Jul Variboba

Jul Variboba
Élete
Született	1724 Szicíliai Királyság, San Giorgio Albanese
Elhunyt	1788. december 31. (64 évesen) Pápai állam, Róma
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Jul Variboba témájú médiaállományokat.

Jul Variboba vagy olaszul Giulio Varibobba (Szicíliai Királyság, San Giorgio Albanese, 1724 – Pápai állam, Róma, 1788. december 31.) itáliai albán (arberes) költő. Az első, széles körben elismert albán lírikus. Olasz névváltozatát több helyütt Giulio Variboba alakban írják.

Élete

Calabriai toszk családban született, apja, Gjon Variboba szülőfalujának ortodox papja volt. Az 1732-ben alapított San Benedetto Ullanó-i ortodox Corsini Szeminárium egyik első tanulója lett. 1749-ben szentelték pappá. Előbb a Corsini Szeminárium rektora lett, majd visszatért szülőfalujába, és apja mellett szolgált az egyházközségben. Már szemináriumi éveiben határozott elképzelése volt arról, hogy az itáliai arberes közösségnek a hagyományos bizánci rítusról a római anyaszentegyház kebelébe kellene áttérnie. A későbbi években elképzelése mellett kitartott, ami népszerűtlenné tette egyházközségében és a rossanói egyházmegyében egyaránt, különösen miután látogatást tett a pápánál. Végül száműzték Campaniába, ahonnan előbb Nápolyba ment, majd 1761-ben Rómában telepedett le, és itt is élte le életét. 1788. december 31-én, egy Mária-prédikáció közben, a Santa Maria sopra Minerva-templomban halt meg.

Életműve

Variboba költői életművét a Rómába érkezése után megírt, Gjella e Shën Mëris s’Virgjër (’Szűz Mária élete’) című terjedelmes lírai költemény határozza meg. A mű 1762-ben jelent meg, s a 18. századból az egyetlen fennmaradt arberes nyelvű könyv. A San Giorgio Albanese-i arberes dialektusban írt, de calabriai olasz idiómákat is nagy számban tartalmazó 4717 soros költemény a Szűz életét meséli el születésétől mennybemeneteléig. Noha Variboba élettörténete és hitvitái tántoríthatatlan, igazságkereső személyiségről vallanak, a költemény mégsem lelki-szellemi útkeresés, hanem könnyed, néhol naivan humoros, realisztikus balladai mű. Színhelyéül Variboba szülőföldje, Calabria szolgál, az újtestamentumi alakok versében 18. századi calabriai parasztok. E művészi absztrakción túlmenően tiszta költői látásmódja, a dél-itáliai albánság életmódját megidéző zsánerképei, ritmikai eszköztára is rendkívül figyelemreméltó költővé avatják. A Gjella e Shën Mëris s’Virgjër egyes részei a későbbi évtizedekben folklorizálódtak, és népdalként éltek tovább az arberes közösség emlékezetében.

Több kisebb versét a 19. század végén Vincenzo Librandi jelentette meg albán nyelvkönyvében. Alkotásai nemcsak az arberes irodalom kiemelkedő, alapvető munkái, hanem az egyetemes albán irodalom gyöngyei is.

Művei

• Giulio Varibobba: Gjella e Shën Mëris s’Virgjër. Roma: (kiadó nélkül). 1762.  
• Vincenzo Librandi: Grammatica albanese con le poesie rare di Variboba. Milano: Ulrico Hoepli. 1897.  
• Giulio Varibobba: La vita di Maria. Prolegomeni, trascrizione, traduzione, glossario. Cosenza: Brenner. 1984.  
• Gjella e Shën Mëris Virgjër. Prishtinë: Shpresa; Faik Konica. 2002.  

Források

• Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
• Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
• Jul Varibobáról albánul
• Jul Varibobáról albánul és olaszul

Kapcsolódó szócikkek

• Albán irodalom