Firtosváralja
Firtosváralja (Firtușu) | |
Unitárius templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Farkaslaka |
Rang | falu |
Községközpont | Farkaslaka |
Irányítószám | 537168 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 84861 |
Népesség | |
Népesség | 176 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 88 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 36″, k. h. 25° 08′ 55″46.426582°N 25.148664°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 36″, k. h. 25° 08′ 55″46.426582°N 25.148664°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Firtosváralja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Firtosváralja (románul Firtușu) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik, Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re északnyugatra van.
Története
[szerkesztés]Firtosváralja régi neve Besenyőfalva, valószínűleg a tatárjárás után épült, századokig a Firtos család birtoka volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáéíptették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. A falunak 1910-ben 348, túlnyomórészt magyar, 1992-ben 207 lakosa volt (143 magyar, 64 cigány). A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- Határában az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók várának maradványai.
- Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült, 1810-ben porticust építettek eléje, tornya 1836 és 1843 között épült. Korábban egy 1620-ban épült fatemplom volt a faluban.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro