bánó-kastély - Bánó Kastélyszálló
- Pongrácz-kúria
- Az öreg hársfa (egyes becslések szerint 400 éves is lehet), amit 2012-ben az év európai fájává választottak
- Lucai bükkös
- Református templom
- Erőss-kúria, ma római katolikus templom
Képgaléria
[szerkesztés]-
Az Erőss család felsőmocsoládi kúriája, ma római katolikus templom.
-
Kacskovics-Bánó-kastély
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 23.)[halott link]
- ↑ Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Felsőmocsolád Helységnévtár
- ↑ A települések legfontosabb adatai – Népszámlálás 2022 (magyar nyelven). nepszamlalas2022.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
További információk
[szerkesztés]- Felsőmocsolád adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben