Henri Rousseau önarcképe (Prága)
Myself: Portrait – Landscape | |
Művész | Henri Rousseau (1889–1890) |
Típus | Önarckép |
Műfaj | önarckép |
Mozgalom | naiv művészet |
Magasság | 146 cm |
Szélesség | 113 cm |
Múzeum | Prágai Nemzeti Galéria |
Gyűjtemény | Prágai Nemzeti Galéria |
Település | Prága |
Katalógusszám | 45 (Henri Rousseau catalogue raisonné, 1984 Certigny) |
Anyag | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Rousseau önarcképe témájú médiaállományokat. |
Henri Rousseau önarcképe a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteményének része.
Keletkezése
[szerkesztés]Rousseau 1889–1890-ben festette a képet, amelyet egyszerre szánt önarcképnek és tájképnek. A festményt 1890-ben mutatta be a független képzőművészek párizsi tárlatán (Salon des Indépendants).[1][2]
A kompozíciót az alkotó fekete ruhába öltöztetett figurája dominálja. A lábak helyzete, perspektívája furcsa, látszanak az utólagos igazítások nyomai. Úgy tűnik, mintha az alak lebegne a térben, a semleges sárgás-barnás talaj felett. A kép szinte kétdimenziós, mélységek nélküli, a részletek viszont kidolgozottak; később ezek az elemek Henri Rousseau művészetének védjegyeivé váltak. A képen a realizmus a szimbolizmussal keveredik.[2]
A kortárs világra utaló elemek a festmény hátterében, a központi figurához képest miniatúrákként megfestve kaptak helyet. A helyszín Párizs, látható már az 1889-es világkiállításra átadott Eiffel-torony. A kép felső részét furcsa felhők uralják, amelyek között egy léggömb halad. A nagy felhő színe a festő figurája homlokának színét ismétli.[2]
Az alkotás Rousseau egyik korai képe, amely a festő ambícióját mutatja. A művész komoly emberként ábrázolja magát, kezében paletta, amelyre első és második feleségének nevét (Clémence és Joséphine) írta, a festészet iránti elkötelezettsége egyfajta jelzéseként. Szokatlanul bátor bemutatkozás a kortárs művészek előtt egy kezdő alkotótól. A háttérben megjelenő képi elemek is arra utalnak, hogy valami új jelenséggel áll szemben a szemlélő: elképzelhetetlen volt, hogy a sok vitát kiváltó Eiffel-torony megjelenjen az akadémikus festők alkotásain. A sikerre éhes Rousseau úgy ábrázolja magát, ahogy szeretné, ha mások látnák; önbizalomtól dagadó festőként, aki művésze mesterségének.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Prágai Nemzeti Galéria: Myself: Portrait-Landscape. Prágai Nemzeti Galéria. Hozzáférés ideje: 2024. május 7.
- ↑ The Art Inspector: Henri Rousseau - Myself. Portrait Landscape. The Art Inspector. Hozzáférés ideje: 2024. május 7.