Ugrás a tartalomhoz

Hegedüs Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedüs Géza
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Született1912. május 14.[1]
Budapest
Elhunyt1999. április 9. (86 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • író
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (60/1 Főút-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Hegedüs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó és Sonnenfeld Dóra gyermekeként született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta.[3] Apai nagyszülei Hirschl Bernát és Schönberger Jetta, anyai nagyszülei Sonnenfeld Dávid és Goldziher Szidónia (1864–1918)[4] voltak. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936–1940 között ügyvédjelölt volt.

1939–1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője. A második világháború során előbb katonaként szolgált, majd zsidó származása miatt munkaszolgálatos lett, végül koncentrációs táborba lett deportálva.[5]

1945–1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946–1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője. 1946–1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt. 1947–1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március Tizenötödike felelős szerkesztője.[6] 1955–1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója.

Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt. "Hargitai Gábor" fedőnéven a kommunista állambiztonságnak dolgozott, aktívan jelentett a londoni magyar emigrációról, Ignotus Pálról, Faludy Györgyről és Szász Béláról. 1964-től a BM III/III Főcsoportfőnökség foglalkoztatta.

Magánélete

[szerkesztés]

1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.

Művei

[szerkesztés]
  • Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n. Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
  • A mámor zendülői. Regény; Dante, Budapest, 1937
  • Olaszország születése; Linea, Budapest, 1943
  • Bálványrombolók; Urbányi Ny., Budapest, 1944 (Anonymus regénytár)
  • A magántulajdon lázadása / Két isten árnyékában; Anonymus, Budapest, 1945
  • A Szovjetunió és a vallás; Dante, Budapest, 1945 (Dante új könyvtár)
  • Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Budapest, 1945
  • Budai Nagy Antal; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
  • Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Budapest, 1946
  • Szent István, az országépítő; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
  • Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Budapest, 1946
  • A polgári irodalom stílusirányai; Parnasszus, Budapest, 1947 (Parnasszus könyvtár)
  • Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1947
  • Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe; Stúdió, Budapest, 1947
  • Mátyás király; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • Orosz könyvek között; Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1947 (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár)
  • II. Rákóczi Ferenc; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld könyvtára)
  • Negyvennyolcas kalendárium. 1848–1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Budapest, 1947
  • A kalmár és a forradalom. Verses vígjáték; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
  • A véres csillag; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Jó könyvek)
  • Magyar irodalom; Szakszervezeti Tanács Oktatási Osztálya, Budapest, 1948
  • Hunyadi János; Szikra, Budapest, 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • Magyar romantika; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Új könyvtár)
  • Társadalomtörténet; MEFESZ soksz., Budapest, 1949 (Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei)
  • A mindentudás városa. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1949
  • Az ember hídat épít; Athenaeum, Budapest, 1950
  • Az erdőntúli veszedelem; Athenaeum, Budapest, 1950
  • Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért; Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1951 (Vezérfonal városi előadók számára)
  • Kievi küldetés; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Fiatalok könyvtára)
  • Megkondulnak a harangok. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1951
  • Zálogba tett város. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1951
  • Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
  • A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után; Művelt Nép, Budapest, 1952 (Vezérfonal városi előadók számára)
  • Hajnal a tárnák fölött; Ifjúsági, Budapest, 1952
  • Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Budapest, 1952
  • Az aranypecsét. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
  • A fekete ember históriája; Ifjúsági, Budapest, 1953
  • Csiky Gergely; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Nagy magyar írók)
  • Útvesztő. Regény; Ifjúsági, Budapest, 1954
  • Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék; Művelt Nép, Budapest, 1954 (Népszerű drámák)
  • A sötétség utolsó órái. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • Az írástudó. Történelmi regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1956
  • Bojár Bálint. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1957
  • A milétoszi hajós. Regény; Móra, Budapest, 1957
  • Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Budapest, 1957
  • A Kálmánszeghyek. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • A hadvezér. Stromfeld Aurél életéről; Móra, Budapest, 1958
  • Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Budapest, 1958
  • Régi istenek; Szépirodalmi, Budapest, 1959
  • A pengő boszorkánytánca. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1959
  • Az írnok és a fáraó. Regény; ill. Csillag Vera; Móra, Budapest, 1960
  • Szerelem a fűzfák alatt / Sakuntala gyűrűje. Verses mesejátékok. Kínai és ind mondák alapján; ill. Kondor Lajos; Magyar Helikon, Budapest, 1960
  • Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Budapest, 1961
  • Összhang és zűrzavar. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • Szent Szilveszter éjszakája; Magvető, Budapest, 1963
  • Vasbordájú szentek. Regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról; Móra, Budapest, 1963 (Nagy emberek élete)
  • Az életművész hagyatéka. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Az isten és a részegek; utószó Fenyő István; Szépirodalmi, Budapest, 1965 (Olcsó könyvtár)
  • Az állam én vagyok. Regény / Dermesztő hidegben. Novella; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Régi szép idők (dráma, 1966)
  • A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966 (Százezrek színháza)
  • Földönjáró csillagok. Drámai jellemrajzok; Szépirodalmi, Budapest, 1966
  • Thézeusz. Verses drámák; ill. Hincz Gyula; Magvető, Budapest, 1967
  • Akit vörös grófnak neveztek. Károlyi Mihály élete; Móra, Budapest, 1967 (Nagy emberek élete)
  • A végzet sógora; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Kulcsra zárt szobában. Életrajzi regény; Corvina, Budapest, 1969 (Muraközy Jánosról)
  • Kettesben a tragédiával. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • A leghuszárabb huszár / Zálogosdi bécsi módra. Történelmi regények; Móra, Budapest, 1969 (Hadik András élete)
  • Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Budapest, 1969
Sírja a Farkasréti temetőben
  • Hermész pecsétje; Magvető, Budapest, 1970
  • Várj, madár, várj ... Példázat a veszedelmekről; Szépirodalmi, Budapest, 1970
  • Palota a hegytetőn / Idegenben / Katonadolog; Athenaeum Ny., Budapest, 1971
  • Így élt Dózsa György; Móra, Budapest, 1972 (Így élt...)
  • Valló Bonifác történetei; Szépirodalmi, Budapest, 1972
  • Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
  • Őszi divertimento. 1962–1971; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (versek)
  • Szenvedélyek. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1973
  • A menekülő herceg. Regény az ifjú Rákócziról; Móra, Budapest, 1973
  • Az egyetlen út / Lovagok a Körös-parton / István. Három regény a magyar állam kialakulásának első évszázadából; Szépirodalmi, Budapest, 1974
  • A megalázott Babilon. Történelmi regény; Móra, Budapest, 1974
  • Hegedüs Géza–Péter László: Dobsa Lajos emlékezete; Múzeum, Makó, 1974 (A makói múzeum füzetei)
  • Európa közepén, 1-4.; Szépirodalmi, Budapest, 1975–1978
    • 1. Útvesztő / Dermesztő hidegben / A sötétség utolsó órái / Bojár Bálint; 1975
    • 2. A pengő boszorkánytánca / Párhuzamos életrajzok / Aszály / Az állam én vagyok / Két év nagy idő; 1976
    • 3. A Kálmánszeghyek / Kettesben a tragédiával; 1977
    • 4. Palota a hegytetőn / Katonadolog / Idegenben / Az életművész hagyatéka; 1978
  • A világosság gyermekei. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • A titkosírás titka. Valló Bonifác újabb történetei; Kozmosz Könyvek, Budapest, , 1981
  • Négyszemközt a mindenséggel; Szépirodalmi, Budapest, 1981
  • Előjátékok egy önéletrajzhoz; Szépirodalmi, Budapest, 1982
  • Egy jól nevelt fiatalember felkészül; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • A méneskúti családirtás; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985
  • Hősök emlékezete. Versek, 1981–1984; Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • Sötétség és világosság; Szépirodalmi, Budapest, 1986
  • A tegnap alkonya; Szépirodalmi, Budapest, 1987 (visszaemlékezések)
  • Bordélyház Bizáncban; Népszava, Budapest, 1987 (Kulcs könyvek)
  • A néhai bűnöző; Népszava, Budapest, 1988
  • Ábrahám regéje. Krónikás ének huszonnégy szakaszban; Magvető, Budapest, 1988
  • A visszanyert élet; Szépirodalmi, Budapest, 1989
  • Epistulák könyve. Költemények a költészetről; Szépirodalmi, Budapest, 1990
  • A Nagy Parázna szemtanúja; Szépirodalmi, Budapest, 1990 (Kentaur könyvek)
  • Börtönfalak ábécéje; Népszava, Budapest, 1990
  • A szent doktorok tudománya avagy A középkori gondolkodás évezrede; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990 (Az én világom)
  • Ágyban szerzett diadal; Gondolat, Budapest, 1990
    • A jóslatok beválhatnak / Egy ágyban szerzett királyság
    • Kihez szólnak az istenek? / A tehetséghez protekció is kell
    • Phrüné / A gyűlölet rombol, a szerelem épít
    • Bordélyház Bizáncban / A világuralom alvilága
  • Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka; Trezor, Budapest, 1996
  • Géza fia István. A magyarok legelső királya; Seneca, Budapest, 1997
  • Szóvarázs. Válogatott költemények, 1940–1997; Trezor, Budapest, 1997
  • Mózes, a népvezér; Pannonica, Budapest, 1998 (Pannonica kiskönyvtár)
  • A halhatatlan hamisjátékos; szerk. Benczik Mária; Trezor, Budapest, 1999
  • Isten jött Thébába. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Budapest, 1999 (Örökségünk)
  • Körösparti metropolis. Nagyváradi legendárium; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
  • Vergilius ifjúsága; Holnap, Budapest, 2005
    • (Előszó a hőskölteményhez címen is)
  • Szent Szilveszter éjszakája. Történelmi regény; Palatinus, Budapest, 1999
  • Szatírák könyve; Jövendő, Budapest, 1999 (Múlt a jövendőben)
  • Hét évszázad magyar versei 2. kötet (Helikon, 1966)

Szakirodalom, műfordítások

[szerkesztés]
Hegedüs Géza emléktáblája egykori lakhelyén, a Ditrói Mór utca 3. szám alatt
  • Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
  • A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Budapest, 1953
  • A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; Móra, Budapest, 1959
  • A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
  • Byron; Gondolat, Budapest, 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
  • Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Budapest, 1961
  • Hegedüs Géza–Kónya Judit: A magyar dráma útja; Gondolat, Budapest, 1964
  • Filla István–Hegedűs Géza: Történelem. Az ált. isk. 5. oszt. számára; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
  • Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Budapest, 1965 (Képes történelem)
  • A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Budapest, 1967 (Minerva zsebkönyvek)
  • A kentaur és az angyal. Esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből; Szépirodalmi, Budapest, 1968
  • Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kecskeének, azaz Két és fél évezred drámatörténete; Gondolat, Budapest, 1969
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Budapest, 1976
  • Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Budapest, 1976
  • G. B. Shaw világa; Európa, Budapest, 1970 (Írók világa)
  • Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Arcok és vallomások)
  • Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világában; Gondolat, Budapest, 1973
  • Filla István–Hegedűs Géza: Történelem; 11. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1978
  • Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Budapest, 1978
  • Arcképvázlatok. Száz magyar író; Móra, Budapest, 1980
  • Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988 (Az én világom)
  • Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden; Göncöl, Budapest, 1991
  • Szent László és városa, 1192–1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöveg Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Budapest, 1992
  • Az európai gondolkodás évezredei; Trezor, Budapest, 1992
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka, 1-2.; bőv. kiad.; Trezor, Budapest, 1992
  • A szépirodalom műfajai; Trezor, Budapest, 1993
  • Világirodalmi arcképcsarnok, 1-2.; Trezor, Budapest, 1994
  • Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Budapest, 1995
  • Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; 4. felújított kiad; Móra, Budapest, 1995 (Képes történelem)
  • Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig; Trezor, Budapest, 1996
  • Hegedűs Géza–Kónya Judit: Kecskeének. Két és fél évezred drámatörténete; 2. átdolg., jav. kiad.; Új Mandátum, Budapest, 1999
  • https://pestisracok.hu/hegedus-geza-iro-ugynok-bomlasztott-es-jelentett-ma-a-nat-legujabb-nyelvtan-konyveben-reklamozzak/

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1996-2/
  3. ↑ Hegedűs Andor és Sonnenfeld Dóra házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 490/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  4. ↑ Goldziher Szidónia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 60/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  5. ↑ Cultura Magazin, 2017.05.14.
  6. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/hegedus-geza-marcius-tizenotodike-1948-majus-28-490320
  7. ↑ https://www.budapest13.hu/13kerulet/diszpolgarok/1996-2/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegedüs_Géza&oldid=27615616”