Hattyas
Hattyas (Hitiaș) | |
Ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Rakovica |
Rang | falu |
Községközpont | Rakovica |
Irányítószám | 307334 |
SIRUTA-kód | 158298 |
Népesség | |
Népesség | 842 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 100 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 21° 35′ 55″45.710629°N 21.598631°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 21° 35′ 55″45.710629°N 21.598631°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hattyas, románul: Hitiaș, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Buziásfürdőől északra, a Temes bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hattyas nevét 1410-ben említette először oklevél Hathyas néven. 1447-ben Hatthyas, 1462-ben Hathyas, 1808-ban Hityias, 1913-ban Hattyas néven írták.
Hattyas 1428-ban Dobozi László birtoka volt, a 15. század közepén Dánfi Lászlóé volt, aki itteni birtokát 1447-ben zálogba adta Nagymihályi Lászlónak. 1462. évi oklevélben már Hathyas néven fordult elő, mint Doboz 7. tartozéka. Ekkor a Dobozi Dánfi család birtoka volt.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717. évi kamarai összeírásban Adiesch néven, 50 házzal szerepelt. Mercy térképén Adiesch vagy Hidiesch, az 1761. évi hivatalos térképen, pedig Hittiasch néven a csákovai kerületben volt feltüntetve.
1807-ben a nagyköveresi uradalomhoz tartozó kincstári birtokként a vallás- és tanulmányi alap birtokába ment át. A 20. század elején a magyar királyi közalapítványi uradalomnak volt a nagyobb birtokosa.
Hattyastól nyugatra feküdt egykor Kresztincz helység, mely 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt.
A környéken fekhettek Alsó- és Felső-Venécze is, melyek 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Hityiás, Temes vármegyében, 1363 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 6574 hold, ... Lakosai szerszámfával kereskednek. Birja a királyi alapitvány”
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 1766 lakosából 92 magyar, 26 német, 1633 román volt. Ebből 109 római katolikus, 223 görögkatolikus, 1425 görögkeleti ortodox volt.
Hattyas környékén egykor több mára már elpusztult település is állt:
Kresztincz: - Hattyastól nyugatra feküdt. 1488-ban Czikó-Vásárhely tartozéka volt.
Alsó-Venécze, Felső-Venécze: - 1462-ben Doboz és 1483-ban Borzlyuk tartozékai voltak.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.