Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje

Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje
Típus	üzleti vállalkozás gépgyár vasöntöde
Alapítva	1879
Megszűnt	1949
Székhely	Miskolc, Magyarország
Alapító	Hercz Zsigmond
Iparág	gépipar
Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 20° 47′ 46″48.1033, 20.7961
Sablon • Wikidata • Segítség

Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje 1879-től 1949-ig működött Miskolcon, a Zsolcai kapuban kialakult ipari övezetben.

Története

A gőzerőre berendezett gyárat Hercz Zsigmond alapította 1879-ben, termékválasztéka a mezőgazdaság igényeit volt hivatva kielégíteni (vetőgép, eke, répavágó, borona, szecskavágó stb.). A munkáslétszám 10–25 fő volt, őket 2–3 tanuló egészítette ki. Az alapító 1893-ban elhunyt, helyét fia, Hercz Jenő vette át. A gyár ekkor fürdő- és kútberendezésekkel, malomipari gépekkel is foglalkozott, majd hidraulikus gépeket, villamosvezeték-oszlopokat és csatornahálózat-szerelvényeket is gyártottak. A munkáslétszám 1930-ban 130–140 fő, 1940-ben már 200 fő körül alakult. A gyár egy hosszú, a Szinváig lenyúló szalagtelken helyezkedett el, területe 3800 négyzetméter volt, az üzemek (asztalos-, kovács-, lakatos- és gépműhely, öntöde, raktárak stb.) 21 épületben helyezkedtek el. Ez az elhelyezkedés akadálya volt a Széchenyi István utca meghosszabbításának, a tervezett út ugyanis éppen az öntödén, illetve a főműhelyen vezetett volna át. Az út a városnak nagyon fontos volt, hogy egyszerű megközelítési lehetőséget tudjanak biztosítani a Tiszai pályaudvar irányába. Hercz Jenő városi képviselő is volt, és közismert volt lokálpatriotizmusáról, ennek ellenére csak nehéz tárgyalások után tudtak megegyezni abban, hogy a gyár számára a Borsod-Miskolci Gőzmalom irányában biztosítanak bővítési, részbeni újratelepítési lehetőséget. A malom gépi berendezéseinek ellátásában egyébként fontos szerepet töltött be a Hercz-gyár. Az út megépítését, illetve a gyár áttelepülését azonban az első világháború meghiúsította, és utána is jókora késéssel, csak 1934-ben került sor rá. A második világháború végén a németek felrobbantották a gyárat, gépeit, raktárkészletét elszállították; két szerszámgépük maradt, a kár 70%-os volt. A helyreállítás után ismét új területet kapott a gyár, majd 1949-ben államosították. Belőle lett a Borsodvidéki Gépgyár I. telepe, amely 1963-ig üzemelt, ekkor a termelését a DIGÉP-be helyezték át. Az egykori gyár helyén ma a Borsodi Nyomda épületei állnak.

Források

• Dobrossy István: Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje (Zsolcai kapu 34.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Dobrossy István, Stehlik Ágnes (szerk.). Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda. 74–77. o. ISBN 9630297604  
• Dr. Tóvári Judit: Gyáriparosok. ektf.hu (2004) (Hozzáférés: 2014. március 14.) arch